Koronavírusban meghalt Tarlós István, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) korábbi főtitkára. Tarlós a hazai autó-motor sport meghatározó alakja volt egészen az 1960-as évek végétől – írja a Tevékenykedett sportbíróként, felügyelőként, versenyzett Trabanttal túra-, hegyi és ralifutamokon, igazgatta a Főtaxi csapatát, majd 2008-as visszavonulásáig az MNASZ főtitkára volt. Lázár, Tarlós, Toller – politikusok halálautói | 24.hu. Tarlós István rengeteget tett a magyar autósportért, amiért életműdíjat kapott. Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
2021. ápr 4. 11:47 #Tarlós István #gyász #koronavírus #Formula-E /Fotó: Northfoto Koronavírusban elhunyt Tarlós István, a magyar autósport egyik jelentős alakja. A számolt be arról szombat délelőtt, hogy koronavírusban elhunyt Tarlós István, aki az 1960-as évek végén lépett be a hazai autó-motorsport világába, ahol sportbíróként kezdte, később a versenyzésbe is belekóstolt. Tarlós kezdetben a Főtaxi csapatát igazgatta, később pedig a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség főtitkára volt, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Tarlós István az MNASZ egykori főtitkárja a gyorsasági szakág díjátadóján életműdíjat is kapott. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Meghalt Tarlós István, a magyar autósport meghatározó alakja. Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #Autóverseny Melyik évben születtél? A sorsod a születési éved utolsó számjegyétől függ Fogta a szűrőt és azon keresztül szárította meg a haját, ha meglátod a végeredményt, akkor te is ki fogod próbálni Horoszkóp: ez a 3 csillagjegy nagyobb összeghez fog jutni áprilisban. Te köztük vagy?
2010. május 10-én meghalt. Toller László autója a baleset után – Fotó: MTI / Fejős Sándor Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2006. szeptember 9-én ütközött össze egy segédmotor-kerékpárossal Csornánál. Elmondása szerint a 85-ös főúton szabályos előzésbe kezdett, amikor a manőver közben balra kivágott elé egy motoros. Megpróbálta elkerülni az ütközést, azonban a férfi féktávon belül vágott elé. A balesetben a motoros meghalt. Az országgyűlési képviselő a helyszíni szondáztatás vizsgálata szerint nem fogyasztott alkoholt, és még a baleset helyszínén lemondott mentelmi jogáról. 2011. március 17-én Arnóth Sándor fideszes országgyűlési képviselő, Püspökladány polgármestere szenvedett halálos autóbalesetet. Az M3-as autópálya 42-es kilométerénél, a fővárosból kifelé vezető oldalon egy autó a forgalommal szemben hajtott fel az autópályára, ahol frontálisan ütközött a politikust szállító, szabályosan közlekedő személygépkocsival. Tarlós istván meghalt kobor. A balesetben az 51 éves Arnóth mellett életét vesztette gépkocsivezetője, valamint a szabálytalanul az autópályára hajtó jármű vezetője is.
2000. október 16-án Buza Attila fideszes országgyűlési képviselő, a Pest megyei Ócsa polgármestere életét vesztette, amikor az Alsónémediből Ócsa felé vezető 50-es főúton gépkocsijával lehajtott az úttestről. 2001. augusztus 17-én Vancsik Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő életét vesztette, amikor autója az M7-es autópályán, az 55-ös és az 56-os kilométerszelvény között, előzés után kisodródott az útról és egy fának ütközött. 2004. november 10-én Gyalog Sándor, Szarvas alpolgármestere Szarvas és Nagyszénás között gépkocsijával egy teherautó pótkocsijának ütközött. Meghalt Riz Levente fideszes polgármester - Napi.hu. A politikus másnap hajnalban a békéscsabai kórházban belehalt sérüléseibe. 2004. november 17-én Tóth Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő az esti órákban halálra gázolt egy kerékpárját toló férfit Szentes és Hódmezővásárhely között. 2006. március 16-án Szabó Sándorné, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium helyettes államtitkára szenvedett súlyos közúti balesetet Dunavecse közelében. A minisztérium szolgálati Saabja Dunavecse felé hajtott Budapestről, amikor a velük szemben közlekedő Liaz teherautó valamiért áttért a sávjukba, és frontálisan ütközött a minisztériumi autóval.
Szepesi György haláláról a család értesítette a Nemzeti Sportot. A lap úgy tudja, hogy az újságíró szerdára virradóra 96 évesen hunyt el. A magyar rádiózás legendája riporterként, tudósítóként, MLSZ-elnökként, valamint sportdiplomataként is fontos szereplője volt a magyar sportéletnek. A legendás sportriportert sokan az Aranycsapat 12. játékosaként emlegették. Szepesi György erről is beszélt az InfoRádiónak az évszázad labdarúgómérkőzésének 60. évfordulóján, 2013 novemberében. "Jó érzés, bár nem rúgtam egyetlen gólt sem, az hiányzott volna még hozzá, ha behívnak a pályára, legalábbis az előmérkőzések közül valamelyikre, de hát ez csak vicc persze " - mesélte Szepesi György. Szepesi György 1922. február 5-én született Budapesten, Friedländer György néven. Édesapja Szepesváralján született, ezért is vette fel később a Szepesi nevet. Tarlós istván meghalt ambrus kyri. 1945-től volt a Magyar Rádió munkatársa, ahol riporterként, osztályvezetőként, bonni tudósítóként dolgozott. Londontól Londonig, azaz 1948-tól 2012-ig közvetített olimpiákról, míg a labdarúgó-világbajnokságokon 1954-től 2010-ig dolgozott.
A sport mellett a politikai újságírásba is beletanult: 1975 és 1978 között a rádió bonni tudósítója volt, 1981-től 1992-es nyugdíjba vonulásáig a Magyar Rádió Szórakoztató és Sportfőosztályának vezetőjeként dolgozott. Társadalmi megbízatásokat is vállalt szeretett sportágában: 1979 és 1986 között volt a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, elnöksége idején szerepelt utoljára a magyar labdarúgó-válogatott világbajnokságon, a balsikerű 1986-os mexikói tornán. Tarlós istván meghalt belmondo. 1982-ben beválasztották a FIFA végrehajtó bizottságába, s tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak is. Szepesi György munkásságát számos elismerés övezi: első magyar sportújságíróként kapta meg a Gerevich-díjat, birtokosa az Orth György-díjnak, az Aranytollnak, 2007 januárjában Kodály Zoltán közművelődési díjat vehetett át a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kuratóriumától, amely 1993 óta az oktatás, a kultúra és a tudomány területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségeket tünteti ki. 2004-ben lett a Prima Primissima-díj kitüntetettje, s ugyanebben az évben a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíjjal jutalmazta.
A balesetben az 51 éves Arnóth mellett életét vesztette gépkocsivezetője, valamint a szabálytalanul az autópályára hajtó jármű vezetője is - derül ki a cikkből.
A levéltári munka sosem ér véget – mondta Hancz Gábor Tamás. A premontrei alperjel megmutatta a Csornai Premontrei Apátság levéltárában őrzött pótolhatatlan kincseket, köztük az 1433-ban készült hiteleshelyi pecsétet. Csornai premontrei apátság. Mint ahogy a Csornai Premontrei Apátság története is visszanyúlik több mint 800 évre, a levéltár anyaga is megért már sok száz esztendőt. Amióta szerzetesek élnek Csornán, mióta itt tevékenykedik kisebb-nagyobb létszámmal a közösség, mindig is szükség volt arra, hogy a működésüket, vagy a hivatali ügyeket rögzítő, akár a személyes jellegű iratokat megőrizzék. A levéltár régóta létezik, ha nem is abban a formában, ahogy ma látható – fogalmazott Hancz Gábor Tamás. Elmondta, hogy vannak olyan dokumentumok, amelyek szorosan a csornai apátsághoz köthetőek, és csak egyetlen példány létezik belőlük, míg a többit másolatként vigyázzák az utókornak. Ettől függetlenül utóbbiak ugyanúgy unikálisak, mert például Magyarország középkori történetéről mindössze két-három korabeli, kézzel írt másolat létezik.
1724–27 között renoválták a templomot és a rendházat. 1779–81-ben felépítették a mai főszárnyat, majd 1786-ig a templomon is munkálatok folytak. Az 1786-os feloszlatás után 1802-ben állították vissza a premontrei rendet, a rendház és a templom újjáépítése 1802 és 1808 között zajlott. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendet, amely csak 1989-ben kezdhette meg ismét működését. A premontrei rend a visszakapott csornai apátság épületét az 1990-es években felújította. Az átfogó, komplex turisztikai fejlesztést és műemléki rehabilitációt megvalósító projektek 2019. Csorna premontrei apátság. augusztus 16-án kerültek átadásra. A műemléki értékmegőrzést és turisztikai hasznosítást célzó projektek keretében kialakításra került az apátságon végigvezető látogatási útvonal okostelefonos/visualguide-os vezetéssel kísérve. Frissítésre került a meglévő csornai helytörténeti kiállítási egység, a múzeumpedagógia terme, továbbá kávézó és apátsági ajándékbolt került kialakításra. Régi fényében állították helyre a díszkaput, a templom előcsarnokát, a díszlépcsőházat, valamint a premontrei könyvtárat és az apáti kápolnát, amelyek ezután megnyílnak a látogatók előtt.
Ha a mostani levéltári anyag legrégebbi dokumentumára gondolunk, akkor kb. az 1200-as évek közepére, második felére tehetjük azokat az értékeket, amelyek eredeti példánya megtalálható Csornán. Bár az eredetit jobb, ha idézőjelbe tesszük – jegyezte meg a riportalany –, mert a kb. száz évvel későbbi másolat maradt meg az utókornak, de azok is középkoriak és legalább 700-750 évesek. Főleg a prépostság különféle jogait rögzítő dokumentumokról van szó. Az elmúlt évszázadok során mindig kialakult egyfajta rangsor, mely jelezte, hogy mi az ami igazán fontos, vagy mégsem olyan nagy kár, ha esetleg elkallódna. A legféltettebbek közé tartozik a prépostság alapítólevele és a jogait rögzítő gyűjtemény. Az apátság már a kezdetektől fogva hiteleshelyként működött, ami leginkább a mai közjegyzői tevékenységhez hasonlítható. Amennyiben két fél között jött létre valamilyen jogszabályokkal kapcsolatos ügylet, legyen az örökösödés vagy adásvételi szerződés, hiteles iratot kellett készíteni. III. Béla király uralkodásának ideje alatt vezették be, hogy az egyházi testületeket, káptalanokat bízzák meg ezzel a feladattal.