A nyárnak vége, ami egy dolgot jelent – itt az ideje, hogy újra ültess növényeket! Számos jó ok van, hogy miért érdemes őszi kertet csinálni, például könnyebb rendben tartani, mint tavasszal és nyáron. Ősszel a talaj hőmérséklete még kellően meleg, a csapadékmennyiség több és a hideg éjszakák is segítenek abban, hogy nedvesség maradjon a növényeken. Ezek a tényezők tökéletes környezetet biztosítanak a csírázáshoz. Plusz kevesebb gaz és kártevő van a kertben, mint eddig. Érdemes most még elültetni a következő pár zöldséget, mivel kellően meg tudnak erősödni az első csípős reggelekig. Érdemes a vetőmag csomagok hátulját megnézni, hogy hány nap alatt érnek be és ez alapján visszaszámolni, hogy mikor ültethető. Például ha 35 nap az átfutási idő, akkor október 31-től, ha visszaszámolunk, akkor szeptember 27. kell elvetni. Ősszel vethető zöldségek - Zöldségek - Konyhakert. Szóval mit lehet elültetni? A késői növények fő jellemzője, hogy nem nőnek nagyon magasra, így a talaj közelében maradnak, ezáltal jobban tartják a meleget. Egy réteg mulccsal extra védelmet tudunk biztosítani a hideg ellen.
Az optimális időben vetett, kellően megerősödött állományok kibírják károsodás nélkül, a hótakaró nélkül -15 °C és -20 °C-os hidegeket is. Tehát a jó fajta, a télbe jó kondícióval menő állomány a kifagyás legfőbb ellenszere. A termelőt segítheti a tapasztalat, a termőhelyi adottság ismeretei is. Úgynevezett "fagyzugos" területre ne vessünk áttelelő magrépát, káposztarepcét és repcés őszi keveréket. Érdemes mindezekre odafigyelni. Belvíz, pangó víz okozta károk A víz borította talaj a gyökérzónában nem tartalmaz levegőt, ezért minél magasabb a léghőmérséklet, a növények annál hamarabb, akár 3-4 nap alatt is elpusztulnak. A 4-6 °C-os napi középhőmérséklet mellett viszont 8-10 napot is kibírnak. Tehát téli időszakban ez a kártétel ritkább, annál inkább fenyeget, ha kora tavasszal gyorsan kezd olvadni a hó. 10 zöldség, amit még mindig elültethetsz ősszel - Katyvaszok. A nagyobb kiterjedésű belvízkárok több gazdálkodó és vízitársulás összefogásával mérsékelhetők, a vízelvezető árkok, belvízvezető csatornák nyárvégi, őszi karbantartásával. Fontos, hogy ősztől-tavaszig se hagyjuk "magára" a területet, ilyenkor is szükség van határszemlékre, melyek során nézzük meg az évelő kultúrákat is.
Az őszi búza csávázása PRIMSEED ® – del (2 liter/tonna) jelentősen növeli a növények agrobiológiai paramétereit (csíraképességét, csírázási erejét). A legmarkánsabb hatást a gyökérrendszer fejlődésére gyakorolja (ahogy az 1. és 2. ábrán látható), ugyanis a PRIMSEED ® készítménnyel csávázott növényeknél a gyökerek tömege átlagosan 40%-kal volt több, a növények pedig 17%-kal voltak magasabbak, mint azok a növények, melyeket a vetés előtt csak gombaölő szerrel csáváztak. 2. ábra: Kezeletlen állomány gyökérzete 1. ábra: PRIMSEED magtrágyával kezelt állomány gyökérzete A második fázis az intenzív növekedés, ebben az időszakban a gyökérrendszer is intenzíven kell hogy fejlődjön és lehetővé tegye a növények egész vegetációs időszakában a tápanyagok és a víz hatékony felvételét. Jól fejlett gyökérrendszerrel rendelkező növények jobban viselik a téli időszak alatti stresszhatásokat (felfagyás, talaj levegőtlenség, téli szárazság). A legfontosabb tápanyag, mely lehetővé teszi a gyökérrendszer megfelelő fejlődését, a foszfor (P).
Érdekes tény, hogy megfelelő előkészületekkel, gondos tervezéssel mi mindenre képesek vagyunk a mezőgazdaságban, mi emberek. Gondoljunk csak bele, valaha művelhetetlennek gondoltuk a lápos vidékeket vagy domboldalakat. Sose reméltek őseink 7-10 tonnás kukoricatermést, ma pedig szinte természetes számunkra. Ugyanakkor még érdekesebb, hogy ennél összetettebb feladatokat is el tudunk látni precízen, egy kis segítséggel. Ez a dominóelv. Egy pár milliméteres dominóval, ha a továbbiak kellő léptékben növekednek és a megfelelő távolságban vannak, bármekkora tárgyat el lehet velük dönteni, akár egy felhőkarcolót is. A jól megválasztott effektív mikroorganizmusok azért is képesek (hasonlóan a dominókhoz) hatványozottan kedvező hatást gyakorolni a talajra (a tarlóra), mert szintén öngerjesztők. Feltételek és választások A mezőgazdasági növénytermesztés bonyolult folyamat, amelyben mindennek megvan a maga ideje, a sorrendje és persze az azokhoz szükséges feltételrendszer is. Ha a feltételek nem teljesülnek, akkor a kívánt eredmény garantáltan elmarad.
Beköszöntött a hamisítatlan ősz, de a kertekben ilyenkor sem áll meg az élet. Októberben is van tennivaló a növényekkel, vetni is és ültetni is lehet még ilyenkor. Fogadjuk meg hát Bálint gazda tanácsait, melyet a következő sorokban olvashat. Még októberben is vethető Ilyenkor is vethető a sóska és a spenót magja. Ezek nem melegigényesek, az enyhe telet némi takarással átvészelik, és tavasszal korán lehet szedni róluk a sokféle vitamint és bioaktív anyagot tartalmazó leveleket. A kikelő növények nem igényesek: a kertben a fák alatt is jó helyük van, és nagyon hálásak egy kis nitrogén műtrágyáért. A vetés mélysége 2-4 cm legyen, a tőtávolság pedig 3-5 cm. Ne ijedjen meg, ha a vetés után egy héttel még nem keltek ki a magoncok, mert ezek nagyon lusták, sokáig elfekszenek a magágyban. Száraz időben jót tesz nekik a permetezéshez hasonló öntözés. Most, ősszel is ültethető Szeptemberben és októberben is ültethető a fokhagyma. Ez ráadásul még biztosabb a tavaszi ültetésnél. Sok betegsége és kártevője lévén, 4-5 évnél gyakrabban ne ültesse ugyanarra a helyre!
Tehát a verébfajok nem zavarják el az etetőtől a cinegéket, egyszerűen csak arról van szó, hogy a verebek "helyben fogyasztják" az eleséget, míg a cinegék "elvitelre" kérik. Verebek az etetőnél Fontos tudni, hogy a házi és a mezei veréb is csapatosan mozog. Ahogy az előzőekben írtuk, a verebek szeretnek az etetőn, az eledel közvetlen közelében lakmározni. A napraforgómagvat és az aprómagvakat megpucolva fogyasztják el, a zöldikéhez, meggyvágóhoz, a sármány- és pintyfajokhoz hasonlóan. Ahhoz, hogy a magvakat megpucolják (hántolják), ezeknek a madaraknak erős, kúpos csőrre van szükségük. A verebek jelenléte az etetőnél éppen emiatt az "étkezési szokásuk" miatt nélkülözhetetlen, ugyanis a magvak hántolása során a csőrükből nemcsak a maghéj, hanem a magbél kisebb darabkái is kipotyognak. Milyen kistestű, röpgalambokat tenyésztenek Magyarországon?. Ezek a magbél darabkák rendkívül fontos, könnyen felcsipegethető élelemforrásai azoknak a kistestű madaraknak, amelyeknek nincs a maghántoláshoz elég erős csőrük. Láthatjuk, hogy a hazai verébfajok nemhogy haszontalanok, de rendkívül fontos tagjai mind a kerti életközösségnek, mind a madáretető látogatóközönségének.
Magyarországon csak kis számban fészkel, turjánvidékeken, vizenyős réteken, lápokon költ. Jelentős számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között. Átnyaraló és áttelelő madarak is akadnak. Hazai állományának védelme csak jellegzetes költőhelyei, a turjánosok védelmével biztosítható, ugyanez mondható el Európai populációjáról is, ami enyhe csökkenést mutat. Jóval kisebb számban vonul át hazánkon, mint a sárszalonka, mocsárréteken, árasztásokon, rizsföldeken, csapolásokon lehet megfigyelni az augusztus és október, valamint április és május közötti időszakban. Európában a sérülékeny fajok közé tartozik. Magyarországon ritkaságából kifolyólag nincs természetvédelmi jelentősége. Kistestű madarak magyarországi madarak film. A vizes élőhelyek általános védelme hozzájárulhat, hogy nagyobb mennyiségben pihenjen meg hazánkban. A Naumann-rigó nagy elterjedésű faj, Eurázsiában Közép-Szibériától keletre költ. Nyílt fás élőhelyeken a tundra és tajga határmezsgyéjén költ, fészkét fára rakja, amiben 3-5 tojásos fészekaljat nevel május-júniusban.
Füsti fecske (Hirundo rustica) Forrás: Wikimedia Common/Alpsdake A kutatás egyik célja éppen ezért a geolokátorok olyan mértékű miniatürizálása volt, hogy a 13-17 grammos fecskefajok esetében is használhatóak legyenek. Apró hátizsákként viszik magukkal a geolokátort A madár hátára kis hátizsákként felhelyezett geolokátor 2-5 percenként rögzíti a kis eszközt ért fény mennyiségét. Az információkból szerzett adatok alapján naponta megállapítható a napfelkelték és napnyugták időpontja, amely alapján 200-300 kilométer pontossággal meghatározható, hogy milyen földrajzi hosszúságon és szélességen volt az adott napon a madár. Leltárba vették Magyarország ragadozói madarait | Sokszínű vidék. Partifecskék repkednek homokfalba vájt fészkeik körül Nemesnádudvar közelében Forrás: MTI/Bugány János Az eszköz nem befolyásolta az állatok mindennapi életét. E madárfajok esetében igen alacsony az éves túlélési arány. A partifecskéknél egy átlagosnak számító vonulási-telelési időszak során a fészkelő egyedek 60 százaléka elpusztul, és hasonló értékek jellemzőek a molnárfecskék esetében is.
Táplálkozása A sárga billegető változatos összetételű rovartáplálékot fogyaszt. Fészkelési időben fiókáit leginkább sáskákkal eteti, ezenkívül nagy számban fordulnak elő a táplálékában apró lepkefajok, és azok hernyói, valamint bogarak is. Legjellegzetesebb táplálékszerző helye a jószágjárta legelő, ahol gyalogolva, futkosva zsákmányol rovarokat. A legelésző juhok, szarvasmarhák között néha csapatosan is mozognak a sárga billegetők, szinte a jószág szája előtt lesik a felzavart sáskákat, bogarakat. Vonulási időszakban, különösen áprilisban és szeptemberben olykor száz példányból is áll ez az érdekes táplálkozó együttes. Képek Videó a sárga billegetőről: Hang a sárga billegetőről: rga-billegető3 Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is! A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. Kistestű madarak magyarországi madarak teljes film. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
Ismerjük meg a két fajt kicsit közelebbről is! A bátor házi veréb A házi veréb ( Passer domesticus) az egyik leggyakoribb madarunk. Sokszor láthatjuk otthon, parkokban, strandokon, hiszen kedveli az ember közelségét. Éttermek, büfék teraszán is ő merészkedik közel az asztalunkhoz egy-két finom morzsáért. Egész Európában, Észak-Afrikában, valamint Ázsia nagy részén találkozhatunk vele. Hazánkban még általánosan elterjedt. Állandó (nem költöző) madarunk. A házi veréb tojójának tollazata egységesebb, szürkésbarna színű A mezei verébtől két dologban feltűnően különbözik: a házi veréb kerekdedebb, valamint a hímnek szürkés színű a fejtetője, míg a mezei verébnek barna. A hím tollazata ezen kívül barnán tarka, hasa szürkés. A tojó tollazata egységesebb, szürkésbarna színű. Lemérték, mennyit repül egy magyar fecske naponta: a tudósokat is meglepte a szám - Terasz | Femina. Különböző fákon, bokrokon, állattartó telepek közelében, gólyafészkek alsó részeiben, településeken a házak ereszeiben, tetőtereiben, csoportosan költ. Elfoglalja a mesterséges, B-típusú odúkat is. Táplálkozása változatos.
Rovarevő, de ősszel/télen növényi táplálékot, különböző bogyókat is fogyaszt. Vonuló faj, költőterületéről dél-délkeleti irányba vonul és a telet Kínában és a környező országokban tölti. Európába ritka kóborló példányai jutnak el. Egyre gyakrabban kerül távcső elé Magyarországon, de nem valószínű, hogy ezek az egyedek természetes állományból származnak. Elterjedt díszmadár, jól szaporodik fogságban, szökött példányok rendszeresen előfordulnak hazánkban, sokszor városi környezetben is. Kistestű madarak magyarországi madarak vatera. Mivel nem őshonos madár, agresszív természete miatt pedig negatívan hathat a többi vízimadár állományára, nem kívánatos faj a hazai faunában. Ez a harkályfélék közé tartozó madár elképesztő kéregmintás tollazattal rendelkezik, sokszor még pár méterről is nehéz észrevenni. Ha veszélyben érzi magát, fejtollait felborzolja és nyakát kígyószerűen tekergeti. A nevét is innen kapta. Főként hangyákkal táplálkozik, melyeket a talajon vagy a fatörzsön szedeget össze. A nyelve hegyén lévő kis horgok is a hatékonyabb táplálékszerzést szolgálják.