'. Igen, nem hiszem, hogy ez utóbbi is bekövetkezik, de valószínű, hogy azok, akik nem követik a Star Trek-et ilyen szorosan, mondhatnak valamit ezen a vonalon. Jelenleg annak kijelentése, hogy valami következik pár év múlva, és a dolgok burkolásában tartása nem izgat minden élő embert, és egyes esetekben csak enyhe reakciót válthat ki azoktól, akik valóban törődnek vele. Ennek előnye, hogy Trekkiesnek meglesz valamit várni az elkövetkező hónapokban, mivel nagyon valószínű, hogy sok olyan ember, aki követi a történetet, valami epikusat akar újra látni. De legalább vannak olyan műsoraik, amelyek elősegítik az idő múlását és a történet tovább bővítését. Remélhetőleg néhány hónap múlva lesz még mit beszámolni erről a közelgő filmről. De ha nem, akkor várhatunk.
A család a Smithoniannek adományozza a Leonard Nimoy által őrzött eredeti kiegészítőket. A sci-fi műfaj számos ikonikus karaktert kitermelt az évtizedek során, dicsőségcsarnokukban pedig az Enterprise csillaghajó első tisztjének, Mr. Spocknak is bérelt helye van. A 2015-ben elhunyt Leonard Nimoy által játszott vulkáni a Star Trek 1966 és 1969 között futó eredeti verziójának egyik főszereplője volt, de a későbbi filmekben és sorozatokban is felbukkant, gravitációs pontként szolgálva a franchise-ban. Spock felfelé kanyarodó szemöldöke és hegyes füle gondoskodik róla, hogy a karaktert még azok is felismerjék, akik egyetlen Star Treket sem láttak, a füleket pedig hamarosan a világ egyik leghíresebb múzeumának látogatói is megcsodálhatják. Nimoy családja a Smithonian Intézet repülési és űrhajózási múzeumának ajándékozza azt a protézist, ami a színész hazavitt az eredeti Star Trek forgatásának befejezése után. A gumiból készült kiegészítők díszes társaságba kerülnek, az intézmény ugyanis már számos filmes relikviának ad otthont, köztük egy eredeti R2-D2-val a Jedi visszatér forgatásáról és Indiana Jones kabátjával Az utolsó kereszteslovagból.
Az egykori Marczal utca (ma Štefánik utca – Štefánikova ulica) 1885 elött. Forrás: J. Cmorej gyüjteménye. Ez az az útja Pozsonynak, amely pompás palotáival, festői villáival, gazdagon díszített lakóházaival – még ma is – a leginkább megidézi a Monarchia Duna-parti fővárosait, Budapestet és Bécset, azok "boulevard-jait". Stefania belga királyi hercegnő . Az itt-ott foghíjas eredeti beépítés csaknem minden háza nemzeti műemlék, ami sajnos nem jelenti azt, hogy ez a megkülönböztetett figyelem az épületek külsején, állagán is tükröződne. Az út két oldalán álló épületeket zömmel a pozsonyi Ferdinand Kittler és Karl Gratzl vezette építési vállalat, valamint a szintén helybeli Feigler Sándor építész tervezte és kivitelezte. Némi iróniával azt is mondhatnánk, hogy a korabeli Pozsony két legeredményesebb építési vállalata a Stefánia út kiépítésekor versenyt futott egymással a megrendelőkért (vagy azok őértük), hiszen, mint azt látni fogjuk, ezek a nevek fordulnak elő, sőt néhány esetben váltakoznak az egyes épületek elkészülésével kapcsolatos iratokban és a korabeli sajtóban.
A kötetlen hangulatú beszélgetésen az ELTE BTK oktatói, Csorba László (aki a megjelent kötetet utószóval és jegyzetekkel látta el) és Gerő András valamint Landgraf Ildikó, az MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa vett részt. A könyvbemutatónak kettős célnak kellett megfelelnie: amellett, hogy bemutatja a kötetet, vázlatos, ámde mélyreható bevezetést kellett adnia a trónörökösi pár igen komplex viszonyrendszerébe és annak történeti hátterébe. Csorba László rövid bevezetést követően kérdést intézett a résztvevők felé: jól látjuk-e hogy Stefánia története önmagában is érdekes? Landgraf Ildikó válaszában két szempontot emelt ki. Egyrészt, hogy Stefánia emlékirata, valamint a kor parasztasszonyainak emlékirataiban hasonló problémák tűnnek fel: szigorú nevelés, büntetések és szerelem nélküli házasság. Vita:Stefánia belga királyi hercegnő – Wikipédia. Másrészt pedig érdekesnek nevezte az uralkodócsalád családi ünnepeinek Stefánia emlékiratában előtűnő leírását. Gerő András pedig válaszában érthetetlennek minősítette, hogy miért nem adták ki korábban magyarul Stefánia harmincas években (Ich sollte Kaiserin werden) megjelent emlékiratát.
Tulipán épülete a Štúr utcában. A mai 15-ös számú épület helyén állt egykor Wendler Gusztáv földszintes sütőháza, amely az eredeti beépítésből maradt a 19. század végén fényes palotákkal, villákkal bővülő utcában. Wendler diós és mákos pozsonyi kiflije (pressburger kipferl), amelyet a mai 21-es számú ingatlan helyén álló boltjában árultak. Nagyon népszerű volt városszerte, és még a bécsi udvarba is szállították. Wendler Gusztáv sütödéjének reklámképeslapja. Cmorej gyűjteménye. A 23-as számot viselő bérház és a szomszédos palota (25-ös szám) a Pozsonyban született Hubert József tervei szerint épült 1889–1890-ben. Az építtető Pisztóry Félix gyógyszerész, a Vörös Rák gyógyszertár tulajdonosa volt. Míg az előbbit többször átépítették, és meglehetősen jellegtelen épület lett belőle, az egykor a Lenin Múzeumnak otthont adó Pisztóry-palota megőrizte méltóságát. Könyv: Stefánia: Császárnénak szántak - Rudolf trónörökös özvegyének emlékiratai. Kapuzatának és lépcsőházának vasmunkáit a helyi Marton Lajos és Fia lakatoscég készítette. Pisztóry-palota. Horváth gyűjteménye. A 27-es számú lakóházat 1910 és 1912 között építette a pozsonyi Durvay Antal Karl Haybäck és Schiller Jenő tervei alapján.
Egyúttal köszönetet mondott az Európa Kiadónak ezen régi hiány pótlásáért. Gerő Stefániával kapcsolatos meglátásainak kulcsfogalma a lázadás volt. Véleménye szerint Erzsébet királyné személyét épp a lázadása ténye teszi érdekessé, míg a belenyugvó természetű Stefánia a lázadás hiánya miatt érdektelen. Gerő meglátása szerint Stefánia "sunyi" módon fogalmazta meg emlékiratait, szavai mögé rejtve gondolatait. Példaként hozta fel, hogy Stefánia az öntisztázás és bosszú szándékával íródott emlékiratában sem írt nyíltan arról, hogy a Rudolf trónörököstől elkapott nemi betegség hatására vált meddővé, hanem hashártyagyulladást emlegetett. Csorba következő kérdése arra irányult, hogy érezhető-e az emlékiratban Stefánia személyiségérésének folyamata. Válaszában mind Gerő, mind Landgraf kiemelte, hogy Stefánia nem volt Rudolf társa, ketten nem alkottak összeillő párt. Gerő értékelése szerint Stefánia nem értette sem szenzitív férjét, sem annak eszméit – utóbbiak nem is érdekelték őt. A történész továbbá felidézte Erzsébet királyné értékelését, aki trampli, hideg szőkeségként jellemezte menyét.