Az a pont, amelyből jövő fénysugarak a nyugalmi állapotban (lencsefüggesztő rostok megfeszülnek), tehát az alkalmazkodás szüneteltetésekor a retinán egyesülnek, a távolpont. A távolpont helyzete a szem fénytörésétől függ. Emmetropiás szem távolpontja a végtelenben van. A korral csökken a szemlencse rugalmassága és ezzel párhuzamosan a szem alkalmazkodóképessége is. A maximális alkalmazkodás és a nyugalmi állapotban levő szemen végzett mérések eredménye szerint 70, 5 D – 63, 5 D = 7 D a szem törőerejének változása. A többihez hasonlóan ettől az értéktől jelentős eltérések adódnak, hiszen a kisgyermekkorban a lencse 12-14 dioptriányit képes alkalmazkodni, de 60 éves korban már csak 1-2 dioptriányit. A szem törőrendszere a látott tárgyak kicsinyített, fordított képét alakítja ki a retinán. A látott tárgy szélső pontjairól a szem optikai csomópontján áthaladó sugarak által bezárt szög a látószög. Minél kisebb ez a szög, annál kisebb a retinán keletkező kép, és minél kisebb látószög alatt tud a szem egy tárgyat felismerni, annál jobb a látásélessége.
A szaruhártya óraüvegszerűen borul az ínhártyára, feladata a környezetből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának (éles kép keletkezésének feltétele) elvégzése. Ennek az átlátszó szövetnek a vastagsága kb. 0, 5 mm a szaruhártya középpontjában és a szem szövetei között legnagyobb a törőereje, átlagosan 40, 0-43>0 dioptria, 5 anatómiai rétegből áll. Ennek a szövetnek az érdekességét az adja, hogy alkotóelemei ugyanolyan kötőszöveti rostokat tartalmaznak, mint a szervezet egyéb helyein lévő kötőszövet (például ínhártya, ízületi porcok, inak stb. ), azonban ezek a kollagénrostok hihetetlen rendezettségben és szabályossággal, párhuzamos lefutást mutatva helyezkednek el egymás mellett, ezért a szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem majdnem százszázalékosan átengedi azt. A kollagénlemezek között a szaruhártya alapsejtjei, az ún. keratocyták nyugalomban vannak, csak sérülés, savak, lúgok, egyéb káros környezeti hatások révén kerülhetnek anyagcsere szempontjából aktív állapotba.
Szerzők: Máriáss Márta, Dr. Domsa Patrícia 2003. augusztus 21. Forrás: A szem a koponyacsontok által védett kuckóban, a szemüregben foglal helyet. Ebben találhatók a szemgolyó felszínén tapadó szemmozgató izmok, idegek, vérerek, puha ágyazatot biztosító zsírszövet és a könnytermelésért és elvezetéséért felelős szervek. A szemgolyó Maga a szemgolyó egy kb. 2, 4 cm átmérőjű, 7, 5 g súlyú, szinte tökéletes gömb. Fala három rétegből áll: külső, rostos réteg, amelynek két része a szem fehérjét adó ínhártya és az abba elöl óraüvegszerűen illeszkedő, tökéletesen átlátszó szaruhártya. A középső réteg, sorban a szem színét adó szivárványhártya, hátrafelé a szemlencse mozgatásáért felelős sugártest, és a szervezet legdúsabban erezett szövete, a szem táplálék ellátását végző érhártya. A belső burok pedig az idegréteg, amelynek legfontosabb része az ideghártya, avagy régies nevén recehártya, amely a fény érzékeléséhez szükséges sejteket tartalmazza. A szaruhártya és a szem színét adó szivárványhártya között található a tiszta folyadékkal kitöltött elülső szemcsarnok, az iris mögött pedig ott függ a sugártest finom, körkörös rostjai által rögzítve a szemlencse.
A barlangot a hivatalosan 2006. május 16-án nyitották meg a nagyközönség előtt.
400 méter Időtartam: 1, 5–2 óra E túra résztvevői a bejárat – Poroltó – Váróterem – Satu-terem – Elosztó – Rövidítő-átjáró – Óriás-terem – Meseország – Szülőlyuk – Ötös-terem – Függőkert, majd ugyanarra vissza útvonalat járják be. A barlang mesterséges bejárati függőaknáján egy 5 méteres, majd egy 4 ill. 7 m-es vaslétrán jutunk le a barlang Elosztó nevű szakaszába. Innen kisebb lemászás után nagy kőtömbök között négykézláb jutunk tovább. Egy könnyebben (állva is) járható szakaszon át jutunk a barlang egyik legnagyobb, igen látványos termébe, az Óriás-terembe. Bakancslistás helyek a Balaton körül – Csodabogyós-barlang, Balatonederics - balaton.hu. Az innen induló 3 illetve 4 m-es létrán jutunk le a következő, ismét könnyen járható barlangszakaszba. Innen továbbhaladva érjük el a túra egyetlen szűkebb pontját, melyen átbújva egy 5 m-es létrán mászhatunk le az Ötös-terembe. Erről a helyről kiváló kilátás nyílik az L-akna felső zónájára és a Függőkertre is. Innen rövid, könnyű tereplépcsőkön, valamint egy vaslépcsőn jutunk le a Függőkertbe, ahol fokozottan kell ügyelni a csodálatos képződmények megóvására.
000, – Ft/fő
Amennyiben ki szeretné magát próbálni e gyönyörű és különleges föld alatti környezetben, tisztelettel várjuk érdeklődését és jelentkezését. Listafotó: Sinka Gábor
A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m (már most hangsúlyozzuk, hogy a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb. ) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek stb. Balatonederics Csodabogyós barlang - Balcsi.net - térkép, gps. ) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit. Méreteiből, látványos formakincséből és viszonylag könnyen járható jellegéből adódóan kiválóan alkalmas a "tanbarlang" szerepre, azaz a barlangjárás, barlangkutatás technikájának, gyakorlatának elsajátítására, valamint a tektonikus folyamatok és a különböző képződmények bemutatására.
A Csodabogyós-barlangot azoknak ajánljuk, akik egy kiépített barlangban való sétálásnál többre vágynak. Itt nincsen világítás, nincsenek kiépített sétautak, viszont többször kúszva kell közlekedni. Természetesen felkészült barlangászok kísérnek minket, és a túrához fejlámpát, sisakot és barlangászoverallt is kapunk. Két út közül választhatunk, az alaptúra másfél órás, és keresztülvezet a Meseország, a Szülőlyuk és a Függőkert fantázianevű helyeken. Csodabogyós-barlang, Balatonederics - funiQ. Az extrém túra több mászást és kúszást igényel, itt az Eiffel-torony és a Sípálya az izgalmasabb nevű állomások. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A 393 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén nyíló barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát.
Innen a kijáratig a már leírt útvonalon jutunk vissza. fotó: Egri Csaba Extrém túra Hossz: kb. 900 méter Időtartam: 3, 5–4 óra Ebben az esetben a bejárattól az Elosztóig azonos úton haladunk, de innen az útvonal a Sípálya meredek lejtőjén halad tovább (itt fokozottan kell ügyelni a megcsúszás veszélyére). A Sípálya után érjük el az Eifel-tornyot, ebből nyílik az Acheron-folyosó, melyben kezdetben meredeken felfelé kell mászni, később egy mély hasadék felett kell lépőcsavarokon lépkedve áthaladni. E veszélyes szakasz után hason, illetve négykézláb haladunk tovább csúszva (érintve a cseppköves Bársony-termet) a Vetődéses-terem tetejéig. A széles és mély hasadékban történő közlekedés maximális odafigyelést igényel a túrázóktól. Kezdetben kapaszkodó kötél mentén, majd egy beépített létrán jutunk a látványos hasadék aljába. A túra innen óriási kőzettömbök között halad tovább az Ikarusz-teremig, amely egyben a túra végpontja is. Az Elosztóig a már leírt szakaszokon jutunk vissza; innen az útvonal megegyezik az alap túráéval (részleteket lásd fent): a látogatók a Függőkertig, majd onnan vissza a bejáratig mennek el).