Bárány ezt mondta a még készülő beruházásról: "Ez lesz a mi trójai falovunk Kelet-Ázsiában. Ugyanolyan integrációt hoznak létre, mint itthon, csirketartástól, takarmányozáson át a feldolgozásig zárt láncon keresztül sokkal jobban kézben tudják tartani a minőséget, mintha beszállítókkal dolgoznának. " Ifj. Bárány László, a Master Good vezetője. Fotó: Orbital Strangers Hogy miért éppen Vietnámban, azt így indokolta: a közel százmillió lakosú ország sokkal értelmezhetőbb méretű piac egy magyar cég számára, mint Kína, miközben a népesség és a gazdaság nő, a középosztály szélesedik, egyre nagyobb az igény a csirkehúsra. A világgazdasági helyzet is olyan most, úgy érezték, most kell megtenniük az ugrást: "Vietnámban 10 százalékos a jegybanki alapkamat, Európában nullaközeli szinteken jár – így teljesen mások a profitvárakozások arrafelé, ami magyar cégként kedvez nekünk. " Vietnám ráadásul tagja az ASEAN-nak, a kelet-ázsiai közös piacnak, így onnan a Fülöp-szigetekkel, Thaifölddel, Malajziával, Indonéziával együtt egy hétszázmilliós, szélsebesen fejlődő piacot érnek majd el.
"Aki nem fél a reflektorfénytől, akinek olyan a vállalkozása és olyan az eredménye, hogy ezt bármikor megmutathatja, akkor nagyon fontos, hogy meg is mutassa" – mondja a legidősebb Bárány László, aki 1994-ben öt munkavállalóval alapította meg a vállalkozását, jelenleg pedig 2 700 embernek adnak munkát. Kisvárdára utaztunk, a Master Good hatalmas baromfifeldolgozó üzemébe, ahol a 2017-es az EY Az ÉV Üzletembere díj egyik győztesével, Bárány Lászlóval beszélgettünk. Negyedik generációs baromfisok A baromfi az egész család történetében jelen van, Bárány László nagyapja az 1900-as évek elején szintén baromfit tenyésztett, a két fia pedig már a negyedik generációs "baromfis". A családi vállalkozásoknak nagyon sok rizikója van, ebből az egyik legfontosabb, amikor az alapító nem akarja elengedni vagy nagyon nehezen engedi el a céget. Tudatosan kell megtervezni a családi vállalkozásoknál a generációváltást – mondja az alapító. Hogy ez mennyire jól sikerült a Master Good esetében, jól mutatja, hogy a vállalat legnagyobb sikereiket az elmúlt hét évben érték el, mióta fiaival közösen irányítják a céget.
Nehéz 7-8 hónap következik a baromfiszektorban, mert a brutális költségnövekedést a fogyasztói piac nem fogja elismerni, emiatt sok termelő és feldolgozó is bedobhatja a törölközőt – mondta a VG-nek Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. A Master Good cégcsoportban közel 650 ezer négyzetméter baromfiistálló, keltetők, takarmánykeverők, valamint élelmiszeripari üzemek működnek, és a pillanatnyi árakkal számolva az éves gáz-és villanyköltségük 3, 5 milliárd forinttal növekszik, amire a minimálbér-emelés további 1, 7 milliárd forintot még rátesz - mondta a VG -nek Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. Erre az évre van gáz- és villamos energia-kötésük, jövőre már nincs, és Bárány László szerint a jelenlegi, magasra szökött árak nem fognak számottevő mértékben csökkenni. Nagy kérdés, hogy a teljes integráción belül hol lehet ezt a veszteséget csökkenteni. A végterméken, vagyis a fogyasztókon keresztül esélytelen. Egy ilyen szegmensben, ahol 5-5, 5 százalék profitmarzs-zsal dolgoznak a legjobb cégek, nem lehet ezt megduplázni – mondta.
© Master Good A pályázati feltételeken azonban a nagyvállalkozó változtatna, ezt már többször is jelezte a kormány képviselőinek: szerinte a támogatások odaítélésénél a cégek nemzetközi értelemben vett versenyképességét is vizsgálni kellene. Azt is javasolta, hogy a pályázati feltételek közé kellene emelni: milyen az adott vállalkozás adóteljesítménye. A Master Good cégcsoport több mint 2 ezer embert foglalkoztat, tavaly 3, 9 milliárd forint adót fizetett be. Térnyerés, üzletpolitika Bárány László az állami milliárdok ellenére is hisz a versenyben, azt mondja, "ez a legnagyobb igazságosztó, aki érzelmi alapon ki akarja ebből vonni magát, az magának állít csapdát". Úgy látja, néhány éven belül "csak a legrátermettebb, leginnovatívabb vállalatok maradnak meg", az ott dolgozók pedig a jelenleginél sokkal többet fognak keresni. A Master Goodnál eddig 18 százalékkal nőttek a bérek, a tulajdonos úgy számol, 3 éven belül elérik az 50 százalékot. A baromfiágazat szerinte mára letisztult, "eltűntek a hamiskártyások".
Cégvilág Új vezérigazgatót nevezett ki, de a vezetői garnitúrát a helyén hagyta a Sága Foods Zrt. -nél a céget megvásárló Master Good Kft. Hamarosan meghozzák a döntéseket a beruházásokról – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bárány László, a Master Good tulajdonos-ügyvezetője. 2020. 01. 15 | Szerző: Kelemen Zoltán 2020. 15 | Szerző: Kelemen Zoltán A Master Good cégcsoport a hazai élelmiszer-gazdaságban kiemelkedik az integráció mértékét tekintve, de a baromfihús-készítmények gyártása eddig hiányzott a palettáról – válaszolta a Világgazdaság érdeklődésére Bárány László, a legnagyobb hazai baromfipiaci szereplő, a kisvárdai székhelyű Master Good Kft. ügyvezetője. A sárvári Sága pedig a készítménygyártásban hazai piacvezető. Bárány László szerint a most a Master Good tulajdonába került Sága jó brand, és jó piaci pozíciókkal rendelkezik. Ráadásul olyan értéke is van, amely a hazai élelmiszer-feldolgozásban ritka: van 260 jól képzett, dolgozni akaró és tudó munkavállalója Hétfőn jelentették be, hogy a Bárány család tulajdonában lévő Master Good Kft.
Itt nem költségcsökkentésről, hanem árbevétel-növelésről és profittermelésről van szó – hangsúlyozta. Eddig a melléktermékektől vagy "nullán" vagy veszteséggel szabadultak meg, ezt váltották ki profitábilis tevékenységekkel. Az egekbe szökött gázárak miatt a műtrágyagyárak megállították a termelést, és most éppen háromszoros áron lehet beszerezni a mesterséges tápanyagpótlót, mint tavaly ilyenkor – egy különbséggel, hogy most háromszoros áron sincs. Márpedig, ha 20-25 százalékkal kevesebb műtrágyát juttatnak ki, annak jelentős terméscsökkenés lehet a következménye is okozhat. Ez egy ördögi kör, mert az azt jelenti, hogy továbbra is magas marad a gabona, így a takarmány ára is. Bárány László szerint valamilyen kormányzati beavatkozással fent kell tartani a termelői kedvet, megőrizni a munkahelyeket, de olyan konstrukciót kellene kialakítani, ami nem az életképtelen piaci szereplők túlélését segíti – mondta. Fenn kell tartani egy olyan szintű termelést, ami biztosítja az önellátást és egy egészséges szintű exportot, aztán pedig rá kell bízni a piacra, hogy tegyen rendet – nyomatékosította.
Alapvetően a feldolgozóipar szenvedett el károkat és veszteségeket, de elég sok lábon állunk, hogy átvészeljük a bajt. Mit tapasztaltak, hogyan változtak a vásárlói szokások a járványügyi korlátozások alatt? Milyen termékek felé tolódott el a kereslet, az egész csirkét vagy a készételeket preferálták? A magyar piacon nem az egész csirke a legnépszerűbb, a járvány előtt sem volt az. Nyerscsirkéből 95 százalékban a daraboltat keresik. A járvány alatt azt tapasztaltuk, hogy az áruházláncokban megnőtt a csirkefogyasztás, a teljes forgalom viszont visszaesett. Ugyanakkor a továbbfeldolgozott és a kényelmi ételek fogyasztása megnőtt. A nemzetközi közlekedés, szállítás akadozása mit jelentett a baromfiipar számára? Hozzájutottak-e a megfelelő mennyiségű szójához, amit döntően importból fedeznek? A személyek mozgását igen szigorúan korlátozták az EU-n belül, de szerencsére a termékekre, árukra ez nem vonatkozott. Azt kell mondanom, hála istennek, mert a jelenlegi károk sokszorosát, felbecsülhetetlen kárt okozott volna, ha gátolják az áruk szabad mozgását.
1768-75 között épült. Kertje védett, számos különleges növény otthona. Szent Anna piarista templom Vác A piaristákat – kegyes tanítórend – 1714-ben telepítette le Kollonich Zsigmond püspök Vácra. A templom építése 1725-ben kezdődött és mintegy 20 évig tartott. 1 2 3 4 5 6... 11 12 ›
Összesen 111 db találat Váci látnivalók találat Székesegyház Vác Templom Magyarország első, klasszicizáló későbarokk ízlésű székesegyháza, tervezője a francia Isidor Canavale. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat c... Hajótörténeti Gyűjtemény Vác Múzeum Magyarország legnagyobb hajókonstruktőre, hajótervező mérnöke, Szabadi Kálmán életmű kiállítása. XX. századi vitorlások, gőzösök, jachtok kicsinyített élethű másolatai keltik életre a tengeri, a balat... Diadalív Vác Műemlék Magyarország egyetlen Diadalíve. Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi Kristóf 1764-ben. Március 15. tér Vác A Március 15. Vác környéki látnivalók budapest. tér épületegyüttese, a város főtere, amely az észak-déli és a kelet-nyugati egykori főközlekedési útvonalak keresztezésénél alakult ki, nem véletlen tehát, hogy a kereskedelmi és a közig... Hegyes torony Vác A tatárjárás után újjáépített középkori város egyetlen fennmaradt emléke a Duna-parton látható helyreállított torony és városfalrészlet, lakóépületbe foglalt, hengeres testű, kúpos tetővel fedett épít... Püspöki palota Vác A Püspöki palota (Migazzi tér 1. )
A sziget a Megyeri rév és a vasúti híd irányából is megközelíthető, az értékes füzes-nyárfás ligeterdő belsejébe egy ösvény vezet. Ízeltlábúak, békák, unkák lakják a helyet, de jégmadarat, őszapót, héját is megfigyelhet itt az ember, látványos növényritkasága a tócsákban növekvő rucaöröm. Gödi-sziget, a dunavirág otthona A Budapesttől északra, a Duna váci ágán található Gödi-sziget területe a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, országos védettséget élvez. Az észak-déli irányú, hosszúkás homoksziget legnagyobb szélessége mindössze 100 méter, így különleges Duna-közeli hangulatot biztosít a látogatóknak. Váci látnivalók - látnivalók Vácon. Az árvizek gyakran elöntik, alacsony vízállás esetén a Duna bal partjától alig különül el. Nagyrészt puhafás ligeterdő borítja a területet, értékes faunájában megfigyelhetők a ritka puhatestűek, védett csigák, de számos rákfélének és a tiszavirághoz hasonló dunavirágnak is otthont ad, valamint több harkályfaj is megtalálható itt. Molnár-sziget, Soroksár gyöngyszeme Budapest déli oldalán, a Csepel-sziget szomszédságában a Ráckevei-Duna-ág kétfelé ágazik el: a két apró ág között hozta létre a Duna hosszú munkával a gyönyörű Molnár-szigetet, mely a XXIII.
kerület, azaz Soroksár része. Bár a hely nem teljesen ismeretlen a természetjárók számára, a környező kerületeken túl élők többsége csak ritkán veszi célba. Pedig érdemes lenne: szárazföldi úton Soroksárról a Meder utcai hídon közelíthető meg, de Csepel-Királyerdőtől komp is közlekedik a szigetre, melyen kerékpár szállítható. A vadregényes, zöld sziget egykor valóban a molnároké volt, a területen nagyjából ötven vízimalom őrölte a rozslisztet, hogy aztán csónakkal a fővárosba szállítsák azt. Vác környéki látnivalók magyarországon. A sziget mindig is gyakran került a víz uralma alá, mégis tele van üdülőövezeti telkekkel. Vadsága több művészt megihletett már, a vízimadárban bővelkedő nádasok élővilága pedig igazi kincs a szigeten, így felkeresése remek kikapcsolódást jelent a család számára. Hangulatos, gyönyörű falvak Budapest közelében Budapesttől egy karnyújtásnyira nyugodt, szép falvak tömkelege érhető el, amelyek felfedezésre csábítanak, és maradásra bírnak. (képek: Országalbum/ OrsiVirag, juhaszj, Indafotó/ bugyihusztár, siofok35. )