Juliska és Jancsi (2020) – Online film adatlap – Jancsi és Juliska történetét mindenki ismeri. Nos, ez a sztori Oz Perkins új horrorjának alapja Juliska és Jancsi – Teljes film adatlap Magyar cím: Juliska és Jancsi Eredeti cím: Gretel & Hansel Műfaj: fantasy, horror, misztikus Premier (USA): 2020. január 30. Hazai premier: – DVD / Blu-Ray megjelenés (Magyar): – Rendező: Oz Perkins Forgatókönyvírók: Rob Hayes Filmstúdió: Automatik Entertainment, Orion Pictures, BRON Studios Forrásunk a film IMDB adatlapja. Juliska és Jancsi története: Egy fiatal lány (Sophia Lillis) és testvére (Samuel Leakey) munka és élelem után kutatnak, egy igazán varázslatos vidéken. Szerencséjük azonban nem sok van ezen a téren, ezért úgy döntenek, hogy útra kelnek és keresztülvágnak a sötét erdőn, ahol maga a gonosz lakik. A legendák pedig igaznak bizonyulnak, a gonosz tényleg ott lapul a sűrűben. Szereplők: Sophia Lillis, Samuel Leakey, Alice Krige, Jessica De Gouw, Fiona O'Shaughnessy, Donncha Crowley, Jonathan Gunning, Charles Babalola, Giulia Doherty, Jonathan Delaney Tynan, Darlene Garr, Melody Carrillo, Nessa Last, Harry O'Cualacháin Előzetesek, videók: Érdekességek: A Juliska és Jancsi forgatásai 2018 november 9-én kezdődtek meg, a stáb Dublin környékén kezdett dolgozni.
Az Az 1-2 sztárja, Sophia Lillis alakítja Gretelt a Grimm testvérek jól ismert történetének legújabb filmváltozatában. Bizonyára mindenki emlékszik a gyerekkorából Jancsi és Juliska történetére, hiszen ez a Grimm testvérek egyik legismertebb meséje. Az erdei mézeskalács házikóban élő banya két eltévedt gyereket akar megenni, de végül ő kerül a kemencébe és sül ropogósra. A meséből rengeteg feldolgozás született már (2013-ban például Jeremy Renner és Gemma Arterton bújtak a felnőtt Hansel és Gretel bőrébe a Boszorkányvadászokban), a Salem, a Sabrina és más boszorkányos témájú produkciók hatására pedig most egy igazi, klasszikus horrorfilm készült az eredeti meséből a patinás Orion stúdiónál. Az új Gretel & Hanselben Alice Krige igen meggyőzően kelti életre a Grimm mese kedvesnek tűnő, de valójában gyerekeket evő erdei banyáját. A film érdekessége, hogy Gretelt, azaz Juliskát Sophia Lillis alakítja, aki a nagy sikerű Az 1-2-vel jelenleg épp a horrorfilmek első számú fiatal női sztárja Hollywoodban.
Az eredeti Grimm mese címe Jancsi és Juliska, azaz Hansel & Gretel. Ezt a nézőpontot azonban a címben és tulajdonképpen a sztoriban is kicsit megváltoztatták a készítők. Oz Perkins egy interjúban elmondta, hogy igazából a lány testvére az idősebb a sztoriban, így inkább őt szerették volna fókuszba helyezni, már a cím adásnál is. Perkins úgy fogalmazott, hogy a végeredmény bizonyos szempontból egy coming of age sztori is, direkt a lány karakterére fókuszáltak egy picit jobban. Néhány éve már készült egy Jancsi és Juliska feldolgozás, amelyben hőseink felnőttek és szörnyvadászok lettek. A végeredmény kérdés, hogy tökéletes lett-e. Annyi bizonyos, hogy ez a feldolgozás inkább a Grimm-sztoriból merít és hű az ismert meséhez. A forgatókönyvet Rob Hayes készítette, aki a Chewing Gum című szériát jegyzi. Oz Perkins pedig New Yorki születésű rendező. Színészként találkozhattunk vele a Psycho 2. részében, ő volt a fiatal Norman. Rendezőként néhány éve a February című filmmel és az I Am the Pretty Thing That Lives in the House -al jelentkezett.
Jancsi és Juliska meséje nem ajánlott kisebb vagy alapvetően félős gyerekeknek. Jancsit és Juliskát ugyanis a saját szüleik hagyják az erdőben, ahol aztán a gonosz boszorkány meg akarja őket enni. Vajon mi lelte a Grimm fivéreket, hogy ilyen szörnyű mesét írtak? Mindjárt kiderül, de előre szólunk, hogy a valóság olykor rémesebb, mint bármilyen mese. A Grimm testvérek, Jacob és Wilhelm az 1800-as években gyűjtötték a német nyelvterületen hallott mendemondákat, meséket. Foglalkoztak ők német nyelvtannal, rúnaírással, dán mesékkel, lovagi énekekkel, de igazán ismertek a régi német mesék könyvbe rendezése után lettek. Ám ezeket a történeteket nem kisgyerekeknek szánták, ez már a könyvek címéből is kiderül: Gyermek- és családi mesék (Kinder- und Hausmärchen). Elsődleges céljuk nem a gyerekek szórakoztatása volt, hanem inkább az ősi germán mesék és nyelv megőrzése egy olyan időszakban, amely Napóleon hódításainak köszönhetően egyre inkább elfranciásodott. A Grimm-mesék eredetileg horrorsztorik voltak Ez az oka annak, hogy olyan kegyetlenek és borzasztóak a történetek: nem kicsiknek szánták őket.
Dobrev: "Ha minden a terveink szerint alakul, néhány óra múlva együtt ünnepelhetünk majd" ATV - Tegnap 20:18 Vélemény Választás Dobrev Klára "Ám bármit is hoznak az eredmények, az elmúlt hónapok egy dolgot már biztosan megtanítottak nekünk: az ellenzéki együttműködésre úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére, mert Ti választók ezt várjátok el tőlünk" – írja Facebook-oldalán Dobrev Klára. Márki-Zay reméli, hogy nem a határon túli szavazatokon múlik majd a győzelmük Mandiner - Tegnap 20:16 Vélemény Válság Mert az alkotmányos válságot okozhat Magyarországon a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint.
Műfaj: Horror, Fantasy, Thriller Előadó: Rendező: Író: Ország: Canada, Ireland, South Africa, United States of America Kiadás: 2020-01-30 Tartam: 87 Min Minőség: HD Értékelés: 0 6. 1 Értékelés(1) Nem értékelt Értékelés 1 Csillag Értékelés 2 Csillag Értékelés 3 Csillag Értékelés 4 Csillag Értékelés 5 Csillag
Filmgyűjtemény Megnézendő Kedvenc Legjobb Filmgyűjtemények megtekintése
Ajánlja ismerőseinek is! A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majd minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására - vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor. Az emberek testi egészsége nem független az érzelmeiktől és a lelkiállapotuktól. Ez a tudás a mai napig részét képezi a tradicionális kultúráknak, de a modern orvoslás számára sajnos annak ellenére elveszett, hogy az elmúlt évtizedek tudományos felfedezései is ezt igazolják. A test lázadása személéletesen mutatja be, hogy milyen károkat okozhat az érzelmek elfojtása, milyen pusztítást okozhat az, ha nem vagyunk képesek kifejezni az érzelmeinket. Dr. Máté Gábor tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, és hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre.
Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit. Hiszen a rák mellett számos krónikus betegség, mint például a szívinfarktus, a szklerózis multiplex vagy a cukorbetegség kiváltó oka is lehet a stressz. Mindnyájan úgy próbálunk élni, hogy csökkentsük a minket érő stressz hatását. A test lázadása abban segíthet, hogy csökkentsük a folyamatos stresszt, melyet mi magunk hozunk létre, anélkül hogy tudatában lennénk, életünk minden egyes napján. Alcím: Ismerd meg a stresszbetegségeket Máté Gábor (1944) magyar születésű kanadai orvos. Tovább → This is some text inside of a div block. This is some text inside of a div block. Edith Eva Eger Az ajándék 12 életmentő lecke Kepes András Tövispuszta Kepes András A boldog hülye és az okos depressziós Andreas Englisch Összeesküvés Ferenc pápa ellen A titkos vatikáni szövetség Benjamin Ferencz Mindig csak az igazat Száz év bölcsessége
Írta: Mózes Kitty A hit gyógyító lehet, mindannyian hallottunk már erről. Elszánt emberekről, akik minden erejüket összeszedve küzdöttek, egy pillanatra sem adták fel, s végül legyőzték a halált. Ha ez lehetséges, akkor logikus felvetés, hogy a folyamat fordítva is működik. Ha a gondolatok és érzések teremtő erejével képesek lehetünk újraépíteni önmagunkat, akkor azok romboló erejével lehetséges megbetegíteni vagy akár elpusztítani is. Ma már szinte nincs senki, aki ne gondolná, hogy a betegségek hátterében lelki okok húzódhatnak meg. Dr. Máté Gábor kanadai háziorvosként ledolgozott több mint húsz évi praxisából vett példákat, és azokon keresztül mutatja be, hogyan betegíthet meg az elfojtás és a stressz. Hogy miként befolyásolják szervezetünk egészséges működését a gyermekkorban átélt traumák, amelyeket ha felszínre tudunk hozni, lehetőségünk nyílik az öngyógyításra. »A harag miatti szorongás és más "negatív" érzelmek, például a szomorúság és a visszautasítás érzése, mélyen belerögzülhetnek a testbe.
Hiszen a rák mellett számos krónikus betegség, mint például a szívinfarktus, a szklerózis multiplex vagy a cukorbetegség kiváltó oka is lehet a stressz. Mindnyájan úgy próbálunk élni, hogy csökkentsük a minket érő stressz hatását. A test lázadása abban segíthet, hogy csökkentsük a folyamatos stresszt, melyet mi magunk hozunk létre, anélkül hogy tudatában lennénk, életünk minden egyes napján. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora, jelenleg könyveket ír és előadásokat tart szerte a világon. Célkitűzése, hogy felhívja a figyelmet a betegségek tágabb összefüggéseire. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 29 Ft
Ekkora lenne a különbség az amerikai és a kanadai szemlélet között? Bár egyesek talán ölre is mennének a kérdés tisztázása végett, de maradjunk csak annyiban, hogy Máté Gábor üzenetét egy életre megjegyezzük anélkül, hogy unásig ismételné. Stílusa kifogástalan – néhol kifejezetten szépirodalmi –, magyarázó, de nem tudálékos. Máté doktor nem alázza meg a magára ismerő olvasót, pácienseit sem szégyeníti meg. Nem tapos porba senkit, hogy aztán otthagyja az embert, az útravalóul kapott nagy büdös semmivel. Sőt: mindennek végén pontos irányt mutat azoknak, akik változtatni szeretnének. Nem varázsigék ezek, hisz tudjuk, hogy minden lépés logikus, egymásból és magunkból következő. A népszerű orvos-író a gyógyulás hét lépéseként az Elfogadás, Tudatosság, Harag, Autonómia, Kötődés és Megerősítés alapköveit nem csak üres frázisokként rakosgatja egymásután. Megmutatja, miben is áll lényegük, majd megbízható és járható utat építhetünk belőlük. Kizárólag tőlünk függ elkezdünk-e járni rajta. A holisztikus szemlélet jegyében írt négyszáz oldal olyan hasznos, hogy szinte oldalanként aláhúznánk valami fontosat, és ha szamárfüllel jelölnék a páratlanul találó részeket tartalmazó oldalakat is, be sem tudnánk csukni a könyvet.