Mivel a szentpéterfai templom a falutól távol épült fel, ez a tény nehézséget jelentett a lelkipásztori munkában (pl. betegek ellátása, köznapi szentmisék). Ezért Karácsonyi János plébános (1782–1789) már 1784-ben kisebb templomot akart építeni a faluban. Ez a terv azonban csak 1863-ban valósult meg, Szoldatits István plébános (1849–1874) idejében. Ezt a kis templomot, amelyet a falu népe kápolnának nevez, az első magyar király, Szent István tiszteletére szentelték fel. Kedves emlék az a fogadalom, amelyet a falu népe és elöljárói tettek ebből az alkalomból: "Fogadalom! Mi, Szentpéterfa község alulírott elöljárói, ezen fogadalommal az egész község nevében lekötelezzük magunkat – az egyén a közösségért és a közösség az egyénért –, hogy ezt az általunk felépített kápolnát, oltárával és mindennel együtt, ami hozzá tartozik, mindenkor jó karban tartjuk, mely gondoskodást és kötelezettséget utódainkra is átruházzuk. Ennek megerősítését községi pecsétünkkel igazoljuk. 1863. április 19. (aláírások)" A megnövekedett igény miatt 1983-ban, Schneller János vezetésével sor került a kápolna bővítésére.
Ha augusztus 23-án látogatsz el Pannonhalmára, a Szent Márton-bazilikában meghallgathatod az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál nyitókoncertjét is, ahol a világhírű hegedűművész, Gidon Kremer és a fiatal tehetségekből álló Kremerata Baltica együttes lép fel. Eredetileg nem István volt a neve Tény, hogy ma már mindannyian Szent Istvánként ismerjük első magyar királyunkat, de eredetileg Vajk néven látta meg a napvilágot, aminek a jelentése hős vezér. Az István nevet a megkeresztelkedése után vette fel, mégpedig az első keresztény vértanú után. Nincs másik szent korona a világon Szent Istvánhoz szorosan kapcsolódik a Szent Korona is, amelyet legalább annyi legenda övez, mint magát a királyt. A koronát II. Szilveszter pápa isteni kinyilatkoztatás után küldte el István királynak. A koronát az 1200-as évektől tartjuk szentnek, onnantól kezdve a magyar királyok hatalmát a Szent Koronától eredeztették, és annak a hatalmát, akit nem azzal koronáztak meg, megkérdőjelezték, ingatagnak ítélték meg.
1945–47 között csak egyházi ünnepként engedélyezték. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de megszüntetése helyett tartalmilag újították meg: az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást ismerték el. Ezután 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Hagyományosan az ünnep a budapesti Kossuth téren veszi kezdetét, Magyarország nemzeti lobogójának felvonásával és tisztavatással. Ezen a napon rendezik Budán a mesterségek ünnepét, ahol az új kenyeret és az adott év ország tortáját is kóstolással egybekötve mutatják be.
Augusztus 20. az év 232. (szökőévben 233. ) napja a Gergely-naptár szerint. Államalapító Szent István király ünnepe. Az 1938-as székesfehérvári országgyűlés határozata értelmében Magyarország nemzeti és állami ünnepe – I. István király szentté avatásának évfordulója. augusztus 20-án I. László király VII. Gergely pápa engedélyével, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében I. István király ezüstládába zárt ereklyéit nyughelyén, a székesfehérvári bazilikában oltárra emelte, ami I. István király szentté avatását jelentette. Buda visszavívásának emlékére 1686-ban XI. Ince pápa katolikus ünneppé emelte Szent István napját, ekkor augusztus 16. lett Szent István emléknapja. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát és törölte Szent István napját. Mária Terézia magyar királynő azonban 1774-ben ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, ekkor azonban már nemzeti ünnepként határozta meg augusztus 20. napját. 1771-ben először Bécsbe, majd Budára vitette Szent István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet azt követően évről-évre egyházi körmenetben vittek végig a városon a szent király ünnepén.
"Nem szerette azokat, akik igaztalant cselekszenek, vagy megadják magukat az igazságtalanságnak. " Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely többnyire jobban hasonlított a portrét létrehozó eszmevilághoz, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz. 976 éve halt meg I, Szent István király. 976 éve, 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérvárott I., Szent István király, a magyar állam alapítója. 969-ben (egyes feltételezések szerint 975-ben) született Esztergomban, Vajk néven, mely a "hős" vagy "vezér" jelentésű török szóból ered. Ez a névadás is arra mutat, hogy a magyar vezető réteg kétnyelvű lehetett, a magyar mellett értett törökül is. Apja Géza nagyfejedelem, a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája. István anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott. A Gyula eleinte méltóságnév volt, Sarolt apja Bizáncban lett keresztény, így e házasság a két fejedelem együttműködését, a nyugati és keleti orientáció párhuzamát is jelentette.
Az ország külső és belső egységét és a keresztény hitet, minden ellenségekkel szemben, minden időben megvédte. Élete végére mind a két trónörököst, Ottót és Szent Imrét elvesztette, így nőági rokonát, Orseolo Pétert tette meg utódjának. Unokatestvére Vazul, azonban a trónt magáénak követelte, s gyilkosságot kísérelt meg István ellen. István elfogta a lázadót, de saját vérét nem akarta ontani, ezért csak uralkodásképtelenné tette: megvakítatta és megsüketítette. Célként nyilván az vezette, hogy az országot mindenképpen el akarta téríteni a pogányság útjáról. Szent István király tisztában volt felelősségével és annak jelentőségével, hogy hatalmát Istentől kapta. Ennek jele volt, hogy egyszer egy évben a templomban István mindig letette az uralkodói hatalmát, mintegy visszaadva azt Istennek. Uralkodói eszményképét, többek között, így fogalmazta meg királytükrében, melyet Szent Imrének írt:,, Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen hazugság és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legfőbb ékszerei a jótettek, ezért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék.
Dia Cseh Laci felesége, Dia egy királykék, aszimmetrikus ruhában kísérte el férjét az Év sportolója gálára. Az úszó tavaly nyáron nősült meg. Fotó: Facebook/Cseh László, MTI/Kovács Tamás Berki Krisztián és felesége is megjelentek a csütörtök esti díjátadón. Az olimpiai bajnok tornász hároméves ismeretség után, 2012 decemberében vette el szerelmét, a korábban taekwandózó Gál Máriát. Kislányuk, Lia 2014. január 22-én jött világra. Fotó: Facebook/Berki Krisztián Az év férfi sportolói között Michelisz Norbert a harmadik helyen végzett. A többszörös világbajnokifutam-győztes autóversenyző tavaly nyáron kelt el, 2015. augusztus 29-én, hét együtt töltött év után vette feleségül szerelmét. Johannát még 2012-ben jegyezte el. Fotó: Facebbok/Michelisz Norbert Hosszú Katinka lett a 2015-ös év női sportolója, a címet már negyedik alkalommal tudhatja magáénak. A világbajnok úszónő férje roppant sármos, a pár 2013. augusztus 22-én a Seychelle-szigetekhez tartozó Mahén házasodott össze. Az amerikai Shane Tusup nemcsak az Iron Lady élete párja, de edzője is.
Blog 2022. február 07. Csendben kezdtem, hangosan zárnám Most már évről-évre szokásommá válik, hogy januárban befelé fordulok. Ebben az időszakban jellemzően amúgy is kevés történés van a motorsportban, és ezt igyekszem arra használni, hogy lecsendesedjek. Kevesebb interjút adok, kevesebb szereplést vállalok, tudatosan eltűnök kicsit a világ elől. bővebben » 2021. december 02. Nemcsak a szezon, hanem egy korszak is véget ért Már a Szocsiban rendezett WTCR idényzáró előtt is arról írtam, hogy számításaim szerint az idény talán legnehezebb hétvégéje előtt áll a Hyundai. A várakozásom sajnos beigazolódott, ráadásul még az eső is rátett egy lapáttal a nehézségeinkre. Hírek 2021. november 28. Nyolcadik hely a WTCR idei utolsó futamán A WTCR idényzáró futamára úgy került sor, hogy Yann Ehrlacher már bebiztosította a bajnoki címet. Ettől függetlenül izgalmas versenyt rendeztek, amelynek a végén Michelisz Norbert nyolcadik lett. bővebben »
Interjú. Norbi átvette a vb-2. helyért járó trófeát Az FIA díjkiosztó gáláján adták át a Nemzetközi Atomobil Szövetség égisze alá tartozó sorozatok 2017-es dobogósainak, illetve különdíjasainak járó elismeréseket. A WTCC második helyezettjeként Michelisz Norbertet is a színpadra szólították a Versailles-i kastélyban, ahol a magyar autósport történetének első vb-trófeáját vette át. Az eredeti gamerből-lett-autóversenyző [En] Felejtsd el a Nissan GT Academyt végzett pilótákat, a magyar WTCC sztár, Michelisz Norbert kétségtelenül az első, aki megtalálta az utat, hogy hogyan jusson el a számítógépes játékok világából egy nemzetközi versenysorozatig. "Fantasztikus érzés apának lenni" Mirával teljes Michelisz boldogsága. Legszebb időszakát éli Michelisz Norbert (32). A túrautó-világbajnokságon szereplő pilóta boldogsága teljes, hiszen felesége, Johanna (30) március 31-én életet adott kislányuknak, Mira Lénának. M1RA - A nap, amelyen versenycsapatot indítottam Az autók már úton vannak a TCR International Series idei első versenyére, amelyet április 1–2-án rendeznek Grúziában.