A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fekete gólya védelmi programja keretében egy webkamerával figyelhetjük folyamatosan egy fészek életét. A webkamera elérhető innen. Koppány és Margit útja A WWF belga szervezete kezdeményezésére tavaly indult a Flying over Natura 2000 program, melynek keretében 8 országból 20 fekete gólyát jelöltek meg műholdas jeladóval. Hazánkban egy hímet és egy tojót, Koppányt és Margitot látták el ilyen berendezéssel. A jeladók műholdaknak jelentik folyamatosan a madarak pozícióját. Ezekkel lehetett követni, hogy merre vonulnak a fekete gólyák. A magyar madarak közül Koppány jeladója szeptember végén Törökország közelében elhallgatott, minden valószínűség szerint meghalt útközben. Néhány hete azonban újra jelt ad és a magyar madarászok azt tervezik április közepén megkeresik a helyet, ahol eltűnt. Fekete gólya webkamera a fészketől Lettországban ZooCam. Margit Etiópiában töltötte a telet, de január óta ő sem adott jelt magáról. Ez nem jelenti feltétlenül a legrosszabbnat, egy halottnak hitt lett madár is hirtelen megindult nemrég.
A két fióka már felügyelet nélkül tölti szinte az egész napot a fészekben. Amikor megjelennek a fiókákon az első fekete tollak, akkor a szülők már hosszabb időre is magukra hagyják őket a fészekben és csak rövid időre járnak vissza megetetni őket. Egy ilyen látogatás sokszor egy percig sem tart. A felhordott táplálékból sejthetjük, hogy nehezen gyűjtik össze a szükséges mennyiséget. Az lenne az ideális, ha főleg halakkal etetnék a kicsiket, de mostanában főleg kígyót, békát kapnak. Május 22. Az egyik szülő egy nagy siklót vitt a fészekre, a fiókák órákon át próbálták lenyelni, az egyre tanácstalanabb felnőtt végül valószínűleg elvette tőlük. A "küzdelem" sötétedés után is folytatódott, amikor a kamerák már kikapcsolódtak Május 10. Reggel az egyik szülő kiválasztotta a legkisebb fiókát és elpusztította. Így már csak két fiatal felnevelkedésére van esély. A megelőző években eddig három esetben figyelhettünk meg hasonló (szülők általi) fiókapusztítást a kamerával megfigyelt fészekben, melyek során összesen 5 fiókát pusztítottak el.
Ez nem a szokatlan látvány miatt van, hanem azért, mert a napfény nem süt egész nap a fészekben - mert a fészek szinte pontosan dél felé néz. Az erdő is teljesen más - igazi fenyőerdő udvariasan régi fenyőkkel (talán 150 és 200 év között) és fenyőkkel. Ezért nem lesz nagy meglepetés baglyok, foltos harkályok, diótörők és görbék hangját látni vagy hallani. Élvezze a tavaszi hangokat, és várja meg a fészek tulajdonosainak megérkezését. A kamerarendszert március 16-án telepítették Janis Kuzem, Jan Rudzīti és Maris Strazds részvételével. Külön köszönet Eduard Ozolin arboristának a kameraérzékelő és mikrofon felszereléséhez nyújtott segítségért. A fészek a Sigulda kerületben található. A kamerarendszert Janis Ķuze és Janis Rudzītis készítette.
Fontos szerepet játszik abban is, hogy veszélyekre figyelmeztessen: romlott élelmiszerre éppúgy, mint bűzre vagy mérgező gázokra. Aki tehát szaglását elveszíti, sokat veszít: lehetőségeinek jó részét, mellyel a külvilággal az érzékelés útján kapcsolatba léphet. Egyesek már fiatalkorban átélik mindezt, ugyanakkor a kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válik ez a jelenség. A 65 év felettiek legalább harmada-fele szenved szaglószervi zavaroktól - a életminőséget érintő veszteségtől kezdve egészen addig, hogy az érintett képtelen felismerni egy nem éppen frissen kiolvadt halat a szagáról, vagy időben visszariadni a kiömlő gáztól. Sikeres kísérletek gyógyszerekkel Egy bécsi kutatócsoport eredményei talán változást hozhatnak e téren. Veszélyes dolog a szaglás elvesztése - HáziPatika. Az orvosok azon lehetőségek után kutatnak, melyek a súlyos következményekkel járó szaglási zavarokat gyógyszeresen oldanák meg, és eredményeik ígéretesek. Az első kísérletek kimutatták, hogy a szaglóképességet a szervezet glutamát- és bizonyos esetekben dopaminháztartásá-nak befolyásolásával javítani lehet.
Ez azzal magyarázható, hogy az öregedéssel a szaglógumóban lévő rostok száma csökkenni kezd, ezért kevésbé érzékennyé válunk a szagokra. Általánosan igaz, hogy egészségünk megőrzésével a szaglószerveink helyes működéséhez is hozzájárulhatunk. Dohányzással vagy rendszeres kábítószer fogyasztásával ideiglenesen akár tönkre is tehetjük a szaglóhámot. Emiatt sokan meg is lepődnek, ha a leszokás után a szaglásuk jelentősen javul. Navigációs menü A magas vérnyomás ellen szedett gyógyszerek is néha szaglásvesztéssel járnak, ezekben az esetekben érdemes lehet gyógyszert váltani. A cukorbetegség is befolyásolhatja érzékszerveinket. Oldalsó látás az embereknél Hogy javítsa a látás élességét Hirtelen látásromlások Mi a lusta szem? Szaglás elvesztésének okaidi.fr. Myopia hyperopia asztigmatizmus mi ez Látás mínusz 9 mennyi Látás- és gondolkodási teszt Homályos látás 40 év után Látászavar 15 betű hosszú távú szövődménye, a neuropátiának nevezett idegkárosodás gyakran jár a kézfejben, lábszárban és lábfejben érzett fájdalommal és zsibbadással, azonban a károsodás alkalmanként az orr érzőidegeire is kiterjedhet.
Dr. Moric Krisztina hozzátette, hogy a fül-orr-gégészeti vonatkozású kiváltó okok közt szerepelnek műtét utáni állapotok, felső légúti, illetve szinonazális, vagyis az orrot és melléküregeket érintő fertőzések és a Covid. Covid miatti szaglásvesztés Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy a szinonazális szaglászavar hátterében állhat például allergiás rhinitisz, szénanátha, krónikus orrmelléküreg-gyulladás és orrpolipózis, illetve felső légúti fertőzés is. A jelenlegi helyzetben különös jelentősége van annak, hogy a koronavírus-eredetű és az egyéb felső légúti fertőzések által okozott szaglászavart meg tudjuk különböztetni. A Covid miatti szaglásvesztés hirtelen jelentkezik, és jellemzően nem jár egyéb, felső légúti betegségeknél jellemző tünettel, mint az orrdugulás vagy orrfolyás. Légúti betegség esetén a szaglászavar fokozatosan jelentkezik, gyulladásgátló kezelésre rendszerint jól reagál. A látást javító szagok - A szaglás fontosabb, mint hinnénk (H2). A Covid esetében bekövetkezett szaglásvesztés okainak jelenleg több teóriája is van. A bostoni Harvard Medical School kutatói összefoglalták, hogy pontosan mi állhat a háttérben.