[2012. évi I. tv., a továbbiakban: Mt. 6. §] A várandós munkavállaló részére a várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani. Munkáltatók figyelmébe: 18 év alattiak foglalkoztatása munkaviszonyban -. Annak megítélése, hogy adott esetben indokolt-e a munkaszerződésben foglaltaktól eltérő munkakör felajánlása, a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján ítélhető meg, melyre vonatkozó vizsgálat lefolytatását akár a munkavállaló, akár a munkáltató kezdeményezheti. A munkakör felajánlás során természetesen figyelemmel szükséges lenni a munkavállaló képzettségére, tapasztalatára. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti, korábbi munkaköre alapján járó alapbérénél kevesebb nem lehet. Amennyiben a munkáltatónál nincs olyan munkakör, amely a fenti követelményeknek megfelelne, az érintett munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni, melynek időtartamára alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadta el.
A csecsemõ, kisgyermek, gyermek szülõtõl való függése azonban ezzel nem szûnik meg. Megmarad a serdülõkor végéig, a teljes önállósodásig - de nem olyan látványosan, mint a köldökzsinórral való kapcsolódás. Kezdetben az étele - tehát az élete - is függ az anyától, nemcsak a közérzete. Függése tehát nemcsak testi, hanem lelki függés is - ami jelentõsebb a testinél, és a kisgyermek egész életére kihat. Nemcsak az anya szavai, hanem egész magatartása befolyásolja a kisgyermeket. A bennünk levõ szorongás, feszültség, megelégedettség egyaránt kisugárzódik rá. Ennek következtében õ is olyan lesz, mint amilyenek mi vagyunk, illetve amit mi át tudunk adni neki magunkból. Ha ingerlékenyek, feszültek vagyunk - még akkor is, ha visszafojtjuk - ilyenné válik õ is. Hiszen valami mindig "ott lóg a levegõben" és átadódik a kisgyermeknek is. A kisgyermek ilyen légkörben szinte elviselhetetlenné válik. A szülõ az okot nem magában, hanem a gyermekben keresi. Kiskorúak munkavállalása – Mennyit dolgozhat egy kiskorú? Mikor.... Nincs ereje szembenézni önmagával, hiszen akkor változnia kellene.
Az sem túl szerencsés, ha a pici alá "adjuk a lovat". Nagyon vicces tud lenni, ha a baba ledobja a kanalát vagy összekeni magát. Anya és apa először szakad a nevetéstől. Azonban ezt a gyerek sikernek könyveli el. Majd később mikor már nevelnénk és nem szeretnénk, hogy ezt csinálja, jön a nem szabad. Viszont ezzel a gyermek összezavarodik. Hisz eddig ez jó vicc volt. Nevetett apa, sőt mindenki. Sokszor még azt is mondták milyen ügyes, erre most tilos, nem szabad. Nem fogja érteni. Legyünk következetesek. :) Másfél évesen már elég jól kifejezi magát szavakkal is. Kb. 40 szót ismer. Tudja a nevét és akár néhány testrésze nevét is. Akár mondatokat is kreálhat magának (persze ezek csak néhány szóból állnak). Viszont lesz egy szava, amit előszeretettel használ szinte mindenre. 2 éves gyermek foglalkoztatása full. Erre mondják sokan, hogy ez a nem szó. Hát igen, nem azért mondja mert érti is mit jelent. De valahol ez az első ellenkezés a szülőkkel. :) Viszont ha a gyermek még nem beszél annyit, nem kell megijedni. Vannak lustább lurkók.
Az 50-es években a népi, paraszti világot változatos zsánertémákkal megjelenítő kerámiákat alkotott. Élőképjellegű, epikusan mesélő reliefek, színes falképek mellett realisztikus hangvételű kisplasztikákat és bravúrosan korongozott nagyméretű figurákat kezdett készíteni. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át és expresszívebb mintázással, vagy tömbösebb formázással egyre több új témát is feldolgozott mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve. Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben. Elismerések, megrendelések [ szerkesztés] 1928 -ban önálló kiállítása nyílt meg egy budapesti galériában. Ettől kezdve érett és befutott művészként tartják számon. Számos megrendelést kapott köz- és magánépületek díszítésére, kerámia faliképek, domborművek készítésére. Pályája 1945 után is töretlen maradt. Elismert és foglalkoztatott művész, 1948 -ban az elsők között Kossuth-díjjal tüntették ki.
A művész ugyan nyilvánosan nem foglalt állást semmilyen politikai eszme mellett, azonban ismeretségei a pártvezetés elitjéhez is elértek: tekintélyes támogatót jelentett számára a fiatalkorából ismert Aczél György, a Kádár-korszak kulturális életének legmeghatározóbb politikusa. Később Aczél György és a Pest megyei pártvezetés segítségével választhatta ki későbbi állandó múzeumának épületét is Szentendrén. Kovács Margit soha életében nem adta el egyedi alkotásait. Az anyagi biztonságot a sokszorosított munkák eladásából származó bevételek, a köztéri megbízatások és az esetleges múzeumi vásárlások jelentették számára. Korongolt kerámiáit gipszklisékkel sokszorosította és keramikus bedolgozók segítségével szolgálta ki a rengeteg megrendelést. A friss, dinamikus kiállítás interaktív felületekkel, archív felvételekkel és videókkal hozza közelebb a látogatókhoz legnépszerűbb keramikusunk munkáit, és idézi meg a korszakokat, amikor Kovács Margit kerámiái készültek. Forrás: Ferenczy Múzeum,
Aranyérem 1939: V. Ezüstérem 1940: VII. Nemzetközi Kiállítás, Milánó. Ezüstérem 1948: Kossuth-díj 1953: Érdemes művész 1958: Világkiállítás, Brüsszel. Nagydíj 1959: Kiváló művész 1962: Nemzetközi Kerámiakiállítás, Prága. Ezüstérem 1971: Győr díszpolgára 1974: Szentendre díszpolgára 1996: Magyar Örökség díj (posztumusz) Korongos ( 1929) Szent György ( 1935) Kuglófmadonna ( 1938) Ádám és Éva ( 1941) Nővérek I. ( 1942) Bort, búzát, békességet ( 1942) Pólyázó Madonna ( 1942 körül) Királykisasszony ( 1944) Bárányos király ( 1944 - 1945) Corpus ( 1948) Anyám ( 1948) Szoptató ( 1948) Leánykérés ( 1948) Almaszedés ( 1952) Kenyérszegő ( 1952) Fonó ( 1953) Lakodalmas kályha ( 1953) Fésülködő dáma ( 1957) Halászasszonyok ( 1968) A mag ( 1969) Cantata Profana ( 1969) A nagy család Kovács Margit Állandó Kiállítás ( Győr, Apáca u. 1. ) Kovács Margit Múzeum ( Szentendre, Vastagh György utca 1. ) P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1976. Bobrovszky Ida: Kovács Margit.
1. ) Kovács Margit Múzeum ( Szentendre, Vastagh György utca 1. ) Galéria [ szerkesztés] Épületkerámia a budapesti Régiposta utcában Épületkerámia a budapesti Vármegye utcában Mélydombormű a Hollán Ernő u. 16. falán, Budapesten Mária-szobor a Budai Vár egyik polgárházán Dombormű a Bécsi kapu előtt a budai Vár falán Dombormű Székesfehérváron, a Vármegye utca egyik házán Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] P. Brestyánszky Ilona: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, 1976. Bobrovszky Ida: Kovács Margit. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1961. Petényi Katalin (szerk. ): Kovács Margit gyűjtemény. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1978 Kiss Benedek: Korong Matyi álma. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980. Képzőművészet Magyarországon [1] Győr Megyei Jogú Város Honlapja [2] Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0 További információk [ szerkesztés] Képzőművészet Magyarországon [3] Kovács Margit [4] Kovács Margit Általános Iskola, Művelődési Központ, Kézműves SZMKI, Győr [5] Kovács Margit kerámiái [6] Archiválva 2007. január 4-i dátummal a Wayback Machine -ben Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 114115556 OSZK: 000000011267 NEKTÁR: 32219 PIM: PIM61915 LCCN: n80098035 ISNI: 0000 0001 0788 1566 GND: 118565818 LIBRIS: 339210 SUDOC: 254680674 NKCS: xx0125612 BNF: cb16965714m BNE: XX989540 ULAN: 500110981 RKD: 300361
Számos állami megbízást kapott. Sikeres kiállítások és elismerő díjak sora bizonyítja hazai és külföldi népszerűségét. 1928: Csoportkiállítás. Budapest Nemzeti Szalon 1930: IV. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza. Elismerő Oklevél 1933: IV. Triennale, Milánó. Ezüstérem 1936: V. Aranyérem 1937: Világkiállítás, Párizs. Elismerő Oklevél 1937: A Magyar Iparművészet Országos Egyesületének Kiállítása, Budapest. Ezüstérem 1938: I. Országos Iparművészeti Kiállítás, Budapest. Aranyérem 1938: Nemzeti Iparművészeti Kiállítás, Berlin. Aranyérem 1939: V. Ezüstérem 1940: VII. Nemzetközi Kiállítás, Milánó. Ezüstérem 1948: Kossuth-díj 1953: Érdemes művész 1958: Világkiállítás, Brüsszel. Nagydíj 1959: Kiváló művész 1962: Nemzetközi Kerámiakiállítás, Prága. Ezüstérem 1971: Győr díszpolgára 1974: Szentendre díszpolgára 1996: Magyar Örökség díj (posztumusz) Főbb művei [ szerkesztés] Korongos ( 1929) Szent György ( 1935) Kuglófmadonna ( 1938) Ádám és Éva ( 1941) Nővérek I. ( 1942) Bort, búzát, békességet ( 1942) Pólyázó Madonna ( 1942 körül) Királykisasszony ( 1944) Bárányos király ( 1944 - 1945) Corpus ( 1948) Anyám ( 1948) Szoptató ( 1948) Leánykérés ( 1948) Almaszedés ( 1952) Kenyérszegő ( 1952) Fonó ( 1953) Lakodalmas kályha ( 1953) Fésülködő dáma ( 1957) Halászasszonyok ( 1968) A mag ( 1969) Cantata Profana ( 1969) A nagy család Állandó kiállítások [ szerkesztés] Kovács Margit Állandó Kiállítás ( Győr, Apáca u.
Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben. 1928 -ban önálló kiállítása nyílt meg egy budapesti galériában. Ettől kezdve érett és befutott művészként tartják számon. Számos megrendelést kapott köz- és magánépületek díszítésére, kerámia faliképek, domborművek készítésére. Pályája 1945 után is töretlen maradt. Elismert és foglalkoztatott művész, 1948 -ban az elsők között Kossuth-díjjal tüntették ki. Számos állami megbízást kapott. Sikeres kiállítások és elismerő díjak sora bizonyítja hazai és külföldi népszerűségét. 1928: Csoportkiállítás. Budapest Nemzeti Szalon 1930: IV. Nemzetközi Iparművészeti Kiállítás, Monza. Elismerő Oklevél 1933: IV. Triennale, Milánó. Ezüstérem 1936: V. Aranyérem 1937: Világkiállítás, Párizs. Elismerő Oklevél 1937: A Magyar Iparművészet Országos Egyesületének Kiállítása, Budapest. Ezüstérem 1938: I. Országos Iparművészeti Kiállítás, Budapest. Aranyérem 1938: Nemzeti Iparművészeti Kiállítás, Berlin.
A harmincas, negyvenes években készült alkotások kiemelkedő biblikus témájú művei egyrészt bizantinizáló falképek (Angyali üdvözlet 1938; Utolsó vacsora 1935), másrészt korongolt plasztikák ( Corpus, 1948; Bárányos király, 1944). Funkcionális tárgyait: korsóit, tálait, vázáit kifogyhatatlan leleményességgel formálta meg. A közéjük tartozó, pártázatos Lakodalmas kályhaján (1953) a figuratív jelenetek népi ornamentális motívumkinccsel ötvöződnek. Az ötvenes években a folklorisztikus inspiráció mellett a paraszti zsánerjelenetek kapnak nagyobb hangsúlyt az életműben. Az életképpel díszített csempeképek és magas eliefek mellett (Almaszedés, 1952, Parasztlakodalom, 1955) a szocreál korszak követelményeihez igazodva - ebben az időszakban születnek realista hangvételű nagyméretű korongolt figurái is (Fonó, 1953). A hatvanas és hetvenes években készült durvább, samottosabb anyagból formált, rusztikus plasztikák és reliefek a görög mitológia, az archaikus mesék és népi mondák világát (Cantata Profana, 1969) idézik meg.