Az ATV Híradó jának megkeresésére az Országos Kórházi Főigazgatóság azt válaszolta, hogy néhány – differenciál diagnosztikai ellátást igénylő – sürgősségi ellátásra szoruló, és ezért más intézménybe irányított beteg kivételével az Uzsoki Utcai Kórház saját szakmaspecifikus osztályain változatlanul és folyamatosan ellátja a sürgős eseteket is. "Tájékoztatjuk kedves betegeinket, hogy ma reggel 8 órától a megszokott módon működik az Uzsoki Utcai Kórház sürgősségi betegellátó osztálya", jelentette be hétfő délben a Facebookon a kórház.
2021. aug 9. 16:21 Az Uzsokiban a múlt héten állt le a sürgősségi ellátás / Fotó: Pixabay Újra működik a sürgősségi ellátás az Uzsoki Utcai Kórházban. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő egy belső körlevélre hivatkozva még múlt héten számolt be arról Facebook-oldalán, hogy szerda estétől leállt az Uzsoki Utcai Kórház sürgősségi osztálya. A leállás orvoshiány miatt történt, és akkor úgy tűnt, a sürgősségi ügyeletet előreláthatólag augusztus 30-ig nem tudják majd ellátni. ( A legfrissebb hírek itt) A jelek szerint azonban sikerült augusztus vége helyett előbb embert találni, hiszen a kórház a Facebookon az alábbi hírt közölte. Tájékoztatjuk kedves betegeinket, hogy ma reggel 8 órától a megszokott módon működik az Uzsoki Utcai Kórház sürgősségi betegellátó osztálya. A Nemzeti Népegészségügyi Központ vonatkozó határozata egyébként még a múlt héten mondta ki, hogy az osztályt július 25-től augusztus 4-ig festés és takarítás miatt lezárták, de amint ezzel végeztek, a humánerőforrás-krízis miatt nem tudták folytatni az ellátást.
Felmondtak a másodállásban dolgozó orvosok, a maradók nincsenek elegen ahhoz, hogy az osztály zavartalanul fogadhasson betegeket. Csütörtöktől augusztus végéig szünetel az Uzsoki kórházban a sürgősségi ügyeleti ellátás. Az intézmény ezúttal szakember krízisre hivatkozva kérte, hogy az országos tiszti főorvos mentesítse és jelöljön ki más intézményeket a feladatra – derül ki a Népszavához is eljutott tisztiorvosi határozatból. E dokumentum szerint dr. Tóth Ferenc a kórház orvosigazgatója másfél hete (július 25-től) kérte először, hogy az intézmény sürgősségi osztályát átmenetileg bezárhassák, akkor még arra hivatkozott, hogy a járványhullám lecsengése után szükség van fertőtlenítő festésre és takarításra. Ezek a munkálatok tartottak volna augusztus negyedikéig, amikor este hat óra után egy újabb levélben arra kérte a tisztifőorvost az orvosigazgató, hogy a teljes hónapra mentesítsék az intézményt feladat alól. Az országos tiszti főorvos utasítása alapján az Uzsoki helyett a sürgősségi ellátásra szorulókat a Honvédkórházba, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházba Kistarcsára, illetve a Bajcsy-Zsilinszky Kórházba kell vinniük a mentőknek.
A film a vetítés után 7 napig megtekinthető itt, a Médiaklikken! Az Egy Mindenkiért egy kreatív dokumentumfilm, amely játékfilmes sűrűséggel meséli el egy nagyszabású karrier kulcsfontosságú periódusát, akcióközelből rajzolja meg a történelem egyik legnagyobb vívójának arcképét. A film bemutatja az ötkarikás sikersztori mögött álló komplex személyiséget, a néző megérezheti, miért lesz valaki egy a sokmillió közül, mik azok a tényezők, amik a világ tetejére repítik. Exkluzív élsportolói és magánéleti szituációkban találkozhatnak a nézők Szilágyi Áronnal. Nyomon követjük, amint megházasodik, ahogy leadja a diplomáját két asszó között, elmélyedünk családi videó- és fotóalbumában, ahonnan valóságos kincsek kerülnek elő gyerekkoráról. Győz, veszít, szenved, majd újra és újra felülkerekedik önmagán… Láthatják a nézők, ahogy a felesége, Betti vigasztalja egy megrázó vereség után, és azt is, amikor egy hősiesen kiharcolt aranyérem után önfeledten dobálják fel a páston a csapattársak. Muhi András Pires rendező _ akivel a labdarúgó válogatottról szóló Magyar csapat _ még 50 perc (2016) c. dokumentumfilmje kapcsán találkozhattak a nézők _ 5 év alatt, több mint 100 forgatási napon át, közel 600 óra nyersanyagot forgatott a kulisszák mögött Áronnal és a magyar kardválogatottal.
Teljes katarzis, de csak néhány percig. Aztán visszacsöppenünk a valóságba, méghozzá az olimpia utáni szürke hétköznapokba. Újra elkezdődik a felkészülés. Szilágyi Áron fut, erősít, a vívóteremben edz, majd versenyről versenyre jár. Megismerhetjük a kardválogatott tagjait, a főszereplő mindenkiről elmondja erősségeit és gyengeségeit. Egyébként a filmben szinte végig Szilágyi Áron a narrátor, a vele készített interjúk adják az alkotás dinamikáját. A 2017-es lipcsei világbajnokság pattanásig feszült pillanatait újra átélhetjük, a dokumentarista jellegnek köszönhetően úgy izgul a néző az egyes asszókon, mintha visszarepült volna az időben. A verseny után az öltözőben átélt drámai momentumok teszik igazán egyedivé a filmet, sosem látott képsorokat láthat a néző egy sportoló bánatáról és fájdalmáról. Időközben megismerkedhetünk Szilágyi Áron kedvesével, pszichológusával, masszőrével, edzőivel. A kétszeres olimpiai bajnok két asszó között diplomamunkáját is leadja, és nevetve beismeri, hogy bizony megcsúszott pár évvel a határidővel.
Soha nem volt rá példa a sport- és a filmtörténetben, hogy egy olimpiai bajnokot a teljes ötkarikás cikluson át kövessen egy stáb. Mint ahogy arra sem, hogy valaki háromszoros egyéni olimpiai bajnok legyen kardvívásban. Áron ezért küzd nap mint nap, immár 5 éve, ezt az időszakot öleli fel az EGY MINDENKIÉRT. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Stáblista:
(…) Amikor (…) néztem műveimet, valahányat kezem alkotott, és a fáradságot, amellyel oktalanul törtem magamat, láttam, hogy az egész csak hiúság és szélkergetés, és nincs maradandó a nap alatt (Prédikátor könyve, 2. fejezet). " Ám utólag meg kell követnem Szilágyit is és a rendezőt is, mert ami az alaphelyzet felvázolása után következik, és ami miatt ez a film annyira jó, egészen új elemeket hoz a történetbe, és a legmélyebb alapkérdésekig ás le. Igaz, erről egy másik, még nagyobb rendező, az élet gondoskodik, de az Muhi András Pires rendezői érzékenységét bizonyítja, hogy a hangsúlyt a film nagy részében a sikertelenségre, a váratlan, érthetetlen és nehezen feldogozható kudarcokra helyezi. Igazolva Szilágyinak azt a bölcsességét, hogy "ami ma elég, holnap kevés lehet", és szinte a legkínzóbb fizikai fájdalom szintjére emelve azt az igazságot, hogy nincs királyi út. Nincs olyan, hogy valakit megvédenének a korábbi sikerei, hogy neki már könnyebb, hogy neki már jussa nyertesnek lenni, hogy rutinból hozhatná az eredményeket.