Nem mindenkinek fog tetszeni, főleg az oltásellenesek, a populista politikusokban vakon hívők és a konteósok lehetnek majd gondban akkor, amikor saját véleményt kellene megfogalmazni erről a filmről. Megsúgom, ha megnézik túlságosan sértettek lesznek ahhoz, hogy bármiféle értelmezhető véleményük legyen róla. Az intelligensebbek elintézik majd egy fél mondattal: "nem tetszett" vagy azzal, hogy "Leonardo diCaprio egy szar színész" vagy valakit elküldenek az édesanyjukba. Igen, ez a film éppen arról szól, éppen azokról, akik úgy gondolkoznak, ahogy azt fentebb leírtam. Meg lehet rajta sértődni, de a tényeken ez mit sem változtat. Ne nézz fel imdb imdb. Kell egy kis spoiler, hogy megfelelő kontextusba tudjuk helyezni a történetet. A bevezetőben említett két szintén társadalomkritikus filmet aki még nem látta, feltétlen nézze meg, már csak azért is, hogy legyen viszonyítási alapja. Ha nem nézné meg, akkor segítek annyit, hogy mindkettő egy olyan világot és társadalmat vázol fel, amilyenben a nagy többség, politikai és vallási hovatartozástól függetlenül nem szeretne élni, ugyanakkor, ha semmi nem változik, ha csak beszélünk arról, hogy változtatni kell, akkor valami olyasmi fog következni, amelyről a "Matrix", a "Hülyék paradicsoma" és a "Ne nézz fel! "
Mint kiderül, az égitest fél év múlva ~98 százalékos (a tudósok nem szeretik a száz százalékot) bizonyossággal a Földbe csapódik, és a dinoszauruszok kihalásához hasonló kataklizmát okoz a bolygón. A tudósok kötelességtudóan jelentik a fenyegetést az Egyesült Államok vezetőinek, köztük az elnökasszonynak (Meryl Streep) és a kabinetfőnökséget ellátó fiának (Jonah Hill). Ám a folytatás nem pont úgy zajlik, ahogyan azt Hollywoodtól megszokhattuk. A politika nem veszi komolyan a fenyegetést, miközben az üstökös egyre közelebb és közelebb jut szeretett planétánkhoz. " Ez a film teljesen szembe megy a megszokott klisével, azaz azzal, hogy az emberiség bajban hajlamos az összefogásra és a hősiességre. A "Ne nézz fel! Élet+Stílus: Ha már itt az apokalipszis, csak röhögve tudunk sírni rajta | hvg.hu. " viszont mintha csak lenyomata lenne korunk valóságának, melyben a megoldások helyett sokkal hajlamosabbak vagyunk a fenyegetés elbagatellizálására vagy tagadására. Hisz gondoljunk csak arra, milyen népszerűségnek örvendenek a koronavírus-járványt vagy a klímaváltozást hazugságnak bélyegző kirohanások, vagy a szabadkőműves-világkormányt feltételező összeesküvés-elméletek.
Remekül hozza a film a politikusi és tudományos gondolkozás közötti különbséget is. A politikusok négyéves ciklusokban gondolkoznak és sokkal fontosabb számukra a népszerűségük, mint mondjuk egy ciklusukon átívelő probléma megoldása, amely feltételezhetően pillanatnyi népszerűségvesztéssel is járhat. A tudósokat nem érdekli a népszerűség, ők bántóan racionálisak a politikának, az adott politikát megevő választóknak pedig egyenesen unszimpatikusak vagy gyűlöletesek. Ebben a vesztes felállásban pedig a konteósok azok, akiknek leginkább állhat a zászló. Ne nézz fel imdb 2. Ők azok, akik következmények nélkül kimondhatnak olyan dolgokat, amelyek nem baj, ha nem igazak, de egyrészt jól hangzanak, másrészt pedig megnyugtatóan hathatnak tömegekre. Vannak politikusok, akik ebben a közegben tudnak sikeresek lenni, a kormányzásukat érő negatív kritikákat vagy híreket pedig egyszerűen fake newsnak minősítik. Így áll a világ a filmben és ehhez közelít a valóság is. A közeledő és majd mindent elpusztító üstökös helyére pedig tetszőleg kataklizma behelyettesíthető.
Sokan eljöttek a temetőbe, köztük Takó Bence is; már korábban áthozták ide apja maradványait. "A rendező két szinten mondja el a történetet, és a kettő ragyogóan egészíti ki egymást. Ám Szabó – aki maga írta a forgatókönyvet is – többet mond el, mint csupán a fiú történetét. Az ember kapcsolatát vizsgálja saját múltjához. Apa egy hit naplója 2017. A fiú, akinek nincs történelmi öröksége, szükségét érzi a hősi múlt megteremtésének. Zsidó szerelmese mögött pedig éppen ellenkezőleg: hosszú századok történelme áll, melytől – mint mondja – szeretne megszabadulni, de nem tud. "
A kisfiú és a felnövő egyetemista élményein, érzelmein keresztül felidéződik a diktatúrák traumatikus időszaka: Auschwitz és a zsidókérdés, 1956, a disszidálás, a létező szocializmus ellentmondásai: egy apátlan nemzedék árvaságának és létbizonytalanságának története. "Miért mesélek én megint olyasmit, ami nem igaz… csak szeretném, hogy az legyen? Miért mesélek megint, miközben egyre rosszabb érzés tölt el, és már szégyellem magam? S mégis mi az a boldogság, ami mindig elragad, ha látom, hogy figyelnek rám, hogy szeretnek majd, hisznek nekem, úgy gondolkoznak, ahogy én szeretném, és megteszik szívesen, amit én akarok? Apa csodálatos erő. De miért nincs bátorságom egyedül is… nélküle? Miért nincs bátorságom nekem sem? " Szabó filmlírájának titka többek közt az, hogy közvetlen hőseivel (Bálint András, Sólyom Katalin) a tárgyak és a "túlélő" város egyenrangú, szinte megszemélyesített szereplővé válnak. Visszatérnek a mozikba Szabó István legjobb filmjei. müpamozi Apa (1966) "Ilyenek voltunk" – Válogatott identitásaink Időpont: 2014. március 24.
Sokat megértett a plakátrajzoló a filmből, már ha látta. Nem lehet eléggé dicsérni a Filmarchívumot azért, hogy ezeket a régi filmeket ilyen nagyszerű "csomagolásban" jelenteti meg. A kép és hang megint tökéletes, angol felirat ismét választható a filmhez, és újfent nagyon tanulságos extrákat sikerült találniuk műhöz. Két Szabó-kisfilm található a lemezen, egyik 1961-ből, Variációk egy témára címmel, a másik pedig a Kegyelet (1967). Apa egy hit naplója 2019. Előbbiben a téma a háború, számunkra viszont a második blokk az érdekes, ahol apák magyarázzák egy múzeumban fiaiknak, hogy milyen is volt az. Azok az apák, akiknek hiányáról szólt az 1966-os Apa. A Kegyelet pedig azért izgalmas, mert két olyan dokumentumfelvétel is található benne, amit Szabó felhasznált az Apában. Az egyik a filmforgatás, melyben zsidókat hajtanak át nyilasok a Lánchídon, a másik pedig a Farkasréti temetőben lévő tömeg halottak napján. A játékfilmben újraforgatta saját színészeivel a dokumentumfilmbe felvett jeleneteket, míg a temetői képeket bele is rakta az Apába.
19:00 – 23:00 Helyszín: Művészetek Palotája, Elõadóterem, Budapest Apa (1966) – Mafilm 3. Játékfilmstúdió, fekete-fehér, 86 perc Rendező, forgatókönyv: Szabó István Operatőr: Sára Sándor Zene: Gustav Mahler, Gonda János Vágó: Rózsa János Házigazda: Réz András Szereplők: Gábor Miklós, Bálint András, Erdély Dániel, Tolnay Klári, Sólyom Katalin
Szabó István első játékfilmjéhez, az Álmodozások korához hasonlóan ez is személyes jellegű, önéletrajzi ihletésű alkotás. Benne a rendező saját korosztályát, az apák nélkül felnőtt nemzedék eszmélését és magára találását ábrázolja. Az első filmtől eltérően itt "nincs beilleszkedési probléma, nincsenek szerelemi válságok, itt a főszereplőnek voltaképpen egyvalakit kell legyőznie: önmagát. " [1] Történet [ szerkesztés] A film hőse Takó Bence (Bálint András), akinek gyerekkorában, 1945-ben meghalt az apja. Budapest romokban áll, vége az ostromnak. Apa egy hit naplója online. Roosevelt amerikai elnök halála miatt a házakon fekete zászló, de a kisfiú azt hiszi, apukáját gyászolják, akit a kórház kertjében temettek el, mert orvos volt. – "Apáról csak három emlékem maradt…" – halljuk a már felnőtt Bence hangját, mely narrátorként végigkíséri a történetet. Az egyik emlék a karóra, amit a kis Takó csak születésnapján viselhet; ekkor moziba is elviszik, ahol látja a háborús bűnösök kivégzését. Anyjától (Tolnay Klári) annyit megtud, hogy "aput elvitték, alig tudott megszökni… leugrott egy villamosról".
Tartalom: A magyar újhullám egyik legmarkánsabb műve Szabó István számtalan nemzetközi díjat nyert filmje. Játékosan meglóduló kamerája a képzelet szárnyán jár: a háborúban árvaságra jutott kisfiú néhány emlékből, különböző filmműfajok stílusában rekonstruálja Apa életét. Apa kedves használati tárgyainak, órájának, orvosi táskájának, szemüvegének, bőrkabátjának felhasználásával legendát sző személye köré: hős partizánnak, az üldözötteket a kórházban bújtató ellenállónak, új altatószert feltaláló híres orvosnak látja… A film nagy leleménye, hogy vizuálisan egybejátssza az apja után vágyó gyerek illuzórikus világát és ennek az időszaknak a történelmi valóságát: az országot gyereksorban tartó "bölcs vezér" mítoszát. A kisgyerek fantáziavilágán és az időközben felnőtt fiú visszaemlékezésein, érzelmein átsüt a korszak amnéziás történelme: Auschwitz, 1956, egy nemzedék árvasága, létbizonytalansága. JÁTÉKIDŐ: 86 perc *A borító illusztráció* HANGOK: - magyar - Surround (DD) Oldal frissítés: 2022. Esernyős Filmklub - Apa (Egy hit naplója) - Esernyős. márc.