Az étel magyar neve a német faschieren igéből, illetve a befejezett melléknévi igenevű változatából (faschiert - darált) ered. Eredeti magyar alakja a fasírozott (tájnyelvben fasérozott), ami lerövidült a fasírt alakra. Itt és máshol A restiben, étkezdékben, a nagymama konyhájában és a kilencvenes évek zsúrjain ott figyelt és figyel a fasírtgombóc. Mert a massza - és a kész termék is - előre elkészíthető, laktató, szeretjük, és nem tudunk tőle megszabadulni. Itthon a tejbe áztatott zsemlés, fokhagymás húsmassza megy, de a Larousse gasztronómiai lexikon szerint a fasírt egyszerűen kicsontozott darált húsból, esetleg mártással kevert halhúsból álló készítmény, amelyet kotlett alakúra formáznak, esetleg bepanírozzák, majd vajban kisütnek. Sziszi,és barátai konyhája 2: Stefánia /tojással töltött fasírt őzgerinc formában sütve/burgonya pürével tálalva.. A fasírtmasszát magát és a vagdaltat elsősorban tölteni ajánlja a Larousse. A fasírtgolyót sem úgy kell használni, mint mi hisszük, legalábbis a Larousse szerint. Az, hogy ez egy gömb alakú készítmény darált vagy vagdalt húsból, még stimmel, de hivatalosan nem az utasellátós két kenyér közé egy fasírt a felhasználási javaslat.
A darált /aprított/húst keverőtálba rakom, beleütöm a 2 db tojást, sózom, borsozom, paprikázom, jöhet a gulyáskrém, pirított hagyma, és a közben felázott zsemléket jól kifacsarom, majd a többi hozzávalóhoz teszem. Határozott mozdulatokkal összekeverem a fasírt masszát, közben állandóan kóstolgatom, hogy esetleg kell e még fűkhagymát megtisztítom, a vöröshagymát szint úgy. a fokhagymát fokhagyma préssel a húshoz adom. Stefania vagdalt fasírt sütőben. A vöröshagymát apróra vágom, majd kissé megdinsztelem kevés olajon, majd ezt a masszához adom, és még egyszer jól átkeverem. Mehet a hűtőbe pihenni kb. egy órát, eközben a 6 db tojást megmosom, majd hideg vízben felteszem főni, a forrástól számítva 10 perc, és máris készen vannak, a főzővízben hagyom hogy kihűljenek, majd ezt követően megtisztítom őket/leszedem a héjukat/. Jöhet a következő fázis.......... A behűtött masszát elveszem a hűtőből, az őz gerinc formát kiolajozom, meg hintem zsemlemorzsával, ez elősegíti a formából való kiszedését a később elkészült Stefániának.
Az ősz kezdetének, mint a többi évszaknak három időpontja van: – a naptári ősz: szeptember elsején kezdődik az ősz hónapjainak figyelembe vétele miatt (szeptember, október, november) – meteorológiai ősz: a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik – csillagászati ősz: kezdete az őszi napéjegyenlőség napja, szeptember 23. A csillagászati ősz szeptember 23-ától december 22-éig tart. Szeptember 23: A napsugarak ismét az Egyenlítőn delelnek 90 fokos szögben. A nappalok és az éjszakák hossza az egész Földön egyforma. Ez az őszi napiegyenlőség időpontja. Utána a nappalok tovább rövidülnek az északi félgömbön. A szeptemberi napéjegyenlőség napja szeptember 22. (illetve szeptember 23. ). Az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben. Vége az Északi-sarkon tartó állandó nappalnak, jön a féléves éjszaka és a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
Az idei csillagászati ősz, az északi féltekén, szeptember 22-től (19:21) december 21-ig (19:59) tart, azaz a héten szerdán kezdődik. Szeptember 22-én szerdán a nappalok és az éjszakák a Föld minden pontján egyforma hosszúak, és csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz. Ettől a naptól egészen december 21-ig rövidülnek a nappalok. Az őszi nap-éj egyenlőség régen ünnep volt. Ilyenkor hálát adtak a természet bőkezű ajándékaiért, a termények sokaságáért. Ekkor a Nap éppen 90 fok magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka is ugyanolyan hosszúságú ezen a napon. Az ősz kezdetének (mint a többi évszaknak) három időpontja van: a naptári ősz szeptember elsején kezdődik, az ősz hónapjainak (szeptember, október, november) figyelembe vétele miatt, a meteorológiai ősz a lombhullató növények leveleinek elsárgulásával és az idő lehűlésével kezdődik, a csillagászati ősz kezdete az őszi napéjegyenlőség napja: szeptember 22. (olykor szeptember 23. ) A csillagászati ősz szeptember 22-tól (néha szeptember 23-tól) december 21-ig (néha december 22-ig) tart.
Az északi féltekén őszi nap-éj egyenlőségnek, a délin tavaszi nap-éj egyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben. A nappal hossza a nap-éj egyenlőség időpontjában [ szerkesztés] A nap-éj egyenlőség idején a Nap és a Föld középpontját összekötő egyenesre merőlegesen, a Föld középpontjában állított sík a földfelszínből a terminátornak nevezett gömbi főkört metszi ki, amely ekkor az egyenlítőre és minden szélességi körre merőleges; ezeket felezi, amiből következik, hogy az egész Földön nap-éj egyenlőség van. Ezt a bevezető ábra is szemléletesen mutatja. A geometriai magyarázattól eltérően a nappal és az éjszaka hossza a definícióból adódóan ekkor sem azonos. Az egyenlítőn a nappal megközelítőleg 12 perccel hosszabb az éjszakánál, és az eltérés az egyenlítőtől távolodva egyre jobban növekszik: a pólusoknál fél évig tart a nappal, és fél évig az éjszaka. [5] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Ekliptika Ekvatoriális koordináta-rendszerek Tavaszpont Napforduló Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Schalk Gyula: A tavaszi nap-éj egyenlőség és a húsvét
Szeptember 23-án, szerdán beköszöntött a csillagászati ősz Idén az őszi napéjegyenlőség szeptember 22-ikén 21 óra 20 percre esik. Míg a meteorológiai ősz a szeptember 1-től november 30-ig tartó naptári periódust jelenti, a csillagászati ősz kezdete a napéjegyenlőségekhez köthető. Idén az őszi napéjegyenlőség szeptember 22-ikén 21 óra 20 percre esik, ekkor kezdődik a csillagászati ősz, ami annyit jelent, hogy rövidülnek a nappalok és tovább lesz sötét, azaz: reggelente később világosodik, délután pedig korábban sötétedik. – írja a Hirdetés
Kedden délután fél négykor csillagászati értelemben is megkezdődik az ősz – írja honlapján az Országos Meteorológiai Szolgálat. Lehűlés csak a hétvégén érkezik, de már a következő napokban többször várható csapadék. Ebben az évben szeptember 22-én van az őszi napéjegyenlőség. Ekkor a Nap éppen 90 fok magasan van az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka is ugyanolyan hosszúságú ezen a napon. A következő időszakban, egészen decemberig rövidülnek a nappalok. Az előrejelzés szerint a csillagászati ősz első napján általában napos idő várható, kevés felhővel, majd késő délutántól a délnyugati megyékben gomolyfelhők képződnek, és arrafelé néhol zápor, esetleg zivatar is kialakulhat. A legmagasabb hőmérséklet 24–29 fok között valószínű. Késő estére 11–18 fok közé csökken a hőmérséklet. Szerdára Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetés t adtak ki zivatarveszély miatt. Szerdán a hajnali órákban a főváros környékén egy-egy zápor mellett kis valószínűséggel alakulhat ki zivatar.
Ebben az időszakban a nappalok rövidülnek és az időjárás fokozatosan fordul egyre hidegebbre, szelesebbre és csapadékosabbra. A lombhullató növények levelei elsárgulnak, elvörösödnek, átmenetileg gyönyörű színpompába borítva a természetet, mielőtt elszáradnának és lehullanának a fákról. Néhány későn érő növény még meghozza gyümölcseit.
1952-től Farkasrét fogadott be szinte mindenkit, aki 1948 előtt fontos pozíciót töltött be, tekintet nélkül az egykori társadalmi rétegre és foglalkozásra. A legszembetűnőbb azonban a történelmi, politikai sokszínűség és eklekticizmus: az 1952 után elhunyt és itt eltemetett politikusok között megtaláljuk például a dualizmus egyes veteránjait, a Horthy -korszak politikai elitjének nagy részét, továbbá a kisgazdákat vagy a polgári és a szociáldemokratákat. A sort hosszasan lehetne folytatni, egészen a szélsőségekig, a nyilas kormány termelési miniszteréig vagy Rákosi Mátyásig. Mindemellett a Kádár -korszakban állami-munkásmozgalmi temetkezőhelyek is létesültek Farkasréten, amelyek a hierarchiában elfoglalt pozíciójukat leszámítva nem sokban különböznek a Kerepesi temető hasonló részeitől. Az ötvenes évektől nagymértékben megnőtt az ide temetett kiválóságok száma: tudósok, egyházi személyek, sportolók, művészek. A 20. században mind a Kerepesi úti, mind a Farkasréti temetőben kialakították a "Művészparcellát", de az utóbbi jóval ismertebb.