Szükséges, hogy a munkavállaló részére csecsemőgondozási díj került megállapításra a határozott idejű munkaviszonya alapján, a határozott idejű munkaviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt szűnt meg, továbbá a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, valamint a gyermekét saját háztartásában neveli. szerző: dr. Radics Zsuzsanna Gabriella közgazdasági szakokleveles jogász egészségügyi menedzser Bejegyzés navigáció
2016. 02. 15., 10:59 1534 0 Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi tényállással kapcsolatban szeretném álláspontjukat kérni: Egyik munkavállalónknak 2015. október 31-én lejárt a határozott idejű munkaszerződése, közben 2015. október 2-án gyermeke született. Ettől a naptól megigényeltük neki a csedet. Sajnos elfelejtkeztünk a határozott idő lejártáról, így a dolgozót nem tájékoztattuk erről a tényről, és ebből következően nem adtuk ki a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat sem. A régi Mt. szerint ebben az esetben a jogviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakult. Az új Mt. alapján azonban – ha jól tudom – az érvénytelenségre vonatkozó szabályok lépnek életbe. A dolgozó nem kért gyermeke gondozásával kapcsolatosan fizetés nélküli szabadságot. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben mi a jogszerű, helyes állapot, ezt hogyan lehet helyreállítani, illetve, hogy van-e lehetősége a munkáltatónak a munkaviszony megszüntetésére, tekintettel arra, hogy alaphelyzetben a dolgozó felmondási védelem alatt állna?
A hatályos jogszabály alapján baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik. Azaz, ha a határozott idejű munkaviszony megszűnik, akkor a megszűnést követő legkésőbb harmadik napig a baleseti táppénz megállapítható. Erre tekintettel kijelenthető, hogy a baleseti táppénz – szemben a táppénzzel – passzív jogon is jár. Csecsemőgondozási díj: Csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló (elsősorban az anya) jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik. Azaz a fenti adott feltételek fennállásakor mind a határozott idejű munkaviszony alatt, mind annak megszűnését követően megállapítható a csecsemőgondozási díj.
Munkáltatóként két lehetőségem van: Azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethetem a munkaviszonyt. Ilyenkor azonban köteles vagyok kifizetni a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat, amennyi a határozott időből még hátra van, azzal a korláttal, hogy ez nem lehet több maximum 12 havi távolléti díj összegénél. E mellett rendes felmondással is megszüntethetem a határozott idejű munkaviszonyt, felszámolási, - vagy csődeljárás alatt, a munkavállaló képességére alapított ok miatt (képességének hiánya egészségbeli vagy szakmai alkalmasság területén is megmutatkozhat), vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Ebben az esetben nem kell távolléti díjat fizetnem a munkavállaló részére. Tanácsoljuk, hogy egészségügyi alkalmatlanság esetén például álljon rendelkezésre üzemi orvostól beszerzett szakvélemény. A szakmai alkalmatlanságot pedig például az általános magatartási követelmények alapján elvárt szakértelem hiányára is alapozhatjuk (ilyen lehet az átlagostól jelentősen, rendszeresen elmaradó teljesítmény, a vezetői képességek, a munkaszervezés hiánya stb.
A határozott idejű munkaszerződés kapcsán felmerül a kérdés, hogy meddig jogosult a munkavállaló (illetve a jogiszony megszűnése esetén a volt munkavállaló) táppénzre, a baleseti táppénzre, a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra? Az alábbiakban összegezve erre a kérdésre adom meg a választ. Táppénz: Amennyiben a munkavállaló a betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, akkor táppénzre lesz jogosult. A táppénz megállapításának illetve folyósításának az alábbi három előfeltétele van: a munkavállaló a biztosítási jogviszonyban áll; munkaviszonyában 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett; a munkavállaló orvos által megállapítottan és igazoltan keresőképtelen. Mindezek alapján, ha a biztosítási jogviszony már nem áll fenn, azaz jelen esetben a határozott idejű munkaviszony megszűnik, akkor már nem lehet táppénzt megállapítani, illetve a táppénz folyósítását meg kell szüntetni. Baleseti táppénz: Üzemi baleset, illetve foglalkozási betegségből eredő keresőképtelenség esetén baleseti táppénz jár.
Nem lehet felmondani a munkaviszonyt rendes felmondással, ha a dolgozó betegség miatt keresőképtelen, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig, üzemi baleset, foglalkoztatási megbetegedés esetén annak teljes időtartama alatt, ha gyermek ápolása miatt helyezték táppénzbe, beteg hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása miatt, szülést követően három hónapig akkor is, ha nem tudja igénybe venni a szülési szabadságot, a gyermek ápolását, gondozását végző szülő a gyed, gyes teljes idejére. Új szabály, hogy utóbbi esetében akkor is jár a felmondási védelem, ha a születési időt nem tudja igénybe venni a szülő. Ez a gyermek három éves koráig jár annak a szülőnek, aki szülési szabadságon van, vagy aki utoljára vette igénybe a fizetésnélküli szabadságot. Felmondási védelem azt is megilleti, aki örökbe kíván fogadni gyermeket a próbagondozás idejére, annak megkezdésétől számított hat hónapra. Rendkívüli felmondás Rendkívüli felmondásra akkor kerülhet sor, ha a munkaviszonyból származó kötelezettségét a másik fél olyan súlyosan megszegi, hogy a munkaviszony a továbbiakban nem tartható fenn.
A levelek sárgulását a tűző nap vagy a túlöntözés okozza, ilyenkor két dolgot tehetünk: helyezzük cserepét olyan helyre, ahol nem éri közvetlen napfény, és csak ritkán öntözzük, amikor földje már teljesen kiszáradt. A pangó víz a növény elpusztításához is vezethet. Az orchidea szaporítása tőosztással és sarjról - CityGreen.hu. Tápanyag utánpótlás Havonta egyszer használhatunk leveles dísznövények számára összeállított növényi tápot. Fontos betartani a szobanövény tápon feltüntetett utasításokat.
Szaporítása A legényvirág szaporítható leveleiről és száráról a következő módon: A levágott levelet vagy szárat tegyük nedves homokba, műanyag cserépbe, és gondoskodjunk róla, hogy a talaj soha ne száradjon ki. Helyezzük a cserepet világos helyre. Ezt követően már csak várnunk kell türelmesen: tíz-tizenkét hónap alatt alakul ki ugyanis a növény gumója, amikor ez már jól látható, akkor ültessük át a növényt jó minőségű, tápanyagban gazdag földbe. Átültetéskor tőosztással is szaporíthatjuk, ez egyszerűbb módja a szaporításnak. Betegségei, kártevői A túlöntözést nem jól viseli, ennek hatására levelei megsárgulnak és gyökerei is elrothadnak. A levelek sárgulását a tűző nap vagy a túlöntözés okozza, ilyenkor két dolgot tehetünk: helyezzük cserepét olyan helyre, ahol nem éri közvetlen napfény, és csak ritkán öntözzük, amikor földje már teljesen kiszáradt. A pangó víz (pl. kaspóban tartott növénynél) a növény elpusztulásához is vezethet. Kártevői, kórokozói nincsenek. Mindenem a kert. Legyen szó veteményesről, vagy éppen díszkertről.
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Tangopaso Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Tangopaso Korábbi cikkeinkben az orchideák elhelyezéséről, helyes öntözéséről és párásítás áról, valamint átültetés éről írtunk. Az átültetéshez szorosan kapcsolódó művelet az orchidea szaporítása. A nagyobb, kifejlett orchideák szaporíthatók tőosztással, ha a növény sarjakat nevelt, akkor a sarj leválasztásával és elültetésével. Fontos! Az orchidea átültetése és szaporítása során, mindig éles és steril eszközzel dolgozzunk. A kés vagy olló nyílt lángba tartással fertőtleníthető. Jobb megoldás, ha kertészetekben kapható ollót használunk, mert ez jóval kisebb sérülést okoz a növénynek, és így kisebb felületen támadhatnak a kórokozók. A vágási felületeket, célszerű faszénporral is kezelni. Az orchidea szaporítása tőosztással Az orchidea tőosztása során, éles vágóeszköz segítségével szétválasztjuk a tövet, majd pedig elültetjük. A tőosztáshoz ugyanúgy kezdjünk hozzá, mintha sima átültetést végeznénk. Óvatosan távolítsuk el a gyökérzetet a cserép faláról.