Remélem, mindannyian hasznosnak találják majd e kiadványt, akár tanulmányaik során, akár a már meglévő ismereteik frissítésére vagy akkor is, ha csak hobbiból forgatják majd ezen lapokat! Hopka Balázs, ügyvezető igazgató Emerson Kft., Kolozsvár Manapság az előrejelezhetőség, a flexibilitás és a gyors reakcióidő azok a kulcstényezők, melyek megvalósulása esetén állíthatjuk egy összetett folyamatról, hogy megfelelő és alkalmazható. Ez a többtényezős kihívás teljesen igaz az ellátási láncok tervezésénél, kezelésénél és folyamatos fejlesztésénél. Jelen jegyzet - melyet az olvasó a kezében tart - sikeresen vette ezt az akadályt és integrálta egy óriási csokorba azon ismereteket, melyeket birtokolnia kell egy szakembernek, aki a területtel foglalkozik. A gyakorlati példák, esettanulmányok nagy száma szervesen egészíti ki az elméleti ismereteket, egy diáknak létfontosságúak ezek, hiszen ezek által érti meg igazán a mechanizmusokat. A jegyzet ügyes tagoltsága megengedi, hogy esetleg csak a bennünket érdeklő fejezeteket tanulmányozzuk, de olvashatósága hívogat minket a folyamatos áttanulmányozásra is.
Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management – SCM) a logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag-kitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás). A termelővállalatok, beszállítók, vevők, különféle logisztikai szolgáltatók logisztikai rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük. Az integrált ellátási lánc létrehozásának célja az értéktermelő folyamat minőségének, hatékonyságának javítása. Az integrált ellátási láncot a hatékony működés biztosítása érdekében menedzselni szükséges. A menedzselés alapvető célja a vállalatok működésének optimalizálása, ennek révén minél nagyobb érték teremtése. Az üzleti folyamatoknál (például beszerzés, szállítás, raktározás, gyártás) az együttműködő partnerek közös céljait veszik figyelembe. A beszerző feladatai közé tartozik a beszállítók felkutatása, minősítése, versenyeztetése és értékelése.
Szász Levente, Demeter Krisztina: Ellátásilánc-menedzsment (Akadémiai Kiadó, 2017) - Új könyv Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás éve: 2017 Oldalszám: Nyelv: Méret: ISBN: 9789634540700 Tartalom "Már az ókori görögök és rómaiak is tudták, milyen stratégiai fontossággal rendelkezik egy jól működő ellátási lánc - győzelem, vagy vereség múlhat rajta. Nincs ez máskepp napjainkban sem, sőt! Világunk versenyszemléletű, folyamatosan és gyakran változó üzleti életében cégek fennmaradása vagy bukása múlhat az ellátási lánc tudatos és hatékony menedzsmentjén, avagy épp annak hiányán. Jelen könyv kiválóan összefoglalja az ellátásilánc-menedzsment legfontosabb döntési területeihez kapcsolódó ismereteket, amelyek minden olyan egyetemi hallgató számára hasznos támpontot jelentenek, akik ezen a területen képzelik el szakmai karrierjüket. Továbbá az oktatás mellett a könyv a gyakorló szakembereknek is komoly segítséget nyújthat: a változatos vállalati példák és esettanulmányok jól szemléltetik a szakma jelenlegi legjobb gyakorlatait és kihívásait.
Szívből ajánlom minden kedves olvasónak, legyen még csak alapismereteket gyűjtő diák, vagy éppen szigorlatra, szakdolgozatra készülő végzős illetve ismereteit "modernizálni", továbbfejleszteni vágyó szakember! Pudleiner Rezső, lean menedzser TE Connectivity, Esztergom Az átfogó ellátási láncok irányításának képessége az értékteremtés fontos eszközévé vált az utóbbi időkben. Egyszerűen, a verseny intenzitása kikényszerítette az új eszköz használatba vételét, a globalizáció pedig lehetőséget teremtett rá. A szerzők könyve kétségtelenül a legfrissebb alkotás magyar nyelven, mely sok új ismeretet és módszertant ad az olvasó kezébe. Az elméleti felvetések jó gyakorlati illusztrációt kapnak, egyúttal sok sikeres vállalkozással ismerteti meg az olvasót. A fejezetek végén található, gondosan összeállított kérdések pedig ellenőrzik, hogy az olvasó igazán megértette a felkínált tudásanyagot. Dr. Vörös József, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Hivatkozás: BibTeX EndNote Mendeley Zotero arrow_circle_left arrow_circle_right A mű letöltése kizárólag mobilapplikációban lehetséges.
ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK ÁLTALÁNOS LOGISZTIKAI STRATÉGIÁK A logisztikai stratégiákat egyrészt a teljes vállalati logisztikai rendszer egészének kialakításánál, működtetésénél kell figyelembe venni, másrészt az alrendszereknél.
OM azonosító: FI47616 Gyógyszeripari logisztika 2008. 06. 25. Szilágyi Gyula Gyógyszeripari logisztika Termelésirányítási és logisztikai igazgató A logisztika szó eredete A görög logo (főnévi igenév) = gondolkodni szóból származik. Logizomai (ige) = számolni, Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 14. tétel Egy kft. logisztikai költséggazdálkodása a számviteli adatok szerint nem megfelelő, ezért a számviteli vezetővel együttműködve a logisztikai vezető számára meghatározták a szolgáltatási rendszer A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben Logisztikai ügyintéző 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 54 345 01 Logisztikai ügyintéző emeltszintű szakképesítés Nappali munkarendszerű, egyéves képzés Helyi tanterv 2017. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens Felsőfokú szakképzés OKJ 55 345 02 0010 55 01 Érettségi utáni 2 éves (4 félév) szakképzés, államilag finanszírozott és költségtérítéses formában, nappali tagozaton.
A helyzet a cseheknél még egyértelműbb. Az elmúlt időszakban náluk is akadt több év, amikor a születések száma meghaladta a halálozásokét, hosszabb távon nézve azonban már nem ez a helyzet, a természetes szaporulat pedig olyan kicsi, hogy a kivándorlás többszörösen felülmúlja. A külföldről érkezők viszont messze túlkompenzálják ezt. 2008-2009-ben például durván 180 ezerrel nőtt az ország lakosainak száma a migrációnak köszönhetően. A bevándorolók nagyon jelentős része pedig ukrán: miközben 2007-ben még csak nagyjából 30 ezren éltek tartósan Csehországban, 2015-ben már közel 80 ezren állították magukról ugyanezt. Olimpiai érmek magyarország 2021. Élet bevándorlás Magyarország népesség olimpia olimpiai érmek száma Olvasson tovább a kategóriában
A bronzérem 450 grammos, 95 százalék rézből és 5 százalék cink ötvözetéből készül. A Portfolio számításai szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy: az aranyérem anyaga 800 dollárt, átszámítva kb. 240 000 forintot ér, az ezüstérem 450 dollárt, azaz kb. 135 ezer forintot ér, a bronz pedig mindössze 5 dollárt, azaz kb. Orbán az olimpiai eredményekről: "Visszahozhatjuk a férfieszményt is a magyar életbe" | Magyar Narancs. 1500 forintot. Bár a legtöbb sportoló nyilván soha nem adnál semmi pénzért, sok érme köt ki aukciókon. A valaha volt legmagasabb árat hivatalosan az 1936-os berlini olimpia egyik aranyáért fizették ki, 2013-ban 1, 46 millió dollárért cserélt gazdát Jesse Owens egyik érme a 4-ből, amit a '36-os olimpián szerzett meg (100 méteres, 200 méteres nyert illetve 4x100-as váltón és távolugrásban). Nemrégiben került kalapács alá az 1896-os athéni olimpiai játékokon kiosztott medál is 180 ezer dollárért, emellett Leuris Pupo kubai sportlövész aranya, amit a 2012-es londoni olimpián nyert el, ami 73 200 dollárért ment el, Ivan Pedroso távolugró 2000-es olimpiai aranyáért pedig 71 335 dollárt fizettek egy bostoni aukción.
Az utolsó hét elején Kína vezetett - legalábbis az aranyérmek tekintetében -, de az Egyesült Államok végül visszavette az első helyet, 113 érmet (köztük 39 aranyat) nyert Kína 88 érmével (köztük 38 arany) szemben. Viszont, ha népességarányosan nézzük a megszerzett aranyérmek számát, akkor ebben a tekintetben a tábla első 15 helyezettje között Magyarország a negyedik helyen áll, hiszen 1, 62 millió lakosra jutott egy aranyérem. Az első helyen az 5, 13 milliós népességű Új-Zéland áll, akik 7 aranyat nyertek, így egy érem 737 ezer főre jutott. Közben az USA-ban ugyanez az arány 8, 52 millió fő per aranyérem, a világ legnépesebb országában, Kínában pedig több mint 37, 1 millió lakosra jutott egy arany. Ha azt vizsgáljuk, hány főre jutott egy olimpiai érem, Magyarország még előkelőbb helyen áll a képzeletbeli éremtáblán: kevesebb lakóra csak a szintén 20 éremmel záró Új-Zélandon jutott egy-egy medál. A lista végén ismét az 1, 4 milliárdos népességű Kína áll (16 millió fő/érem), és Brazíliában is 10 millió fölött van ez az arány (ott 213, 4 millió emberre jutott 21 medál).