Ha nem hivatkozol elévülésre, automatikusan nem fog ez magától kiderülni, úgyhogy légy résen! Megállíthatja bármi az idő múlását? Azt nem, de az elévülést igen! A jó hír az (persze ez csak akkor jó hír, ha tartoznak Neked! ), hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás (pl. egy ügyvédi levél, vagy egy ajánlott, tértivényes küldemény) megszakítja az elévülést. Ez lesz a következménye a követelés bírósági úton való érvényesítésének is (pl. elindítod a fizetési meghagyást vagy egy pert stb. 2014 előtti tartozás elévülése. ), továbbá ha a korábbi megállapodást, ami alapján tartoznak neked megegyezéssel módosítjátok – ideértve az egyezséget is -, és végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése is 100% biztonsággal megszakítja az elévülést. Ilyenkor ettől az eseménytől újra indul az 5 év. Vajon az úgynevezett főköveteléssel együtt a járulékos követelések (pl. jelzálog, kezesség) is elévülnek? Mikor rövidebb az 5 évnél az elévülés? Lehet-e semmis egy elévülésre vonatkozó leírt megállapodás? Kimenthető-e az elévülés után, hogy a jogosult nem intézkedett korábban?
Nézzük, hogy mik lehetnek ezek az események. Itt nagyon fontos megjegyeznünk, hogy az ide vágó törvény megváltozott 2014-ben. Ezért azt, hogy adott ügyben milyen eseményeket kell figyelembe venni az elévülés szempontjából, az fogja meghatározni, hogy mikor vettük fel a hitelt. 2014. márc 15-én lépett hatályba az új PTK, tehát, ha ez előtt az időpont előtt kötöttünk hitelszerződést, akkor arra még a régi PTK, míg, ha ez után az időpont után vettünk fel hitelt, akkor arra már az új PTK szabályai fognak vonatkozni. A régi PTK szerint 3 esemény tudja megszakítani az elévülést: A fizetés. Tehát ha a felmondott tartozásba belefizetünk bármikor bármekkora összeget, akkor ezzel az elévülési időt megszakítjuk, és így újrakezdődik az elévülési idő. Az elévülést megszakítja, hogyha jogi eljárást indítanak az ügyben. Tehát ha beadnak egy fizetési meghagyást, akkor a fizetési meghagyás beadásának dátuma szintén megszakítja ezt az elévülési folyamatot. A harmadik, ami megszakíthatja az elévülést, az egy tértivevényes felszólító levél.
Ajándékozásnál az ajándékozási szerződés dátumától. Öröklésnél a jogerős hagyatéki végzés dátumától. Üzembentartó váltásnál, amikor az új üzembentartó bejegyzésre kerül. Autóvásárlás és kötelező biztosítás kötés - Biztosítás.hu. A kötelező online megkötése arra is megoldást nyújt, hogy a vásárlás és kgfb érvényessége egy napra essen. A Biztosítá kalkulátorában a hét bármely napján 0-24 órában lehetőség van a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait összehasonlítani, illetve akár a vásárlás napján a kiválasztott biztosítás online megkötésére is. Az online biztosítás kötést követően az e-mailben megkapott, a biztosítás megkötését igazoló dokumentummal a birtokunkban hozhatjuk el az új autónkat. Új - azaz szalonból vásárolt - autónál a magyarországi forgalomba helyezés időpontjától kell kgfbvel rendelkezni. Vagyis, amikor az okmányirodában kiállításra kerül a forgalmi engedély az üzembentartó nevére. Az első autó és a kötelező biztosítás Ha első saját autónkra kötünk kötelező biztosítást, akkor az új tulajdonszerzéskor vagy az üzembentartói jog bejegyzésekor a biztosítás megkötéséhez erre dátumra és a gépjármű adataira lesz csak szükségünk.
Kérjük értékeljen minket... 5. 00 of 5 - 2 votes Thank you for rating this article. Talán nem annyira köztudott, hogy a gépjármű tulajdonosa, és üzembentartója nem feltétlenül ugyanaz a személy. Lehetőség van külön választani a tulajdonost, és az üzembentartót. Jellemzően ez egy üzembentartói szerződés elkészítésével történik. Az üzembentartói jog két módon juthat valaki birtokába. Autó eladás üzembentartó tulajdonos valtas. Első esetben öröklés, vagy ajándékozás útján, a második esetben ellenérték fejében. A megkülönböztetés azért fontos, mert mind a két esetben más-más a megfizetendő vagyonszerzési illeték. Első esetben a tulajdonjog megszerzésekor fizetendő vagyonszerzési illeték 50%-át kell megfizetni, míg második esetben annak csak 25%-át. Az üzembentartói jogról még tudni kell, hogy az üzembentartónak kell a felelősségbiztosítást megkötnie, hogy a gépjármű részt vehessen a forgalomban, ő felel a műszaki vizsgáztatásért, illetve az esetleges büntetéseket is neki kell megfizetnie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lényegében ő él a tulajdonosi jogokkal, és egyedül csak a gépjármű értékesítését nem teheti meg, amúgy teljesen sajátjaként használhatja.
Állam leesett… Azóta kaptam egy levelet a másik okmányirodából, hogy az eladó a bejelnetési kötelezettségnek eleget tett, az új tulaj nem írta át ezért a kocsit a késedelmes átírás miatt kivonták a forgalomból. Sajnos ez a határozat egyértelműen nem írja le, hogy akkor nem én voltam az üzemben tartó. Szerintetek mit írjak az ÁAK-nak? (családtagjaikra vonatkozó szívéjes jókívánságokon kívül). Nem vagyok jogász, de úgy gondolom, hogy a tulajdonos "adhat" üzemben tartói jogot, és a tulajdon megszűnésével az is megszűnik. Vagy tévedek? Ha igen az nagyon kemény csalásokra adna lehetőséget. Eladok egy kocsit mint tulaj, átveszem a zsét, majd másnap az üzemben tartó, elviszi a kocsit, messze. Még köröztetni se lehet, mert "joga" van rá! És még a közteres ügy sincs lezárva… ott meg majd mehet kihallgatásra a rendőrségre? Vagy egyből küldik a végrehajtót?