Bartis Attila: A Nyugalom | Bookline, Szent Anna Szekesegyhaz Debrecen

Wednesday, 31-Jul-24 11:04:12 UTC

- 2006. január 6. ITT A PÁRNA, OTT A TAKARÓ Két, év eleji hír ismét a fősodorba emelte Bartis Attila 2001-ben megjelent, A nyugalom című könyvét. Szinte egyszerre értesülhettünk a német közszolgálati Südwestrundfunk SWR rádió- és televíziócsatorna a legjobb könyv szavazásának januári végeredményéről (a németül tavaly megjelent regény magas, 152 pontos eredménnyel végzett az első helyen), illetve a hazai megfilmesítésről, amely Alföldi Róbert játékfilmes debütálása lesz. A Nemzeti Színházban Anyám, Kleopátra címmel játsszák a könyvből készült színpadi verziót. A nyugalom · Bartis Attila · Könyv · Moly. Az íróval, akinek fényképeiből is több tárlatot láthatott már a közönség, a fontos állomásokról és az írás harcáról beszélgettünk. Heti Válasz - 2006. február 2. Bartis több nyelven beszél Bartis Attila A vége című regényének román nyelvű kiadását mutatták be a szerző és Marius Tabacu fordító jelenlétében Kolozsváron. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>

  1. A nyugalom · Bartis Attila · Könyv · Moly
  2. Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu
  3. Debrecen, Szent Anna-székesegyház szálláshelyek - kutya - 24 ajánlat - Szallas.hu

A Nyugalom · Bartis Attila · Könyv · Moly

Az utóbbi napokban éppen azon filóztam, hogy vajon mikor kerül újra a kezembe egy olyan könyv, ami nem csak az elmegy, vagy a viszonylag jó kategóriába tartozhat nálam, hanem az a fajta, ami után csak hümmög az ember, megbolydult lelki világának köszönhetően. Szóval, nem csak egy natúr iparosmunkára, hanem amolyan fejbekólintós könyvre vágytam már, ami még napok múlva is foglalkoztat, és nem hagy nyugodni. Gondolataim, úgy tűnik meghallgatásra találtak. November végén jutottam egy használt, de megkímélt állapotú példányhoz e könyvből (kissé körülményes úton), de csak most került sorra. Viszont, talán nem utoljára! Legutóbb Szabó Magda: Az ajtó című könyve volt rám hasonló hatással, valahogy az a könyv jutott eszembe már olvasás közben is. Hasonlóan megdöbbentő szituációk, drámaiság jellemzi Bartis könyvét is. A hajdani színésznő, Weér Rebeka, 15 éven keresztül él író fiával egy fedél alatt, teljesen lemondva a külvilágról. Történet-mozaikok által pillanthatunk a múltnak mély kútjába. A színésznő csak a karrierjének élt, gyermekei érzelemvilágával nem túl sokat törődött, csak felszínesen foglalkozott velük, kusza kapcsolatokba bonyolódott.

Ha már tabudöntögetünk, miért csak majdnem léptetjük a fickót viszonyra a kedves mamával? Csak nem gyulladtunk be? Másodszor, hogy mindjárt az ellenkezőjét is számon kérjük, miért volt szükség egyáltalán ilyen mértékben a tabudöntögetésre? Hogyan és mitől válik ez a kétes anya-fiú kapcsolat a tizenöt éves status quo zálogává? Tán a pszeudofreudi megállapítás érvényesül itt, miszerint aki a felmenőjével bárminemű nexusba kerül, az vagy csak vele képes ezután, vagy senkivel sem? Ehhez nem lett volna muszáj a görög tragédiák hangulatát beidézni - elég lett volna egy hétköznapi "leválási zavar"-történet is. És ha már itt tartunk, megmagyaráz-e mindent az anya tébolya? Nem túl egyszerű magyarázat ez? Pláne, hogy egyáltalán nincs alkalmunk a megtébolyodás folyamatát végigkövetni. Olvasóként azonban jóindulatú szeretnék lenni, így aztán nem is kérdezek rá a szerelmi szál szentimentalizmusára. Hisz a hátborzongató motívumokat ellenpontozandó szükség van a tiszta szerelem megjelenítésére is. Természetesen nem a testiségre gondolok: itt konkrétan majdnem ugyanazok az események zajlanak, mint az anyát másodszereposztásban eljátszó szerkesztőnővel, ám a leírásuk közt - nem véletlenül - ég és föld a különbség.

Orosz Lőrinc atyát 80. születésnapja alkalmából köszöntötték a debreceni Szent Erzsébet Otthon lakói és munkatársai, sőt nagy szeretettel látogatták meg volt káplánjai: Kocsis Gábor és Ferenczi Richárd plébánosok is – írják a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye oldalán a közösségi médiában. Lőrinc atya debreceni szolgálati idejének kezdetekor, 1991-ben a város még a Szeged-Csanádi Egyházmegye területéhez tartozott. Szent anna székesegyház debrecen miserend. II. János Pál pápa 1993-ban alapította meg a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét, amelynek székesegyházává nyilvánította a debreceni Szent Anna-templomot. Orosz Lőrinc atyát 1991-ben nevezték ki a debreceni Szent Anna-templom, 1993-tól székesegyház plébánosává. Debrecen római katolikus nyolcvan köszöntés

Debrecen Hírei, Debreceni Hírek | Debrecen És Hajdú-Bihar Megye Hírei - Dehir.Hu

Az alkotás kanadai művész munkája.... Címlap Debrecen Cívis Értéktár orosz-ukrán háború D2030 Hajdú-Bihar Belföld Világ Gazdaság Mestervizsga Kultúra Kritika Film Zene Színház Képzőművészet Sport Labdarúgás Kézilabda Vízilabda Jeges sportok Küzdősportok Autó-motor Egyéni sportok Más csapatsportok Futsal Kosárlabda Próbajáték Bulvár Életmód Utazás Gasztro Technika Egészség Méltóság Mezeje Mai fiatalok Család Digitális átállás DTV élő Belépés Hibás felhasználói név vagy jelszó!

Debrecen, Szent Anna-Székesegyház Szálláshelyek - Kutya - 24 Ajánlat - Szallas.Hu

8 5846 értékelés szerint kiváló nyugodt nagyvárosi tiszta történelmi modern "A Nagytemplomot es NAgyerdot is ajanlom. A karacsonyi vasar es dekoracio kulonosen szep volt decemberben es kesoig nyitva vannak boltok, posta, ettermek. "

Főként az 1993-ban elkészült új orgonája és akusztikai viszonyai teszik alkalmassá igényes zenei rendezvények tartására. Kapcsolódó képgaléria Kapcsolódó dokumentumok