Mi a véleményed a Rege a csodaszarvasról irásról? Írd meg kommentbe!
1 /59 Rege a csodaszarvasról Kiadó: Diafilmgyártó Kft., Bp. Kiadás éve: 2007 Eredeti azonosító: Technika: 1 diatekercs, 59 normál kocka, szines Készítők: Arany János rajz. László Gyula Címkék: Hangosított diafilm, Ifjúsági, Mese 1976 Csontváry Kosztka Tivadar Ismeretterjesztő, Képzőművészet, Művészet 1925 A Szentföld I. Földrajz, Ismeretterjesztő, Történelem 1980 Környezetvédelmi előadássorozatok I. 3. Mivel és hogyan kezdett ártani a civilizáció? Ismeretterjesztő, Környezetvédelem, Történelem 1981 Fotóiskola haladóknak X. rész: Hogyan fényképezzünk színes nyersanyagra? Ismeretterjesztő, Technikatörténet
OLVASÓNAPLÓ: Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meóti tengerig jutnak, túl a Don folyón. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai idővel gyermekeket is szülnek nekik. Elszaporodtak, s egész Szittyaföldet benépesítették.
Vadont s a Dont ők felverik A Meóti kis tengerig; Süppedékes mély tavaknak Szigetére ők behatnak. Ott a szarvas, mint a pára – Köd előtte, köd utána – Míg az ember széjjelnézne: Szemök elől elenyésze. Hóha! hóha! hol van a vad?... Egy kiáltja: ihon szalad! Más kiáltja: itt van, itten! A harmadik: sehol sincsen! Minden zugot megüldöznek, Minden bokrot átaldöfnek; Gyík ha rezzen; fajd ha rebben: De a gímvad nincs ezekben. Szóla Magyar: hej! ki tudja Merre van, a hazánk útja? Kerek az ég mindenfelé – Anyám, anyám, meghalsz belé! Szóla Hunor: itt maradjunk! Tanyát verjünk; itthon vagyunk: Selyem a fű, édes a víz, Fa-odúból csöpög a méz. Kék folyam ad fényes halat, Vörhenyő vad ízes falat, Feszes az íj, sebes a nyíl, Harckalandon zsákmány a díj. Hogy elúntak otthon űlni, Halat csalni, őzet űzni: Új kalandra, szebb csatára Ereszkedtek a pusztára. Puszta földön, sík fenyéren Zene hallik sötét éjen, Zene, síp, dob, mély vadonban, Mintha égből, mint álomban. Tündér lyányok ottan laknak, Táncot ropnak, úgy mulatnak.
Ez pedig, ma sem, ahogy máskor sem árt senkinek. Már a mozikban A mozi feltalálása szinte évre pontosan egyidős a Dreyfus-üggyel, így nem meglepő, ha már az első pillanattól lekötötte a filmeseket is a téma. A fantasztikus film ősatyja, Georges Méliès már 1899-ben játékfilmet forgatott a viharos tárgyalásokról, innentől pedig pár évtizedenként jött egy rendező, aki elővette a témát, hogy adott korra értelmezz a meghurcolt francia katona legendás ügyét. Az alkotók hol a nácizmus, hol a McCarthy-korszak kirakatperei ellen tiltakozva ezzel. A legfrissebb feldolgozás a Franciaországban élő Roman Polanskié, akinek Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című játékfilmje tavaly Ezüst Oroszlánt nyert a velencei filmfesztiválon. Persze Polanskit sem csak történelmi érdeklődése vezette, feltehetően a vele szemben évtizedek óta érvényben lévő nemi erőszak-vádakra is próbált reagálni a filmmel, amely szeptember 17-től lesz látható a magyar mozikban. A cikk a Cirko Film támogatásával készült. Kiemelt kép: Légende Films
Roman Polanski új filmje kicsit sem finoman sugallja a vélt vagy valós életrajzi párhuzamokat, de a Tiszt és kém: A Dreyfus-ügy ezek nélkül is működik. Alfred Dreyfus tetőtől talpig igazi hazafi volt, Franciaország iránt forró szeretet és hűség fűtötte, és egész ifjúkorát arra áldozta, hogy a hazájáért dolgozhasson a hadseregben. El is végzett minden iskolát, megtanult mindent, végigjárta a ranglétrát, és kiváló magaviseletű, tehetséges, megbecsült tagja volt a szervezetnek. Addig, amíg egy borongós napon nyilvánosan megfosztották tisztségeitől, rangjelzéseit leszaggatták, fegyvereit elvették, szeme láttára összezúzták, miközben Dreyfus könnyeit nyeldekelve ordította a világba: egy ártatlan embert hurcolnak meg. Mindhiába, a procedúra nem állt le, és annak végeztével Dreyfusnek ráadásul száműzetésbe is kellett vonulnia, ám, ha a tömegre lett volna bízva, nem úszta volna meg ennyivel: a lefokozásra összegyűlt tömeg tombolva követelte: halál a zsidóra. Ugyanis Alfred Dreyfus makulátlan renoméján volt egyetlen, ám annál végzetesebb hiba: elzászi zsidó család fia volt.
Bizony, az antiszemitizmust nem Hitler találta ki, hanem létezett már 1895 januárjában is, Alfred Dreyfus ama dicstelen napján is – amikor egyébként Hitler már csaknem iskoláskorú volt –, sőt, létezett már ennél sokkal korábban, és létezik ma is, amire Polanski filmje ezen a százhuszonöt éves történeten keresztül emlékeztet. A Tiszt és kém ugyanis az 1800-as évek végi antiszemitizmus krónikája, de csak úgy a háttérben – a fókusz ugyanis nem ez, hanem az igazságért és igazságosságért vívott belső és külső, lebilincselően izgalmas harc, amit Polanski úgy tár elénk, hogy az azoknak is érdekes, akik a rendező évtizedes bűnügyi botrányaival nincsenek tisztában, s így nem értik a film egyértelmű párhuzamait. Alfred Dreyfust ugyanis ártatlanul ítélték el, és ezt nem csak ő állította, hanem a bíróság is elismerte, és előbb csak enyhítették, majd elengedték a büntetését, végül pedig teljes körűen rehabilitálták is a meghurcolt katonatisztet. Egy ártatlanul meghurcolt tiszt – róla mesél Polanski, aki saját véleménye szerint láthatólag szintén ártatlan – miközben, ugye, a '70-es évek óta emlegetik gyerekmolesztálóként, és nem térhet haza az Államokba, ahonnan ugyanis megszökött az igazságszolgáltatás elől.
Mozi Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy (2019) Teljes Filmek NEZD MOZI ONLINE > An Officer and a Spy (2019) J'accuse (original title) FRANCIAORSZÁG, OLASZORSZÁG Premier (HU): 2020. 04. 02. | Cirko Film Dráma | Történelmi | Thriller RENDEZŐ: Roman Polanski ÍRÓ: Robert Harris FORGATÓKÖNYVÍRÓ: Robert Harris, Roman Polanski ZENE: Alexandre Desplat SZEREPLŐK: Jean Dujardin, Louis Garrel, Mathieu Amalric, Vincent Pérez, Melvil Poupaud, Roman Polanski, Emmanuelle Seigner [[Teljes#Filmek]] #Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy A film cselekménye a 19. századi hírhedt Dreyfus-ügyet járja körül, Jean Dujardin-nel a francia tiszt, Georges Picquart szerepében. Miután a férfit 1895-ben kinevezték kinevezték a hadsereg hírszerző részlegének vezetőjévé, rádöbben, hogy hamis bizonyítékok alapján ítélték el Alfred Dreyfust, a francia hadsereg korábbi prominens zsidó tagját. Dreyfust azzal vádolták, hogy titkos katonai iratokat adott át a Német Birodalomnak, és a legkeményebb büntetést szabták ki rá hazaárulásért. Picquart a karrierjét és az életét kockáztatva évtizedeken keresztül küzdött, hogy feltárja az igazságot, és kiszabadítsa a férfit a hátborzongató Ördög-szigeteki rabságából.
Van azonban egy érdekes része az intézet bemutatásának: megmutatja, hogy hogyan dolgoztak a francia kémek, hogyan fejtettek meg leveleket, egyáltalán miként zajlott egy korabeli nyomozás. A hírszerzés rendszeresen gyűjtötte a Német Nagykövetséghez kötődő információkat, egy ott dolgozó takarítónő küldte el az intézetnek a kidobott leveleket. Egyik nap Picquart tüzetesen átvizsgálta a leveleket és egy táviratmaradványt talált Schwarzkoppen német ezredesnek címezve, amelyet gróf Esterházy Ferdinánd-Walsin akart elküldeni, de később megsemmisítette azt. Esterházy kézírása kísértetiesen hasonlított Dreyfuséra, melyet szakértők is megerősítettek. Picquart tehát sejteni kezdi Dreyfus ártatlanságát és magánnyomozó segítségével nyomoztatni kezd Eszterházy után, rövid időn belül kiderül, hogy a gróf a valódi bűnös. Dreyfus a bíróságon (Forrás:) A "pálfordulás" akkor következik be, amikor Picquart személyesen is látja a Dreyfus-ügy aktáit: egy papírboríték, benne három levéllel, melyek eredetisége kétséges.
Dujardin arca tényleg olyan, mintha egy XIX. század végén készült fényképből vágták volna ki, és ez most is működik, ahogy pazarul működött A némafilmes ben (2011) is annak idején, és ez a film így nem csak Polanskinak, de neki is egyfajta visszatérés. Persze nem csak Dujardin és Louis Garrel játszik itt nagyot, hanem Grégory Gadebois korlátolt és korrupt hírszerzőként, Mathieu Amalric az írásszakértőként, André Marcon Émile Zolaként – akinek híres Vádlom című írása adta az eredeti címet, és még sokan mások. Köztük Polanski felesége és állandó színésznője, Emmanuelle Seigner Picquart titokban tartott, türelmes szeretőjeként, némi személyes dimenziót adva a történelmi léptékű eseményeknek. Persze sok minden nem kerülhetett be a filmbe a szövevényes eseményekből, ahogy az sem derül ki, hogy a hazája által úgy meghurcolt, árulónak kikiáltott Dreyfus az ügy résztvevői közül egyetlenként harcolta végig később az I. világháborút, annak olyan iszonyatos mészárszékeit megjárva, mint a verduni ütközet.