Tegyük közös élménnyé az adventet, zárjuk szívünkbe mindannyian az ünnepet és Egert! Mirkóczki Ádám Eger MJV polgármestere
November 24-től kezdődnek az adventi programok a belvárosban. Abban a megtiszteltetésben részesült 2018-ban hogy ő is megkaphatta a könnyűzene és dzsessz területén szerzett kiemelkedő előadóművészi tevékenységéért járó állami kitüntetést a Máté Péter-díjat. Iden Is Szines Programokkal Varja Az Erdeklodoket Az Eger Advent Egerhirek Valódi családi kikapcsolódás és. Adventi programok eger 2018. Világutazó Magazin 2018 december 07 2018 december 08 on Kihagyhatatlan adventi programok Egerben és környékén bejegyzéshez itt lehet hozzászólni December 8-15. Az Eger Advent 2019 programsorozat a legjobb választás az ünnepi készülődésre. Kihagyhatatlan adventi programok Egerben és környékén | szmo.hu. BOCISHOP Betéti Társaság cégjegyzékszám. 2018-as őszi és adventi programok Borsodnádasdon a lelki egészség jegyében Published by Magyar Rákellenes Liga on 2019-01-21 Az őszi hónapokban főleg lelki programokat szerveztünk hogy a borús hangulatból kicsit kimozdíthassuk az embereket. 3300 Eger Maklári út 167 az informatikai rendszer működtetése céljából. Valódi családi kikapcsolódás és feltöltődés karácsony előtt.
Pl. a 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele januárban 1 millió Ft, a költséghányad 40%, azaz az átalányban megállapított jövedelem 600 ezer Ft. A januári átalányban megállapított jövedelem még adómentes, az átalányban megállapított adóköteles jövedelem 0 Ft, azaz SZJA-kötelezettség nincs. Emiatt a szocho-alapja és a tb-járulék alapja is 0 Ft, azaz sem szochot, sem tb-járulékot nem kell fizetni. Az átalányban megállapított jövedelemből az SZJA-törvény szerinti adóalap-kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 éven aluliak kedvezménye, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény és családi kedvezmény) is érvényesíthetők. Ha a családi kedvezményből marad nem érvényesített összeg, akkor az családi járulékkedvezményként érvényesíthető. A családi járulékkedvezményt nemcsak az adóköteles átalányban megállapított jövedelemre, hanem az adómentes részre is érvényesíteni lehet. Pl. ha a januári átalányban megállapított jövedelem 150 000 Ft és 2 gyermek után jogosult a családi kedvezményre a vállalkozó, a tb-járulékot a garantált bérminimum után fizeti meg.
Járulék - és szocho fizetési kötelezettség: A főállású átalányadózó egyéni vállalkozó a Tbj tv. 29. § (3) alapján, fő szabály szerint az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg a 10%-os nyugdíjjárulékot, valamint a 8, 5%-os egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. Ha azonban az átalányadózás szabályai szerint számított jövedelem kisebb, mint a minimális járulékalap, akkor az előírt minimális járulékalap után kell fizetni. A minimum járulékalap nyugdíjjárulék esetén a minimálbér, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék esetén pedig a minimálbér másfélszerese. A 27% szociális hozzájárulási adó alapja szintén az átalányban megállapított jövedelem, de legalább minimálbér 112, 5%-a. Egyéni vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot értjük, hiszen az egyéni vállalkozó biztosan rendelkezik középfokú végzettséggel, illetve a tevékenysége középfokú végzettséghez kötött. A kiegészítő tevékenység esetén 10%-os nyugdíjjárulékot kell fizetni az átalányban megállapított jövedelem után.
Milyen kérdések fordulhatnak meg a fejünkben, és mi ezekre a jó válasz? Az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére teljesen más szabályok vonatkoznak, mint az általános esetekben. Ezekkel nem árt tisztában lennünk, hiszen máskülönben sok-sok homályos folt és kérdés merülhet fel bennünk. Az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésének szabályait a Tbj (a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény) 29. § (3) bekezdése szabályozza. Ennek alapján az átalányadózó egyéni vállalkozó mind a nyugdíjjárulékot, mind pedig az egészségbiztosítási-, és munkaerőpiaci járulékot az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. Míg az elsőnek alapja havonta legalább a minimálbér, vagyis a garantált bérminimum, addig utóbbi kettő járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Ezt szó szerint értelmezve tisztán láthatjuk, hogy a járulékalap ennél persze magasabb is lehet. Ilyenkor pedig felmerülhet a kérdés, hogy dönthet-e úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat.
Megjegyzem, hogy a más adózási formákban dolgozó másodfoglalkozásúakra sem vonatkozik a járulékminimum. A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, tehát a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót júliustól továbbra is az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni 36 órás munkaviszony esetén is. A kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) átalányadózó egyéni vállalkozó nem fizet szociális hozzájárulási adót. A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 2. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, a szakképzési hozzájárulás tekintetében a törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, mert fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. Példa Heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó július havi jövedelme 100. 000 forint. Ebből az átalányként megállapított jövedelem 60.
(A KATA hatálya alá év közben belépők vagy onnan év közben kilépők a 13T101E és a 13T101-es nyomtatványokon jelenthetik be az átalányadó választását. ) Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg. Az az egyéni vállalkozó, aki átalányadózást alkalmaz, és azt megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. A társadalombiztosítás első féléves szabályai A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) 29. §-ának (3) bekezdése szerint, a biztosított (főfoglalkozású) egyéni vállalkozó a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8, 5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg.
Az átalányadózás választása az adóév egészére szól. A tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózás választását akkor jelentheti be, amikor bejelentkezik a NAV-hoz. Ha a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait alkalmazó egyéni vállalkozó 2022-től áttérne az átalányadózásra, 2022. május 20-ig nyilatkozhat az átalányadózás választásáról a 2021. évi személyijövedelemadó-bevallásban. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható. Ha a kisadózó egyéni vállalkozó úgy dönt, hogy átalányadózást választ, akkor be kell jelentenie a NAV-hoz, hogy a jövőben nem a kata szabályait kívánja alkalmazni, hanem áttér az átalányadózásra. A bejelentést a NAV által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő katás egyéni vállalkozó a 'T101E nyomtatványon, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő katás egyéni vállalkozó (például ügyvéd, közjegyző) a 'T101 nyomtatványon teheti meg, akár év közben is. A bejelentés alapján az egyéni vállalkozó kata-alanyisága a bejelentés hónapjának utolsó napjával megszűnik, a következő hónap 1. napjától alkalmazhatja az átalányadózás szabályait.
Az pedig nem más, mint a vállalkozó bevételéből, a törvényben meghatározott mértékű költséghányad levonása.