A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Zene magyar kategóriába van besorolva.
2013. november 8., péntek Kárpátia - Hallottam nagy hírét 2013. november 1., péntek Kárpátia és Emese- Erdély szabad Kárpátia-Otthon vagyok 2013
Kárpátia - Hallottam nagy hírét - YouTube
kárpátia-hallottam nagy hírét - YouTube
Kárpátia - Hallottam nagy hírét No 2 - YouTube
A pártpolitikai sárdobálásnál az olyan sztereotípiába illő foglalatosságok, mint a legjobb robotgép megtalálása, a bulvármagazinok lapozgatása és a babaápolási kvíz kitöltése a kismamafórumon is százszor hasznosabb időtöltés. Ha viszont valaki úgy találna meg ezzel a kérdéssel, hogy érdekel-e minket az, hogy mennyit ér a munkánk, megkapjuk-e a nekünk járó megbecsülést a családban betöltött szerepünkért, hogy szeretnénk-e beleszólni abba, hogy milyen ideológiai nevelést kapjanak a gyerekeink a közintézményekben, és hogy akarjuk-e az időnket azzal tölteni, hogy atombiztos bunkereket keresünk a lakóhelyünk közelében, akkor a nők döntő többsége azt fogja mondani, hogy érdekli a politika. Hogy ne foglalkoztatna minket mindaz, ami meghatározza, hogy tudunk-e kenyeret venni, elvisz-e minket és szeretteinket egy újabb járvány, lesz-e munkahelyünk, lehetünk-e szingliként boldogok, méltó körülmények között mondhatjuk-e ki a boldogító igent, és szülhetünk-e biztonságban? Bédy-Schwimmer Rózsa - Uniópédia. Tudjuk jól, hogy a politikának köszönhetjük, ha haza merünk menni egyedül, és azt is annak róhatjuk fel, ha nem.
↑ Kereszty 2005, p. 190. ↑ Bédy-Schwimmer 1912b. ↑ Zimmerman 1996, p. 84. ↑ 10, 0 10, 1 10, 2 Nyáry 2017. ↑ Biographical Dictionary 2006, p. 486-487. ↑ Szapor 2006, p. 256. ↑ Biographical Dictionary 2006, p. 488. Bibliografia [ modifica] Bédy-Schwimmer, Rózsa «Az erőszak förgetege»,. A Nő és a Társadalom. núm. 1, 1 juny 1912. Bédy-Schwimmer, Rózsa «A mi despotáink»,. 10, 1 desembre 1912. Haan, Francisca de; Daskalova, Krassimira; Loutfi, Anna. Biographical Dictionary of Women's Movements and Feminisms in Central, Eastern, and South Eastern Europe: 19ht and 20th Centuries. Budapest: Central European University Press, 2006. ISBN 9789637326394. Kereszty, Orsolya. «Bédy-Schwimmer Rózsa, A nő és a társadalom szerkesztője». A: Mária Palasik i Balázs Sipos. Bédy-Schwimmer Rózsa - About my world. Házastárs? Vetélytárs? Munkatárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon [ Cònjuge? Competidor? Company? El canvi en el paper de la dona a l'Hongria del segle 20] (en hongarès). Budapest: Napvilág Kiadó, 2005. Kereszty, Orsolya «A Nő és a Társadalom című folyóirat (1907–1913) működésének történetéhez».
Bédy-Schwimmer Rózsa Élete Született 1877. szeptember 11. Osztrák–Magyar Monarchia, Budapest Elhunyt 1948. augusztus 3. (70 évesen) USA, New York Nemzetiség magyar Szülei Katscher Berta A Wikimédia Commons tartalmaz Bédy-Schwimmer Rózsa témájú médiaállományokat. Bédy-Schwimmer Rózsa, Rosika Schwimmer ( Budapest, 1877. – New York, 1948. ) magyar feminista aktivista, újságíró, a magyarországi feminista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége, a világ első női nagykövete. "Házasság és hivatás" - Schwimmer Rózsa előadása Szegeden, 1908 | Nőkért.hu. Életpályája [ szerkesztés] Felső középosztálybeli zsidó családban született Budapesten. [1] Temesváron és Szabadkán nőtt fel, apja gabonával és mezőgazdasági termékekkel kereskedett. 1891-ben fejezte be a polgári leányiskolát. [2] 1893-94-ben egy elvileg fiúknak fenntartott kereskedelmi esti iskolát látogatott. 1895-től igyekezett munkát keresni. [3] Először nevelőnőséggel próbálkozott, majd mint könyvelő és kereskedelmi levelező dolgozott. Az itt szerzett negatív tapasztalatok vezették az aktivizmushoz. [4] Az első hónapokról fogva tagja volt az 1897-ben létrehozott Nőtisztviselők Országos Egyesületének (NOE), 1900-tól (vagy 1901-től) pedig elnöke.
Úton Stockholmba a nemzetközi békemisszió vezetőjeként. Írásaiban rendszeresen felhívta a figyelmet a véleménye szerint a patriarchális világrendből egyenesen következő nagy háború kitörésének veszélyére. "Világon uralkodó erőszakot a férfiuralom alatt nem lehet megszüntetni", de enyhíteni lehetne a nőknek adott szavazójoggal. Az első világháború kitörése előtt nem sokkal Londonba költözött és sajtótitkárként kezdett dolgozni. A háború kitörése után aktivista múltja miatt az angol fővárosban is nemkívánatos személlyé vált, így az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt. Ötletadója és szervezője lett egy független, nem hivatalos n emzetközi diplomáciai konferenciának, amit 1916-ban terveztek megtartani Stockholmban. A békemisszió keretében főként pacifisták utaztak az Egyesült Államokból Svédországba, de a küldetés sajnos kudarcba fulladt: a korabeli sajtó nagy része kétségbe vonta a női delegáltak képességeit, és a szervező kompromisszumokra képtelen természete is sokakban ellenszenvet ébresztett.
Jelölt sem volt sokkal több. Apponyi Albert grófot, aki leginkább az 1920-as párizsi békekonferencia magyar delegációjának vezetőjeként ismert, ötször is jelölték (1911, 1928, 1929, 1930, 1932). Mindannyiszor magyar egyetemek tagjai és professzorok adták rá a voksukat, 1928-ban ez kiegészült a felsőházi képviselő, MTA és MOB-elnök, Berzeviczy Albert által vezetett parlamenti csoportosulás jelölésével. Abban az évben az egyik legtöbb nevezés volt az övé, de az az év azon 19 év egyike volt, amikor nem osztották ki ezt a díjat. A Nobel Alapítvány alapszabálya ugyanis kimondja, ha nincs olyan tevékenység, ami érdemes lenne az elismerésre az adott évben, akkor elmarad a díjazás, az elnyerhető összeget pedig hozzáadják az alapítvány lekötött alapjához. Ami az ismert (vagyis alapvetően ötven évnél régebbi) magyar jelöléseket illeti: 1948-ban Gajzágó László jogtudós, diplomata jelölte Bédy-Schwimmer Rózsát, a korábban már említett feminista- és békeaktivistát, a világ első női nagykövetét ( Károlyi Mihály nevezte ki 1918-ban, de csak pár hónapig töltötte be ezt a posztot Svájcban).
De az a helyzet, hogy most közülük lehet választani. Mert valamelyik biztosan győzni fog, és mi döntünk arról, hogy beleszólunk-e a végeredménybe vagy nem. Azt, hogy miért kell elmenni a nőknek választani, nagyon jól összefoglalta a Bédy-Schwimmer Rózsa újságíró és Glücklich Vilma, az első bölcsészdiplomás magyar nő által alapított Feministák Egyesületének 1909-es programja, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy "Miért kell a nőknek választójog? ". Az érveket 31 pontban összesítették, és több közülük bizony ma is nagyon érvényes! A nő ugyanúgy engedelmeskedik a törvénynek, mint a férfi, tehát részt kell vennünk azok megalkotásában! Amíg a nő nem választ, addig senki nem fogja megkérdezni, hogy mire van szüksége, akkor úgy bánnak velünk, mint a gyerekekkel, akik nem tudják, hogy mi a jó vagy rossz ránk nézve. Mert vannak a nőnek speciális érdekei, ezeknek szószólója pedig csakis ő maga lehet. Csak az tudja hol szorít a cipő, aki viseli. A gyermekekre vonatkozó törvények alkotásánál a nők véleménye épp oly fontos, mint a férfiaké.