Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Főtt füstölt csülök | Nosalty. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A halványsárgás szín általában a legeltetésre, jó takarmányozásra enged következtetni. Ha a húst nem azonnal, a vásárlás napján használjuk fel, tegyük tiszta edénybe és tároljuk letakarva a hűtőszekrényben, hogy mielőbb a biztonságos 2-3 °C legyen a maghőmérséklete (darált hús esetében a biztonságos maghőmérséklet 0-2 °C). A sertéshúst lehetőleg 48 órán belül használjuk fel. Ha a marhahúst néhány napig még érlelni szeretnénk, csomagoljuk papírba, helyezzük egy tiszta, szellős kartondobozba, majd tegyük hűtőszekrénybe. A papírcsomagolást cseréljük naponta. Már 3-4 nap is javíthat a marhahús élvezeti értékén. A hűtőszekrényben tárolt hús nedves érlelése leginkább vákuumcsomagolásban történik, ami némi enzimatikus érést is lehetővé tesz. A hús – a száraz érleléssel szemben – ilyenkor alig veszít a súlyából, nedvdús marad, és számottevően a színe sem változik. Az előkészítés és egyben tárolás módja a pácolás is, mely különösen az idősebb marhák húsa esetében lehet előnyös. Füstölt csülök ár spar online. Néhány jól ismert kivételtől eltekintve, mint amilyen a konzerv vagy a héjas tojás, gyakorlatilag bármely étel fagyasztható, ám a fagyaszthatóság önmagában még nem jelenti, hogy az étel a felengedés után is elfogadható minőségű lesz.
rendezési szempont termékszám egy oldalon. Feliratkozás hírlevélre Feliratkozás Leiratkozás Copyright © 2022 Telekosár. Minden jog fenntartva. Az áraink az ÁFÁ-t tartlmazáák. Kivéve a szállítást
Tájékoztató A vásárlás elindult, a kiválasztott termék bekerült a kosarába, ezáltal a termék automatikusan megvásárlásra kerül, amennyiben nem törli ki a kosarából szerda éjfélig. A Kosarat nem kell lezárni, annak tartalmán szerda éjfélig, az automatikus zárással történik meg. Jó vásárlást!
2022-02-09 17:24 | Nézettség: 160 Megjelent Horváth Tamás új dala, a Fekete rigó. A énekes a komment szekcióban csak annyit írt, hogy " Versnek indult, végül dal lett belőle, szálljon a magosba a fekete rigó! ". Számunkra kicsit meglepő a homokos tengerparttal, pálmafás fövennyel, "Maldív-szigetek" feeling összekapcsolása az erősen a múlatós zenére hajazó szöveggel és dallammal. Nézzük a dal szövegét, melyet az énekes írt Refrén Fekete rigó azt csicseregte, hogy a veréb őt kinevette. Nem hittek a szavában, egyedül van ő magányban. Verse Tele volt a szíve bánattal, amíg te hozzá nem mentél. Ha a világ rigó lenne, beleférne egy fészekbe – Főtér. Egy életre választott ő párt, szövetséget kötöttél. Kincse lett a rigónak, a legdrágább a világon. Szívét adja az igaz csóknak, száll a szerelem a birsfákon. Száll a szerelem a birsfákon! Refrén 1x a veréb már nem érdekelte. Fák fölött száll a párjával, magosba repül szívének vágyával. Kép és a videó forrása:
Azért viszont sokat tehetünk, hogy a vadmadarak nyugodtan költhessék ki utódaikat. Ha ebben az időszakban azt látjuk, hogy valahol bokrokat, fákat vágnak ki, jelentsük a hatóságoknak. A gyakorlat azt mutatja, hogy igenis van következménye. Fekete rigó fészek. Fotó: Orbán Zoltán Ne vágj ki minden fát! Fekete rigó, a leggyakoribb énekesmadarunk - PICUP.HU. Súlyos természetvédelmi kockázatot rejt magában, ha a szaporodási és vegetációs időszakban végezzük a fák és bokrok metszését, esetleg ki is vágjuk őket. Erre figyelmeztet az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ( MME). Az énekesmadarak, harkályok, baglyok, galambfélék, azaz több tízmillió Magyarországon élő madárpár március-áprilisban kezd fészket építeni, tojást rakni, fiókát nevelni, számos fajnak azonban a nyár folyamán másodköltése is van. Ez azt jelenti, hogy ha ilyenkor ritkítjuk a növényzetet, gallyazzuk, metsszük, távolítjuk el a fákat, bokrokat, nemcsak védett és fokozottan védett madarak, hanem más állatfajok egyedeinek tömeges elhullását is előidézhetjük. "Azok a fakivágások, amelyek mostanság irritálják a lakosságot, és súlyosan természetrongálók, jóval több, mint 90 százalékban ismétlődő kezelési munkákhoz kapcsolódnak, vagy pedig több éves építkezésekhez.
De az sem árt, ha sorainkat az illetékes nemzeti park igazgatóságának is továbbítjuk. Ha pedig sürgős beavatkozásra van szükség, telefonon hívjuk a nemzeti park őrszolgálatát. Innentől a szakemberek végzik a dolgukat: tájékozódnak, határozatot hoznak, de rendőri segítséggel intézkednek is, ha kell. Az ügyek egy része pedig bíróságon végzi, melynek több százezer forintos büntetés is lehet a következménye. Feketerigó fészek. Vörös vércse költése. Fotó: Orbán Zoltán Orbán Zoltán szerint megéri cselekedni, hiszen az elindított eljárásoknak van visszatartó ereje. A madártani egyesület szóvivője úgy látja, hogy a hatóság számára is újdonság még a lakosságnak ez a fajta tudatos, polgári gondolkodásmódja, de egyre jobban működik az összefogás. Ez pedig az évek óta tartó rendszeres felvilágosító kampányaik eredménye. "Négy évvel ezelőtt, amikor az egészet elindítottuk, akkor azok, akik megkerestek, tíz esetből tízszer azt mondák, nem tesznek bejelentést, mert nem hitték, hogy bármi is történni fog. Ma már tíz érdeklődőből talán csak egy ennyire pesszimista, hiszen elmondjuk, van értelme a hatóságokhoz fordulni" – tette hozzá a szakember.
A támadó madarak esetében hasonlóan kell eljárni, mint a nekünk rontó kutyáknál: forduljunk szembe az állattal (ne fussunk el), karunkat széttárva mutassuk magunkat sokkal nagyobbnak és félelmetesebbnek (a kiabálás általában magától jön:); hattyútámadásnál nyugodtan fröcsköljük le a madara(ka)t vízzel. Kisebb madarak esetében még erre sincs szükség, elég, ha a kezünkkel elhessentő mozdulatot teszünk. A rámenősebb varjak, szarkák, sirályok esetében nyugodtan használjuk a kezünk ügyében lévő szatyrot, kézitáskát, könnyű hátizsákot, kabátot, esernyőt. Az állatkerti gondozók legfőbb nagy- és veszélyesmadár megfékező eszköze a cirokseprű, amivel távolt tudják maguktól tartani a csőröket és karmokat, illetve le is tudják szorítani a madarat. Ha elég bátrak vagyunk, akkor sokat segíthetünk a kevésbé hősies embertársainkon azzal, ha a rossz helyre tévedt (pl. Fekete rigók a Maldív-szigeten, avagy megjelent Horváth Tamás új dala. középület bejáratánál vagy a járda mellett a földön üldögélő) varjúfiókát a látótávolságon belül lévő bokros, fás területre visszük. Ilyenkor az izgatott szülők minket követnek (erre legyünk felkészülve), az addig "megközelíthetetlen" épület és járda pedig ismét használhatóvá válik.
Hazánkban a nedvesebb élőhelyeket választja költőhelyül, ezért az árterekben, ligeterdőkben, valamint a középhegységekben számíthatunk megjelenésére. Északi költőhelyein sokszor nagyon bizalmasan viselkedik. Évente egyszer, legfeljebb kétszer költ. Fészkét fára építi, melynek pontos helyét a tojó választja ki és ő is építi meg. Rendszerint 5-6 tojást rak, melyeket a tojó egymaga költ ki, de mindkét szülő eteti a fiókákat. Fenyőrigó Fotó: Váradi Péter Pál
Ha a befektetett munka és energia szempontjából vizsgáljuk a madarak szaporodását, azt tapasztaljuk, hogy ennek értékmaximuma akkor következik be, amikor az önállóság küszöbén a fiókák − az új generáció letéteményesei − elhagyják a fészket. Nem véletlen, hogy a madárpár ebben az időszakban védelmezi legvehemensebben az utódokat. A repülés miatt "könnyűszerkezetes" és sérülékeny tolltakaróval borított testű madarak kerülik a test-test elleni fiókavédő támadásokat; a kisebb, kiszolgáltatottabb zsákmányállatfajok a fizikai erőszak helyett sokkal gyakrabban vetnek be pszichológiai hadviselést. Ezek közül a legelterjedtebb a sérültnek tettetés, amikor a szülő a földön épült fészek vagy a lapuló fióka felé tartó gyalogragadozó és ember orra előtt a talajra száll, majd a szárnyát lógatva − magát sérültnek tettetve − csalja el a betolakodót. Sok talajon költő madárfaj visel feltűnő szárnyfoltokat, amit akkor vetnek be, amikor taposásveszélyt jelentő legelő állatok közlednek. Ilyenkor az addig mozdulatlanul kotló madár hirtelen felugrik a fészekről és kitárt szárnyakkal jelzi a közeledő növényevőnek, hogy rossz felé tart.
Ha a tél elmúltával magokkal etetjük a madarakat, el is pusztíthatjuk a tojásból kikelt utódokat. Nincs értelme menteni a fiókákat, még akkor sem, ha számunkra úgy tűnik, bajba kerültek. Ha mindenáron segíteni szeretnénk, akkor a fészkek biztonságára ügyeljünk. Érdemes tudni, hogy ha tavasszal vagy nyáron fakivágást tapasztalunk, egyetlen bejelentéssel a környéken élő vadállatok tucatjainak életét óvhatjuk meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével beszéltünk a költési időszakról. Aki szereti a természetet, annak a koronavírus-járvány miatti karantén alatt is nagy örömet okozhatott a közelében élő vadmadarak életének megfigyelése. Ezt azonban valóban csak megfigyelni tanácsos. Gyakran ugyanis még a segítő szándéknak is halálos következménye lehet. Ha például tavasszal és nyáron is teleszórjuk magokkal a madáretetőt, nagy eséllyel éhhalálra ítéljük a közeli fészkekben megbúvó fiókákat. A látszólag magukra hagyott fiatal egyedeket sem ajánlatos nekünk, embereknek gondozni, hiszen a tapasztalatok szerint nem tudjuk úgy felnevelni őket, mint a szüleik.