Ijesztő folyamatok zajlanak Benedek pápa megpuccsolása óta. Ferenc pápát valójában a háttérhatalom "tette a trónra"… Arról már mi magunk is írtunk korábban, hogy XVI. Benedek pápa rövidke uralkodása és hirtelen történő leváltása, lemondása, lemondatása nem volt véletlen. Valójában a háttérhatalmi elit által végrehajtott belső puccs történt. A pápa székbe pedig egy Európa ellenes, európai gyökerekkel nem rendelkező pápát kellett ültetni. Ferenc pápa ennek felelt meg, mert tudták, hogy ő nem fogja ellenezni a bevándorlást, sőt, jelentős szerepet tudnak neki szánni abban, hogy lelkileg és ideológiailag szólítsa fel, zsarolja meg a kontinens lakosságát: "Kötelességünk beengedni mindenkit". Ugye emlékszünk Ferenc pápa áélszent megnyilatkozásaira…? Az ördög zsinagógájának a felmelekedése vette kezdetét Ferenc pápa uralkodásával. Ferenc pápa Benedekkel ebédelt. Sokat elárul a pápa jelleméről, hogy kénye-kedvére változtatta meg a hivatalos Miatyánk szövegét, mely igen nagy port kavart nemrégiben. Érdekes módon Ferenc pápa uralma alatt elkezdtek sorra kibukni az egyház által rejtegetett dohos és pókhálós vatikáni csontvázak.
Ma arra kell figyelni, hogy a kormányok ne csússzanak bele a populizmusba, ami gyengíti a demokráciát. Olyan útra lép, ahol feláldozzák a nemzeti értékeket és egyfajta birodalom felé sodródnak, egy nemzetfeletti kormány felé, ami elgondolkodtató. Ferenc pápa idézett Benson angol írótól, aki 1903-ban olyan jövőről álmodott, ahol egy nemzetközi kormány gazdaságilag és politikailag irányítja a többi országot. Amikor ilyen típusú kormányzás van – magyarázza Benson – akkor elvész a szabadság és egyenlőséget akarnak teremteni mindenki között. Ez történik, amikor egy szuperhatalom diktálja a gazdasági, kulturális társadalmi viselkedést a többi országnak. A demokráciát gyengíti a popularizmus, és veszélybe sodorják a nemzetközi gazdasági, kulturális hatalmak – mondta még a pápa. A migrációt nehéz, de muszáj kezelni A német DPA hírügynökségtől Manuel Schwarz a migráció problémájára kérdezett rá, ami nemcsak a Földközi-tenger térségét, hanem Kelet-Európát is érinti. Mit gondol a pápa Lengyelországról, Oroszországról, illetve mit vár az új német kormánytól?
Ez persze nem vonatkozik arra az időszakra, amikor a pápaság üres. Akkor a bíborosok szabadon beszélhetnek és nézetet cserélhetnek a választásról. "[4] Tehát ha Jorge Mario Bergoglio bíboros részt vett ezeken a maffia megbeszéléseken, vagy köze van hozzájuk, akkor ő is automatikus kiközösítette magát, nem kellett pápai határozattal kiközösíteni. Ebben az esetben pedig mint kiközösített személy, nem viselhet egyházi hivatalt, nem lehet pápa. A többi bíboros kiközösítése lényegtelen. Ezen kívül, tudni kell, hogy súlyos esetekben, a Katekizmus 1413 paragrafusa szerint, csak a pápa, azaz Benedek adhatna feloldást. Hogy ez megtörténhet-e az Egyházzal? A Szentírás szerint, igen. Jézus maga kérdi, hogy mikor újra eljön az Ember Fia, talál-e még hitet a földön? Szent Pál tovább megy a II. Tess. második fejezetében, mikor felállítja a Második Eljövetel sorrendjét. Inti a híveket, hogy ne várják még Jézust, mert előbb el kell jönni az Antikrisztusnak, de még előbb jön az aposztázia, azaz a hit elhagyása.
Meg is hal egy kis bogár, mégse szomorú. Ez a kis bogár a fényben céltalanul dongó ember élete és Zelk Zoltán azért járt köztünk, hogy ha meg is halunk néha, kicsit, végül is elkerülhetetlenül, azért mégse legyünk ettől nagyon szomorúak.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Régikö aukció dátuma 2017. 12. 10. 20:00 aukció címe IV. Online árverés aukció kiállítás ideje Minden hétköznap 9-17 között aukció elérhetőségek +36 30 834 0852 | | aukció linkje 135. tétel Zelk Zoltán Sirály (dedikált) Zelk Zoltán: Sirály. [Versek. ] Békéscsaba, 1978, (Megyei Könyvtár háziny. ) 15 sztl. lev. (duplán hajtott). 250/9. géppel számozott példány. Zelk Zoltán Fodor Andrásnak szóló dedikációjával. /Poesis Hungarica 1. / Kiadói ragasztott kötésben, eredeti borítóban.
Ötven évvel ezelőtt, 1971. november 25-én mutatták be Huszárik Zoltán csodálatos Szindbádját. Újranéztük a filmet. Sokadszorra nézem újra Huszárik Zoltán Szindbádját, Zelk Zoltánt keresem benne. A források mind említik rövid vendégeskedését, fel kellene tűnnie a színen. A legtöbb cikk úgy fogalmaz, hogy a filmben felbukkan "Zelk Zoltán, a költő" is. Mulattató. Mintha meg kellene magyarázni, hogy nem Zelk Zoltán, a filmsztár, nem is Zelk Zoltán, a mosógépszerelő, hanem valóban a Sirály szerzője látható itt. Persze tényleg nagy szó ez, hiszen a megelőző évtizedekben nem szerepelt a vásznon, ekkoriban kezdett feltünedezni. Az 1970-es Gyula vitéz télen-nyáron-ban ő játszotta Bíró Andort, míg az 1973-as Tűzoltó utca 25. -ben Hackl szerepébe bújt. Huszárik Zoltánnál pedig ő volt Nusdorf (vagy Nussdorf) bácsi, akiről a Francia négyes című, egyébként nem Szindbád-novellában ezt olvashattuk: "Alkonyattal a kertben fölhangzott Nussdorf bácsi fuvolája; régi német románcokat fújt az elefántcsonton, mintha egy régi német kisvároson ábrándozott volna, ahol a csúcsos tetők fölött, a várhegyen romba dőlve áll a Nussdorfok régi kastélya.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Szőnyi Antikváriuma aukció dátuma 2014. 04. 12. 10:00 aukció címe 31. könyvárverés aukció kiállítás ideje 2014. április 7-től 11-ig (hétfőtől péntekig) 10. 00-től 18. 00 óráig aukció elérhetőségek +36 20 9624427 vagy +36 30 4597910 | | aukció linkje 596. tétel ZELK Zoltán: Sirály. Békéscsaba, 1978. (Megyei Könyvtár Háziny. ) 9 sztl. lev. (duplán hajtott) A 250/229. sz. aláírt példány. /Poesis Hungarica. / Kiadói ragasztott kötésben, eredeti borítóban. 310 mm.
Alkalmi munkavállalásai során Jászberénybe is eljutott, s itt ismerte meg Bátori Irént, a felszentelés előtt álló apácanövendéket, akit 1933-ban feleségül vett. A harmincas évek elejétől költészete klasszicizálódni kezdett, hangja letisztult, a magyaros, rímes verselés jellemezte későbbi korszakaiban is. 1937-ben ismét letartóztatták, ám az irodalmi közvélemény nyomására hamarosan szabadon is engedték. Életmódja mit sem változott, kiadók, szerkesztőségek, kávéházak közismert és kedvelt alakja volt, ám pénze szinte soha nem volt, szerkesztői, íróbarátai adtak neki kölcsönt vagy épp vendégül látták egy ebédre. A negyvenes évek elejétől újabb megpróbáltatások vártak rá, háromszor is behívták munkaszolgálatra, az utolsó alkalommal megszökött. 1945 tavaszán hihetetlen aktivitással vetette magát a munkába és a közéletbe, a kommunista párt tagja és különböző lapok munkatársa lett. 1948-tól kezdődött költői pályájának az a szakasza, amelyben az úgynevezett pártos költészet egyik fáklyavivője volt.
• Latinovits Szindbádjáról a beteg Pilinszky juthat még eszünkbe.