Azonban a törvény előírása szerint a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles – a munkavállaló munkakörén belül maradva – a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani, figyelemmel a törvényben előírt egyes általános, alapelvi szintű magatartási követelményekre (együttműködési kötelezettség, jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye, méltányosság elve stb. Ha beteg lesz a munkavállaló. ). Figyelemmel kell lenni arra is, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, ha a munkáltató a munkavállalót egészségi állapota miatt közvetetten vagy közvetlenül hátrányosan megkülönbözteti más, összehasonlítható helyzetben lévő, ámde jó (jobb) egészségi állapottal rendelkező munkatársakkal szemben. A diszkriminációtilalmat a munkaviszony megszüntetése során is figyelembe kell venni. Tehát, ha például a munkáltató létszámcsökkentést hajt végre, óvakodnia kell attól, hogy a betegségre hajlamos – vagy betegségre hajlamos gyerekeket nevelő, velük ezért gyakran otthon lévő – munkavállalót e tulajdonsága okán hátrányosabban kezelje kollégáinál.
A betegszabadság és táppénz fő különbsége, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napjára jár. Ennek letelte után jár a táppénz, mely egészségbiztosítási ellátás. A betegszabadsággal kapcsolatosan a Munka törvénykönyve tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabályok szerint a munkavállalónak keresőképtelenség esetén évi 15 nap betegszabadság jár. Erre az időszakra a munkáltató távolléti díj 70%-át fizeti az alkalmazottnak. Betegszabadság vagy táppénz? Alapvető különbség, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A munkavállalónak a keresőképtelenség első 15 napjának – vagyis a betegszabadság – letelte után jár a táppénz. Munkavállaló kötelezettségei táppénz alat peraga. Betegszabadság csak saját betegség után jár, míg táppénzt a szülő a gyermeke betegsége után is kaphat, a gyermek 12 éves koráig. Ez utóbbi a gyermekápolási táppénz. A táppénz feltételei Táppénzt kaphat az a személy, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Társadalombiztosítási járulékot teljesít.
Továbbá a beteg gyermek ápolása miatt fennálló keresőképtelenség sem jelent tilalmi időszakot, akár részesül a szülő ezalatt táppénzben, akár nem. Tehát ha a munkáltató eme időszakok alatt felmondást akar közölni a munkavállalókkal, ezt jogszerűen megteheti (akár a munkahelyétől távollévő munkavállaló címére levélben elküldve a felmondást). A beteg, illetve beteg gyermek ápolása miatt keresőképtelen munkavállaló azonban mégis élvez némi védelmet a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban. Munkavállaló kötelezettségei táppénz alat bantu. A törvény előírása szerint ugyanis, bár lehetséges a felmondást közölni a fenti időszakok alatt, a felmondási idő ekkor még nem indul el. Ha a munkavállaló saját maga beteg, és emiatt számít keresőképtelennek, akkor a felmondási ideje csak a keresőképtelen időszak letelte utáni napon kezdődik. A felmondási idő kezdetének késleltetése azonban csak korlátozott ideig lehetséges: ha a munkavállaló kitölti a betegszabadság idejét (amely egész évben fennálló munkaviszony esetén évi 15 munkanap), az ezt követő egy év számít olyan türelmi időnek, amely alatt az előbb említett módon nem indulhat el a felmondási idő.
Az orvos által megállapított keresőképtelenségnek a munkaviszony több területére is hatása lehet, akár a munkavégzési kötelezettséget, a táppénzre jogosultságot vagy a munkaviszony megszüntetését tekintjük. A munkáltatóknál gyakran felmerülő kérdés, van-e lehetősége a keresőképtelenség felülvizsgálatára? Mit értünk keresőképtelenség alatt? A keresőképtelenség annak orvos általi igazolása, hogy a munkavállaló valamely meghatározott okból munkáját nem képes ellátni. A keresőképtelenségnek többféle oka lehet, amelyeket jogszabály határoz meg. Ilyen okok többek között például: betegség, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, üzemi baleset vagy foglalkozási betegség, veszélyeztetett várandósság, 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása. Így rúghatják ki a munkahelyéről táppénz alatt is - Napi.hu. A keresőképtelenséget orvos jogosult megállapítani. Magánorvos nem adhat ki keresőképtelenségi igazolást. A keresőképtelenség megállapítására az egészségbiztosítási alapból finanszírozott egészségügyi intézmény, szerződésben nevesített orvos jogosult. Ilyen például az érintett dolgozó háziorvosa vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes járóbeteg-szakorvos.
Sajnálatos módon azonban még utalás sincs az állásfoglalásban arra, hogy lenne akár egyetlen olyan bírósági ítélet, amely az MVH magyarázatát elfogadva elutasította volna a fiatal gazda keresetét. Ezzel szemben nagy számban vannak olyan ítéletek, amelyben a fiatal gazdák keresetét elfogadta a bíróság és kimondta, hogy az MVH törvénysértő módon járt el. A jogbiztonságot sérti az MVH tevékenysége – Személyi felelősségre vonást várnak a Fiatal Gazdák Komoly vihart váltott ki 2010. nyarán, már a kormányváltás után az MVH új vezetésének egyik első intézkedése, az ún. fiatal gazda újrapontozás. Ennek részeként elővették az összes 2009-ben benyújtott fiatal gazda támogatási kérelmet és újbóli pontozást végeztek el azokon. Az újrapontozás eredményeként 78 korábban nyertes fiatal gazdát megfosztottak a megítélt támogatástól. Az ügy szempontjából a leginkább felháborodást kiváltó mozzanat az volt, hogy a sérelmet szenvedett fiatal gazdák támogatást megállapító határozatai már jogerősek voltak és többen közülük jóhiszeműen kiváltották az egyéni vállalkozói igazolványt és el is kezdték a vállalt gazdaság felépítését.
A két szervezet együttműködése főleg a nemzedékváltás megvalósulását hivatott elősegíteni. A magyar agrárium megújulásához szükséges nemzedékváltás előre mozdítása égető feladat, amelyet számok is igazolnak. Az országban az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és csupán 6 százalékuk 35 év alatti. A helyzet 2000-2010 között sokat romlott, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2, 1 százalékponttal csökkent ebben az időszakban. Nemcsak a két szervezet számára, hanem az egész magyar agrárium közös érdeke, hogy vonzóvá tegyék az agrár pályát a fiatalok számára, ezért ebben a folyamatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a korábbiaknál is nagyobb szerepet kíván vállalni. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége egy négy egymástól független, de témájában összetartozó, a nemzedékváltozást támogató projektet állított össze, amely megvalósításában a NAK is részt vett. A programok közül az Egyetemi Fiatal Gazda Klubok és Fiatal Gazda Klubok Program alapvetően az információ ellátást illetve a hálózatosodást segítik elő.
A rendezvényeket hat helyszínen szervezzük meg. Ezek Kóny, Tiszadob, Szegvár, Kecskemét (külterület), Keszthely és Szekszárd. Évente két "klub szezonban" - január-február és november - összesen helyszínenként 3-3 rendezvényre kerül sor azonos témákra építve. Így évente 6 különböző témát dolgoznak fel a Fiatal Gazda Klubok.
A helyzet 2000-2010 között sokat romlott, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2, 1 százalékponttal csökkent ebben az időszakban. Győrffy Balázs beszélt arról is, hogy egy 2012-es kutatás szerint a fiatal gazdák a földhöz jutást, a bürokráciát, a jogszabályok változását, a támogatások elnyerési valószínűségét, a hitelhez jutást, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást és a szakképzési rendszer hiányosságait tekintették tevékenységük legfontosabb nehezítő körülményeinek. Az agrárkamara elnöke szerint a fiatal gazdálkodók boldogulását több támogatás is segítette, példaként említette többek között a vidékfejlesztési programot és a "Földet a gazdáknak" programot, utóbbinál a földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt. Emellett kitért az időjárási szélsőségek egy részét csökkentő jégkármérséklő-rendszer kiépítésére és üzemeltetésére is. Meggyőződése szerint ezeknek köszönhető, hogy a fiatalok optimistának tűnnek, és ezt bizonyítja az is, hogy a fiatal gazdák 93 százaléka tervezi a gazdasága bővítését.
A FIG egyik eleme a Fiatal Gazdák Induló Támogatása. A másik eleme pedig a ráépülő támogatások csoportja. Ide támogatások tartoznak elkülönített forráskerettel, vagyis külön az induló támogatást elnyert fiatalok számára az egyébként is pályázható programokon belül elkülönített összegekre pályázhatnak.
A projekt célkitűzéseit bemutatva dr. Borovics Attila, a SOE Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója figyelmeztetett, hogy amennyiben nem fordítunk kellő figyelmet az erdők kezelésére, akkor a klímaváltozás hatására az erdőkben csökkenhet a produkciós képesség és megnőhet a mortalitás. Ezért nemzetgazdasági és klímavédelmi szempontból is indokolt annak a vizsgálata, hogy a szénmegkötési kapacitás megőrzésétől kezdve a biogazdaság fejlesztéséig milyen, a gyakorlatban is alkalmazható lehetőségeink vannak az erdők fenntartható hasznosítására. Az ErdőLab projekt eredményeként 30 éves időszakokra szóló előrejelzés készül az erdők várható szerkezeti változásáról, és ezzel összefüggésben a szénmegkötő képességéről. A projekt keretében olyan innovációkkal is foglalkoznak, mint a szárazságtűrő fafajok anyagát feldolgozó fejlesztések, a zöld hő előállítása vagy a faalapú építőanyagok és szigetelőanyagok fejlesztése. Összességében az Erdőlab projekt céljai egybeesnek az ENSZ által az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából megfogalmazott iránymutatással, amely a megújítható módon előállítható faanyag hasznosítására buzdít világszerte – fogalmazott a főigazgató.