Az első bécsi döntés (1938. november 2. ) illetve a második bécsi döntés (1940. augusztus 30. ) követően a Magyarországhoz csatolt területeken lakók magyar állampolgárságot nyertek. Mindezt megőrizték 1945. január 20-ig, mikor Magyarország fegyverszüneti egyezményének 19. pontja alapján (az 1947. február 10-én kötött békeszerződés 2. cikkelye ezt a határozatot megerősítette) az első és második bécsi döntést érvénytelenítették. Hol kell a kérelmet benyújtani? A bevándorlási kérelmet a helyi közigazgatási hivatalokban lehet formanyomtatványon benyújtani, a bevándorlási eljárás illetéke 10 ezer forint. A kérelmet a törvény előírásai szerint 120 plusz 40 nap alatt kell elbírálni, de a határidőket az ügyek nagy száma miatt nem tudják betartani, a Budapesti Főváros Közigazgatási Hivatalban a döntés hozzávetőleg egy évet vesz igénybe. A bevándorlási engedéllyel rendelkezők közel azonos jogokat élveznek, mint a magyar állampolgárok. Például szabadon vállalhatnak munkát, a szociális ellátásról szóló törvény rájuk is vonatkozik, az egészségügyi ellátásról szóló törvény is, oktatás, vállalkozás, adózás tekintetében egyformák a magyar állampolgárokkal.
Abstract: A kötet egésze szándékaink szerint a korábban kizárólagos nemzeti látószögeket meghaladni kívánó összefoglalása annak a tudásnak, amivel ma Kárpátalja 20. századi történelméről rendelkezünk. Elhagytuk a lábjegyzeteket, mégpedig abból a határozott megfontolásból, hogy egyértelművé váljék, – a kötet célja nem a historiográfiai vonatkozások, a kutatói dilemmák bemutatása, hanem a szintézis irányába mutató törekvés. Irányjelző e mű további kutatásokhoz abban az értelemben, hogy igyekszik hidat építeni a régióval kapcsolatos magyar és ukrán nyelvű tudományosság között. A két közeg, a két nemzeti historiográfia eddigi kapcsolódási pontjai nehezen felismerhetők. Alig épülnek egymásra, s mind ez idáig sokkal inkább egymás mellett léteztek, a párbeszéd, szakmai vita lehetősége és igénye nélkül. És irányjelzőnek szánjuk abban az értelemben is, hogy nyilvánvalóvá tegyük azokat a tematikai metszeteket, amelyekhez ma még nemigen tudunk érdemben hozzászólni. Ez legfőbbképpen a társadalomtörténetre vonatkozik.
Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869299 lakos 86, 5 százaléka volt magyar és csak 9, 8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938:XXXIV. törvény szentesítette. A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler engedélyezte, hogy Magyarország megszállhassa Kárpátalját. Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar. Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz, a 43591 négyzetkilométernyi területen élő 2185546 ember 51, 4 százaléka volt magyar.
Ügy tárgya: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége Tárgyalás helyszíne: Sárvári Járásbíróság Összegzés: A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott egy vas megyei kft. résztulajdonosaként és egyben munkavállalójaként irányította azt a tetőfedési munkálatot, amelynek során a maradandó fogyatékosságot is eredményező baleset bekövetkezett. A sértettek egyszerűsített foglalkoztatás keretében végeztek munkát a kft. Index - Belföld - Hősugárzó okozhatta a két biztonsági őr halálát a Deák téren. részére, a vádlott irányítása alatt, a feladatuk volt, hogy a tetőszerkezet fedését biztosító hullámpalát eltávolítsák és annak helyét lemezzel visszafedjék. A 4. 4 méter magas, kb. 15 fokos hajlásszögű, hullámpalával fedett tetőszerkezetre egy létrán jutottak fel, anélkül azonban, hogy a munkavégzésük leesés elleni kollektív vagy egyéni védelemmel biztosítva lett volna. A hullámpala –a testhevederzetet még nem viselő, biztonsági kikötéssel nem rögzített –az egyik sértett alatt –néhány lépést követően –berobbant, és ő a tető alatti beton talajra esett.
Amennyiben nem igazolódik a teóriája, akkor - amennyiben nem elég körültekintően fogalmazta meg a feljelentését - akár hamis vád bűntettét is elkövetheti. Ezért vagy nagyon körültekintően tegyen feljelentést, vagy bizonyítsa valamilyen módon, hogy amikor a felső lakó fűt, akkor növekszik a szén-monoxid koncentráció. Egyébként a Katasztrófavédelem vizsgálatáról, mint ügyfél, tájékoztatást kérhet, viszont amennyiben bűncselekmény gyanúja megállapítható, abban az esetben a Katasztrófavédelemnek kötelessége is feljelentést tenni. 08. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. 18:11 Mit tehetek? Egy egyszintes társasházban lakom a társasházban gázfűtés van, a felettem lakónál leszerelték a gázórát tartozás miatt, ez a lakó most vegyes tüzelésű kályhát üzemelt be, annak ellenére, hogy a kéményseprő kft-től nem kért beüzemelési engedélyt, állandó füst szag érődik nálam. Ezekről tájékoztattam a megyei Katasztrófavédelem ezzel foglalkozó munkatársát, aki ki jön majd és a kéményseprő kft-vel együtt megállapítja, hogy üzemeltethető e a kémény.
A II. rendű vádlott 2018. április 18-án kollégájával mosdatta a sértettet. Ekkor a felcímkézetlen üdítős flakonban lévő tisztálkodószert – tudva annak tényleges tartalmáról - a sértett éjjeliszekrényére tette és ott felejtette. Miután a II. rendű vádlott elhagyta a szobát, az I. rendű vádlott megjelent a szobában, és megitatta a sértettet. Ennek során az éjjeliszekrényről felvette a mosdatófolyadékot tartalmazó flakont, és anélkül, hogy meggyőződött volna annak tartalmáról, néhány kortyot megitatott belőle a sértettel. A sértettel ezután szakszerű utasításra tejet itattak, azonban a sértett rosszul lett, és a kórházba szállítását követően meghalt. A vádlottak ezzel gondatlanul megszegték az ellátásra vonatkozó protokollt, ugyanis egyrészt az éjjeliszekrényre az ápolók nem helyezhettek vegyszeres flakont, másrészt meg kellett volna győződni az itatás előtt a flakon tartalmáról. A bíróság megállapította, hogy a rossz egészségi állapotú sértett esetében voltak más közreható tényezők is a halál bekövetkezésekor, azonban a halállal végződő okfolyamatot a vádlottak sértettre irányuló, közvetlen veszélyhelyzetet eredményező szabályszegése indította el.