Hagyják az ellenük elkövetett erőszakot: azért is, mert vannak férfiak, akik kifejezetten ezért járnak hozzájuk. Ha az ember végigsétál a negyed Nyíregyháza utcának csúfolt részén, hallhatja, ahogy a prostituáltak magyarul úgy beszélnek az aznapi erőszakos élményeikről, mintha az időjárást tárgyalnák meg. A prostitúció teljes legalizálásának megvannak az előnyei. Piroslámpás negyed budapest. A holland rendszernek a magyarhoz viszonyítva végképp. De az eseményeket közelről figyelve semmiképpen nem nevezném példaértékűnek az amszterdami piros lámpás negyedet sem. Ha van valami, amit Magyarországnak érdemes lenne lemásolnia, az a prostituáltak számára kiépített, kiterjedt szociális és szolgáltatásrendszer (amit egyébként a hollandok még így is kevésnek tartanak). A negyedben dolgozó rendőrök és szociális munkások számára egyértelmű, hogy a nők többsége áldozat, így van mire szolgáltatásrendszert építeni. A rendszernek két további óriási előnye van: a rendőrök törvény szabta segíteni akaró attitűdje, és a rengeteg szolgáltatás, amely segít a prostituáltaknak kiszállni.
Nagyon kedveltek például a sörbiciklik, amelyeken egyszerre 10-14 utas kerekezhet, miközben fogyasztásra egy hordónyi sör áll a rendelkezésükre. Budapesten több helyről kitiltották már a sörbicikliket. Nagy gondokat okoz például az is, hogy dán fiatalok tízezrei néhány éve a téli iskolai szünetben látogatnak el Prágába. Randalírozásaiknak most azzal próbálnak véget vetni, hogy az érintett időszakban a dán rendőrség is kiküldi képviselőit a cseh fővárosba. Jan Wolf, a városi tanács illetékes képviselője szerint vigalmi negyeddé lehetne átalakítani a városi kiállítási parkot, vagy az egykori vágóhídkomplexumot. Wolf szerint mind a két hely megfelelne egy vigalmi negyed céljaira, mert a városközpontból jól elérhetőek, lakások nincsenek bennük, és már most is működnek ott hasonló jellegű vendéglátóhelyek. Ezt az ötletet sokan támogatják, de ellenzőinek a száma sem kevés. Piros lámpás negyed es. A legfőbb érv, hogy mindkét helyen értékes szecessziós épületek vannak, és nem biztos, hogy éppen azokban kellene engedélyezni a korlátlan szórakozást.
A kakasos házak és a kuplerájok legtöbbje pont a VI. kerületben volt, a Nagymező utca, a Mozsár utca és az Ó utca csak úgy hemzsegett a nyilvánosházaktól, amikből a bordélyok áremelkedése miatt lett olyan sok. A századfordulón megszaporodtak a kiadások, egyre többet kellett fizetni a fenntartásért, a berendezésért, az ételek és italok beszerzéséért, és ez a szolgáltatások drágulását okozta, így a kevésbé pénzes és cseppet sem erkölcsös polgárság átszokott az olcsóbb helyekre. Pilisy Róza egykori bordélya a Magyar utcában Fotó: Fürdős Zsanett - We Love Budapest Sétánk első állomása az a bizonyos Kakasos ház az Ó utca 33. szám alatt, ahol Krúdy is szívesen töltötte az éjszakákat, ráadásul nem is akárki ágyában, hiszen megnyerte magának a madámot. Piros lámpás negyed de. Az Ó utca sosem volt az előkelőség és a jó modor mintája, ugyanakkor Marinovics Jolán szinte megkövetelte vendégeitől a gáláns viselkedést. Házában költők, lexikonszerkesztők és riporter urak tanyáztak, meg persze Krúdy, aki kimaxolta az élvezeteket, hiszen enni is rendszeresen a konyhájára járt, tartozásait pedig írásban rótta le: rendszeresen megemlékezett a madámról elbeszéléseiben, hol Johanna, hol Steinné vagy Jánoska néven.
Asterix és Obelix Egyiptomba megy, hogy segítsen egy építésznek, aki egy palotát épít Cleopátrának. A film IMDB felhasználók szerinti értékelése Astérix & Obélix: Mission Cléopâtre / Asterix & Obelix: Mission Cleopatra francia, német film ( 2002) vígjáték, kalandfilm A történet időpontja Krisztus előtt LII. Na jó, Krisztus előtt 52. Galliát még nem sikerült egészen bekebelezni, Egyiptom azonban, amelynek élén Kleopátra királynő - igen, a fitos orrú - áll, római fennhatóság alá került. Ami még ennél is rosszabb: Kleopátra úgy döntött, Caesarnak adja szívét. Julius Caesarnak, minden népek legnagyobb uralkodójának. Legalábbis ő szereti így hívatni magát. A büszke királynő egy idő után megunja az öntelt Caesar piszkálódó megjegyzéseit, és fogadást köt vele: ha Kleopátra emberei képesek III (három) hónap alatt felépíteni egy csodás palotát a sivatag közepén, Caesar nyilvánosan elismeri, hogy az egyiptomi a legcsodálatosabb nép a világon. E nehéz feladat megoldására Kleopátra Skiccpauszt, a szépreményű avantgárd építészt kéri fel.
Linkek: IMDb Mozipremier: 2002. augusztus 22. Asterix és Obelix: A Kleopátra küldetés francia nyelvű filmelőzetes, angol felirattal Hasonló filmek Képek További 5 kép a galériában: Asterix és Obelix: A Kleopátra küldetés képek »» Filmes cikk értékelése:Szavazat: 5 Átlagolt érték: 4. 6 Kapcsolódó linkek Kapcsolódó rovatok
Az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a francia eredeti készült direkte ebben a tónusban, és ami az erős hazai hozzáadott érték, az gond nélkül sorolható a tisztességes fordítás - ízlés dolga: szerintem elég bő - keretei közé. Akkor mi a baj? Akkor miért csak a huszonötödik szóvicc és az ötvenedik kínrím után mosolyintja el magát az ember, és röhög föl a gyerekhad (a film verbális tempójáról persze árulkodik, hogy ez úgy az ötödik perc tájára tehető), ám akkor is egy képi poénon, helyzetkomikumra játszó gegen? Azért, mert a tömény hülyeség tömegben, tömegesen alig is működik, inkább maga oltja ki magát, de olyannyira, hogy ha most agyonvernének, se jutna eszembe a tegnapi előadásból egyetlenegy szóvicc vagy rím sem. Pedig megesküszöm, pontosan olyan arányban volt köztük jó, mint a legjobb humoristák poénjai közt. Száz vicc közt lehet tíz jó, egy-két nagyon jó, húsz-harminc, ami elmegy, és annyi. A humorra persze mindennél érvényesebb Sztálin tanítása, ami ugyan a filmcsinálásra vonatkozott, hogy tudniillik akkor azt az egy-két nagyon jót kell(ene) megcsinálni.
A történet időpontja Krisztus előtt LII. Na jó, Krisztus előtt 52. Galliát még nem sikerült egészen bekebelezni, Egyiptom azonban, amelynek élén Kleopátra királynő - igen, a fitos orrú - áll, római fennhatóság alá került. Ami még ennél is rosszabb: Kleopátra úgy döntött, Caesar nak adja szívét. Julius Caesar nak, minden népek legnagyobb uralkodójának. Legalábbis ő szereti így hívatni magát. A büszke királynő egy idő után megunja az öntelt Caesar piszkálódó megjegyzéseit, és fogadást köt vele: ha Kleopátra emberei képesek III (három) hónap alatt felépíteni egy csodás palotát a sivatag közepén, Caesar nyilvánosan elismeri, hogy az egyiptomi a legcsodálatosabb nép a világon. E nehéz feladat megoldására Kleopátra Skiccpausz t, a szépreményű avantgárd építészt kéri fel. Ha sikerrel jár, annyi aranyat kap, amennyit élősúlyban nyom; ha felsül, a mindig éhes és nagyon ronda királyi krokodilok uzsonnája lesz. A határidő betartásához igazi csodára van szükség! Ezt a csodát Asterix nek és Obelix nek hívják, és persze ne feledkezzünk meg Csodaturmix ról, a varázslóról sem, aki mint tudjuk, a Mágikus Főzet őrizője.