Ezért a dolgozó méhek élettartama leginkább attól függ, hogy melyik évszakban születnek: ha meleg hónapokban (különösen a repce, az akác és a napraforgó virágzás idején), akkor csak 4-6 hétig élnek, mert gyorsan elhasználódik a szervezetük. Ha a nyár végén születnek, akkor viszont 5-6 hónapig is élnek, a következő tavaszig. Meddig él a méhkirálynő? Kétség kívül az anya méh az, amelyik a leghosszabb ideig él, de ez a munkaköréből is adódik. Az anya feladata ugyanis a méhcsalád szaporodásának biztosítása. Érdekes tudnivaló, hogy a méhkirálynő ugyanolyan petéből kel ki, mint a dolgozó méhek, csak az álca állapotában kapott különleges tápanyagnak – a méhpempőnek- köszönhetően alakul át küllemében és felépítésében is, így alkalmassá válik az anyai feladatok ellátására. A méhkirálynő élete során csupán egyetlen egyszer pározik, ekkor viszont több herével, ezt követően pedig 1500 – 2000 petét rak. Az anyaméh életkora a leghosszabb, akár 4-5 évig is élhet. De mivel csak 2-3 évig petézik, a méhcsalád általában 2-3 évente újat nevel Meddig élnek a herék?
A herék speciális feladata pedig az anya megtermékenyítés e. A méhecskék testfelépítése és élet hossza is függ az adott munkakörtől, amit elvégeznek, éppen ezért nem beszélhetünk egységesen a méhek élet tartamáról, mindenképpen külön- külön kell bemutatni a méhkaptárban élő méhek életét. Meddig él egy dolgozó méh? A méhcsalád legnagyobb részét a dolgozók alkotják, akik akár több tízezren is lehetnek egy méhkaptárban. A dolgozó méhek fej lődése összetett. Ez úgy alakul, hogy 3 napig pete, 6 napig álca állapotban vannak, majd csak a 9. napon történik a fiasítás a nevelő méhek által (a kukac bent bebábozódik), majd a 21. napon kel ki a fiatal méhecske. Ne felejts el lapozni, hogy a többi válasz is kiderüljön! A kikelést követően a méhek munkamegosztása precíz és tökéletesen megtervezett. A dolgozók munkája, hogy a kaptárban viaszsejteket takarítsanak, idős álcákat etessenek, majd méhpempővel fiatal álcákat etessenek, viaszt termeljenek, mézet érleljenek, kaptárt őrizzenek, majd később virágport és nektárt gyűjtsenek, életük legvégén pedig vizet és propoliszt gyűjtsenek.
Igy élhetik meg a téli méhek a március-áprilist és tudják felnevelni a március-áprilisi váltógenerációt, ami pl az idén a hosszú tél miatt elmaradt, a családok legyengültek. A méhanya(tévesen, helytelenül "királynő") 3-4-6 évig élhet, 16nap alatt fejlődik ki a petéből. Mivel petézése a 2. év után elkezd csökkenni, és ezáltal a méhcsalád nem tud kellő nagyságúra kifejlődni, a méhanyát 2 szezon után lecseréljük illetve ha a családban megvan a hajlam akkor csendes anyaváltással új anyát nevelnek.
Egy dolgozó rövidke életében csak egy teáskanál tizenketted részének megfelelő mézet termel. Egy-egy gyűjtőkörút alatt a dolgozó 50-100 virágot is felkereshet. A dolgozó a testsúlya 80 százalékának megfelelő pollennel vagy nektárral is tud repülni. A havasszépéből vagy más néven: rododendronból készült méz mérgező. De legalább ritkán halálos. A méhek két módon kommunikálnak: feromonokkal és tánccal. A méhek nem alszanak, hanem éjszakánként mozdulatlanul fekszenek, így spórolnak az energiájukkal a következő napra. A lép tökéletes hatszögei képesek a lehető legtöbb mézet eltárolni a lehető legkisebb anyagráfordítás mellett. A méhek nem úgy születnek, hogy tudják, miként kell mézet előállítani: ezt az idősebb méhektől tanulják. Ha mindkettőből azonos mennyiséget hasonlítunk össze, úgy a méh mérge erősebb, mint a kobráé. Ám mivel a méh csak kis mennyiséget tud a szervezetbe juttatni, ezért csak a testtömeg kilogrammonkénti 19 csípés a halálos (már amennyiben valaki nem allergiás). A hímeknek nincs fullánkja, a dolgozók fullánkján horgok vannak, a királynő fullánkja viszont sima.
A hímek a herék, és egyetlen feladatuk a nemzés, magyarán másért sem tartják őket, mint hogy megtermékenyítsék az új királynőt. Ez nyilván jól hangzik, de sajnos a mihaszna heréket (amennyiben életben maradtak) a tél beálltával kidobják a fészekből. Magyarországon augusztusban zajlik a barátságtalan elnevezésű hereűzés. Ekkor a dolgozók a túlélő heréknek már nem adnak ételt, és miután azok éhesen kirepültek, nem engedik őket vissza többé a kaptárba. A kaptár elméletileg örök: télen inaktívvá válik, de tavasszal magához tér. Amennyiben egy-egy méh elpusztul, gyorsan lecserélik. A dolgozók 6-8 hétig élnek, a királynő nagyjából 2 évig. Egy-egy kaptárban 20000-60000 méh és egy királynő található. Telente a dolgozók egy része felcsap fűtőtestnek, méghozzá szó szerinti értelemben. Ők ugyanis a testük gyors mozgatásával tartják melegen a kaptárt. A tél beállta előtt nem csak a felesleges heréket űzik el, de megtisztítják a kaptárat is, ezt takarító repülésekkel végzik. A dolgozók egy része pedig felcsap temetkezési vállalkozónak – ők viszik ki a kaptárból az elhullott méheket.
A telelés után gyakori betegség az antibiotikummal kezelhető noséma. Kiváltó oka lehet a kései telelési élelem beetetése, a hosszú tél, a legyengült méhcsalád, az öreg telelő méhek, a kései tisztuló kirepülés vagy a nyugtalan telelés.
Ezek szép nagyra növő fafajok, kertünk ékességei lehetnek. Vannak külföldről származó méhlegelő fák, mint az Evódia, a mézelő fa. Egy ilyen megtermett fáról, az egy hónapig is tartó virágzásnak köszönhetően, egy méhcsalád akár 10 kg mézet is gyűjthet. Telepítsünk minél több ősi tulajdonságokat hordozó, a helyi környezethez alkalmazkodó gyümölcsfát, melyek permetezés nélkül is bőségesen teremnek! Alakítsunk ki méhlegelő sávokat, melyek magkeverékeit fokozatosan vessük, hogy egész nyáron át folyamatosan legyen nektár és virágporforrás! Még több ötlet itt: Hogyan tegyük a kertünket méhbaráttá>> Vessünk mézontófüvet (facélia), bíborherét, és minél több fűszer- és gyógynövényt (levendulát, zsályát, kakukkfüvet, izsópot, bazsalikomot)! Ültessünk, egész nyáron át virágzó cserjéket, például a nyári orgonát! Alakítsunk virágzó foltokat, ne nyírjuk le teljesen sivárrá a kert füvét! Hagyjunk meg egy-két tő kígyósziszt, aranyvesszőt vagy kaszanyűg bükkönyt! Ezeket, a sok virágot hozó növényeket, nagyon kedvelik a rovarok.
Ha igen, lehet meleg kaja, ha nem, akkor csak a hidegtálas, állófogadás szerűség jöhet szóba, ahogy itt ezt többen írták. Előnye/hátránya mind a kettőnek van. Ha ezekre tudod a választ, akkor lehet kitalálni a menűsort. Szerintem. A többi szervezés kérdése. Gondolom, olyat kell főzni, amit mindenki szeret:-D A tortát akkor csinálom amikor már alszanak a gyerekek. A húst előkészítem félkészre amíg sül a tortához a piskóta. Másnap kb. hét körül kezdek neki és dél-egy óra körül már az asztalnál ülünk. Én jobban szeretem a saját ízlésünk szerinti ételeket, ezért főzök. Ráadásul nálunk vannak spec igények: vegák, diétázók ilyesmi Nos én három gyerek mellett meg szoktam tudni oldani, szervezés kérdése és időbeosztásé. Ilyen alkalmakra én is hidegtálat rendelek és valóban olcsóbb, mint ha otthon 2 napig főzök egy kisbaba mellett. Emeletes epertorta, Szabina lányom 18. születésnapjára – Desszertek – Nagyon Süti. Ja igen a miből mennyit: két kiló pulyka vagy csirkemellfilé a töltött és rántott húshoz. Egy kiló karaj az óvárihoz. Kb. két kiló krumpli a krumplipüré körethez. A húslevest a nagyon nagy tizenvalahány literes fazékkal szoktam főzni, mindig elfogy.
De fontosnak tartom, hogy ismerjük és szeressük a ráncainkat, a natúr arcunkat. Kriszta sok szerepben helytáll: anya, szerkesztő, írónő. Elfoglalt, de élvezi, hogy maga osztja be az idejét És milyenek a tapasztalatai? Megérte megmutatnia magát? - Amióta elindult ez a sorozat, én is sokkal bátrabb vagyok. Nem szorul össze a gyomrom, amikor egy rosszabb napomon nem pont úgy nézek ki, ahogy szeretnék. Akkor elégedett azzal, amit a 40. születésnapjára elért? Így tervezte, amikor huszonévesen, friss diplomával a kezében kilépett az egyetem kapuján? - Erre azért nem tudok egyértelműen válaszolni, mert sosem voltak hosszú távú terveim. Mindig csak egy, másfél évre előre láttam, mit is szeretnék. De valójában, ha most szembesítenénk a húszéves Krisztát a maival, akkor azt hiszem, nyugodt szívvel mondanám, nincs miért panaszkodnom. Természetesen Kriszta igazi arcai. Február 1-jétől egy éven át posztolja a retusálatlan, smink nélküli képeket Szerkesztő, regényíró, és eközben édesanya is. Hogyan lehet beosztani a szerepeket?
21 A helytartó tehát föltette a kérdést: "Mit akartok, melyiket bocsássam el a kettő közül? " "Barabást! " - kiáltották. 22 Pilátus tovább kérdezte: "Hát Jézussal, akit Krisztusnak mondanak, mit tegyek? " Mind azt kiabálták: "Keresztre vele! " Mt 27. 23 "De hát mi rosszat tett? " - kérdezte. Annál inkább ordították: "Keresztre vele! " Mt 27. 24 Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: "Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok - mondta. - Ti lássátok! " Mt 27. 25 Erre az egész tömeg zúgta: "Vére rajtunk és fiainkon! " Mt 27. 26 Akkor szabadon bocsátotta Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre. 27 A helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, s odagyűjtötték köré az egész helyőrséget. 28 Megfosztották ruhájától, bíborszínű köntöst adtak rá. 29 Tövisből koszorút fontak, fejére tették, jobb kezébe pedig nádszálat adtak. Aztán térdet hajtottak előtte, és így gúnyolták: "Üdvözlégy, zsidók királya! "