1389. június 15. zerző: Tarján M. Tamás 1389. június 15-én vívták I. Murád oszmán szultán (ur. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Nyomtatás. 1362-1389) és Lázár szerb fejedelem csapatai az első rigómezei csatát, mely a létszámfölényben küzdő török seregek győzelmét hozta. Az ütközet jelentős állomása volt az Oszmán Birodalom balkáni térhódításának, és megalapozta a délszláv fejedelemségek hűbéri alávetését. Az oszmán törzsi állam seregei 1354-ben, Gallipoli elfoglalásával vetették meg lábukat Európában, és az elkövetkező években a gyengülő Bizánc, Bulgária és a Dusán István (ur. 1331-1355) utódai alatt széteső – korábban Magyarországtól az Égei-tengerig terjedő – Szerbia rovására terjeszkedtek a félszigeten. I. Murád vezetésével a törökök 1365-ben elfoglalták Drinápolyt, majd a széttagolódott szerb és bolgár fejedelemségek alávetése következett, melyek ügyeibe leggyakrabban a belső viszályok révén – a "segítségnyújtás" jegyében – avatkoztak be. A kisebb uralkodók ugyanis időközben egymással, és Nagy Lajos (ur. 1342-1382) Magyarországával is háborúztak, aki próbálta magát hűbérúrként elismertetni a Balkánon.
A törökök ellen vívott előző, 1389. évi csatát lásd a Rigómezei csata (1389) c. szócikkben! Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A második rigómezei csata (gyakran csak rigómezei csata) 1448. Index - Külföld - Mindenkinek megvan a maga Mohácsa. október 17 – 20-án a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János magyar kormányzó által vezérelt keresztény hadak között zajlott, s magyar vereséggel zárult. Vereségével Hunyadi az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúinak egyik legnagyobb kudarcát szenvedte el. (Az "első" rigómezei csatát 1389-ben vívták. ) Előzménye [ szerkesztés] Hunyadi János 1448-ban látta elérkezettnek a pillanatot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért. Hunyadi stratégiája a meglepetésen, valamint a Balkán népeinek felkelésén alapult, valamint azon, hogy a török fősereget egyetlen döntő ütközetben képes lesz felmorzsolni.
1989-ben, a csata 600. évfordulóján tartott ünnepségen Slobodan Milošević szerb elnök egymillió ember előtt mondta el híres-hírhedt beszédét, meghirdetve minden szerb egy államba egyesítését, megelőlegezve a délszláv háborúkat - őt pedig bukása után, 2001-ben ezen a napon adták ki a hágai törvényszéknek.
Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal. I. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél (Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra. Az 1389. Első rigómezei csata ta 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A források szerint a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek. Ebben a kritikus pillanatban azonban a Lázárra féltékeny koszovói herceg, Vuk Brankovics csapataival kivált és elvonult a csatatérről.
Mivel Miloš Obilić neves hősnek számított, sok irigye is akadt, például Vuk Branković herceg, aki meggyanúsította, hogy áruló lett. Erre ő megesküdött, hogy mindjárt a második napon megöli a szultánt, hogy ártatlanságát bebizonyítsa, még akkor is, ha az életébe kerül. Így hát beszökött a török táborba, mondván, hogy át akar állni és titkos információi vannak a szerbek terveiről. A szultán megörülvén a jó hírben levő árulónak, a sátrába hívatta. Ő a porba vetette magát, és úgy tett, mintha meg akarná csókolni a szultán cipőjét. Ekkor előrántotta a tőrét, és szíven szúrta a szultánt (a tőr mérgezett volt). Miloš végül a testőrség kardcsapásainak áldozatává vált. Ezt ma egyre valószínűbbnek tartják, főleg a szultán halála miatt. A csata után is egy keresztény lovag híre terjedt el, aki a szultánt megölte. Bajazid fermánjában Szulejmán bég, Bursa kádijához is egy Miloš Kupili (v. Kobilić) áll a gyilkos neveként. 1389. június 15. | Az első rigómezei csata. A történelem maga nem ismer sehol sem egy Miloš Obilićet. Ezért a történelemírás abból indul ki, hogy Miloš Obilić valójában Nikola Vratkovićnak hívták "Miloš", a "kedves" melléknévvel és Lázár feleségének a testvére volt.
Ereklyéit szerb menekültek az akkori Magyarországra, a Szerémségbe menekítették a törökök elől. Ez volt a magyarországi szerb betelepülés kezdete is. Lázár mellett, akit a legbölcsebb szerb fejedelemként emlegetnek, akadt több más személyiség is a rigómezei legendakörben, mint Ivan Kosančić és Toplica Milan. Az első olyan hatalmas volt, a második pedig olyan szép, mint senki más. Ők szerepelnek például az egyik szerb eposzban, A rigómezei lányban, ahol egy fiatal lány a vőlegényét (Toplica Milant) keresi az elesettek között. A rigómezei lány a csatatéren megitatja a sebesült szerb katonát – ez a jelenet Szerbiában a kegyelem egyik szimbólumává vált. Lázár zászlósa, Pavle Orlović, Stefan Mušić aki halált megvető hűséggel lovagol Lázárral a halálba. A vén Jug Bogdán a kilenc fiával. Az egyik legmeghatóbb eposz "Kilenc Bogadanovics anyjának halála" és mindenekelőtt Banović Strahinja, aki egyedül küzdött a törökökkel, amikor a feleségét elrabolták és legyőzte őket. Amikor pedig a felesége megcsalta, megbocsátott neki, ráhagyta minden vagyonát és ő vonult vissza.
Felhasználói adatok OM azonosító Felhasználónév Jelszó A belépéshez, kérjük, használja az Intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevét és jelszavát!
Intézményeknek Fenntartóknak Hivataloknak (KSH, EMMI, OH) Belépéshez kérjük, használja az Intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevét és jelszavát! Belépéshez kérjük, használja a KIR-ben használatos fenntartói azonosítót és jelszót! Belépéshez kérjük, használja az Oktatási Hivatal által a rendszer használatához létrehozott felhasználónevét és jelszavát! Üdvözöljük! A köznevelési statisztikai adatszolgáltató program (a továbbiakban: KIR-STAT program) az OSAP kormányrendeletben előírt kötelező adatszolgáltatás határidőre történő, pontos teljesítésére szolgál. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28. ) Korm. rendelet 25. § (3) bekezdése szerint a köznevelési intézmény képviselője a köznevelési intézmény 2020. október 1-jei állapot szerinti közérdekű adatairól közöl adatot a KIR-en keresztül. Intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben meghatározo by Ádám Krecskó. Az adatszolgáltatás határideje: 2020. október 20. (kedd) A belépés az intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott jogosultságokkal lehetséges.
Intézményeknek Fenntartóknak Hivataloknak (KSH, EMMI, OH) Belépéshez kérjük, használja az Intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevét és jelszavát! Belépéshez az intézmény azonosítóját is meg kell adni Belépéshez kérjük, használja a KIR-ben használatos fenntartói azonosítót és jelszót! Belépéshez kérjük, használja az Oktatási Hivatal által csak a statisztikai rendszer használatához létrehozott nevét és jelszavát! Figyelem! Kérjük, ne hagyják felügyelet nélkül a megnyitott adatlapjaikat, tábláikat, mert időtúllépés esetén az el nem mentett adatok elvesznek! Kérjük, folyamatosan kísérjék figyelemmel a rendszer által kiadott üzeneteket! Ha a kitöltést felfüggeszti, előtte az aktuális táblát mindenképp mentse! Üdvözöljük! A köznevelés-statisztikai internetes adatgyűjtő rendszere az OSAP kormányrendeletben előírt kötelező adatszolgáltatás határidőre történő, pontos teljesítésére szolgál. A LEMORZSOLÓDÁS MEGELŐZÉSÉT SZOLGÁLÓ KORAI JELZŐ- ÉS PEDAGÓGIAI TÁMOGATÓ RENDSZER. A belépés nem igényel új regisztrációt, a KIR-ben használt, az intézményvezetői Mesterjelszó-kezelő rendszerben kiosztott felhasználói nevével és jelszavával lehet bejelentkezni.