Talán azt sem árt megemlíteni, hogy a Strabag volt a kivitelező, amely aztán "adományként" oroszlánrészt vállalt a Kossuth tér dísztérré való átalakításában. Amolyan "kéz kezet mos" alapon, a busás megbízásért cserében hozzájárultak Szita Károly fényezéséhez. A terv az volt, hogy a hetvenes években ostoba módon a városba a "négysávos" 48-as ifjúság útjával behozott 61-es, Nagykanizsa-Dunaföldvár út forgalmát eltereljék a lakott területen kívülre. Akkoriban nagy vitát kavart a lassító járdaszigetek beépítése, s még arról is volt szó, hogy virágágyásokkal kétszer egysávosra szűkítik le a forgalmat. A Kaposvár-Balatonlelle közötti 67-es út gyorsforgalmi szakasz fizetős, vagy sem?. Ezt aztán – látva, hogy a járműmennyiség nem akar csökkenni – elvetették. Nem mellesleg a sűrűn lakott negyedeket átszelő úton a jelentős gyalogos átkelő forgalom miatt azóta is átlagon felüli a balesetek száma. Ezzel együtt – ha lassan is – de az elkerülőn is "beállt" forgalom, de a várost átszelő szakaszon sem csökkent jelentősen, miután az elmúlt években is – nem függetlenül a magyar közösségi közlekedés fejlődésképtelen voltától, nívótlanságától – folyamatosan nőtt a gépjárművek száma.
Sőt, Kaposvárra is épülnek a 67-es út hiányzó szakaszai, ez is végig 2×2 sávos lesz. Eger és az M3-as között is elkészült félig az M25-ös autóút, és a kimaradt szakaszok is épülnek. Hódmezővásárhely és Szeged (illetve az M43-as) között is elkészült a 47-es főút dupla sávokkal. Sőt, már kisebb városok is kapnak 2×2 sávos, kvázi gyorsforgalmi utakat: Győr és Pápa között megépül a 83-as főút bővítése 2022 végéig. Egyetlen nagyobb város lesz még idén év végén is gyorsforgalmi út nélkül: Zalaegerszeg. A tervezés azonban már folyamatban van, várhatóan év végééig pedig kiírják a kivitelezést is az M76-os autóút és a zalai megyeszékhely közti hiányzó szakaszokra is. Az alábbi térképen jól látható, hogy az elkészült és épülő utak valóban az egész országot lefedik, nagyváros már nem marad gyorsforgalmi út nélkül a közeljövőben. HU-GO ELEKTRONIKUS ÚTDÍJSZEDÉSI RENDSZER. Forrás: a NIF Zrt. egy korábbi prezentációját használtuk kiindulásul a térképhez, az időközben átadott szakaszokat is bejelöltük. Kettős vonallal a többsávos utak, sötét szürkével a meglévő autópályák és autóutak.
Mese, mese, mátka A Magyar Állami Operaház az álmok palotájává változott február első szombatjának estéjére. Az egyébként is mesés Andrássy út patinás épülete nem csupán az év egyik legrangosabb – ha nem a legrangosabb – báljának adott otthont február 2-án, nem csupán tánc és önfeledt mulatság várta a vendégek seregét ezen az éjjelen, de az elsőbálózók és a különféle, neves művészek, sztárvendégek előadása mellett ebben az évben egy divatesemény is színesítette a programot, méghozzá nem is akármilyen! Idén első alkalommal változott a táncterem egy hivatalos divatbemutató kifutójává, ahol az Első Magyar Divattervezők Szövetségé nek ( EMDSZ) tagjai sorakoztatták fel az Operabál közönsége előtt alkalomhoz illő, nagyestélyi toalettjeiket.
Az Első Magyar Divattervezők Szövetsége ugyanis társadalmi vitát kezdeményez a divat hazai és nemzetközi szerepéről, a divat-design kultúrális és művészeti, valamint szociológiai és gazdasági összefüggéseiről - mindezt az alkotók, a sajtó és a társművészetek képviselőivel, valmints meghívott előadók közreműködésével. Az esemény sajtótájékoztató ja 2009. október 3-án 13:00-tól a kerekasztal beszélgetés megkezdéséig tart majd. Divattervezők - Német fordítás – Linguee. NeoRomantika divatshow a Művészetek Palotája Főlépcsőjén Hét divattervező együtt a hazai divatért Hét divattervező az élvonalból úgy döntött, megpróbálják együtt. Népszerűsítendő a hazai divatot itthon és külföldön, létrehozták a Magyar Divattervezők Szövetségé t. A Művészetek Palotájá nak Főlépcsőjén ez alkalomból tartott divatbemutatón - mely záróakkordja volt a Romantika Fesztiválnak is - Konsánszky Dóra, Léber Barbara, S. Hegyi Lucia, Makány Márta, Németh Anikó, Sziráczky Brigitta, Joó Beatrix és Kovács Andor egyéni stílusukban fogalmazták meg, milyen a nő, ha neoromantikus.
Utána megváltoztak a földi viszonyok, Bábel után kialakultak az utódnyelvek. Az emberiség szétszóródott, az állatok is, de azok már nem mindenhol. Ezért a magyar nyelvűek életterében sok olyan állat nem jelent meg, amelyek azelőtt körülöttük éltek. Az utódnyelveken módosultak a nevek azok hangzástörvényei, nyelvi, nyelvtani sajátosságaik szerint. Ám e nevekben rögzített jellemzők megmaradtak az alkotó gyökökben, és így elemzéskor érthetővé válnak. A teremtés nyelvének sajátosságai közé tartozik a szavak teljes megfordíthatósága, de gyökökként, hangonként is átforgathatók. Például a TIGRIS. Ez nincs jelen a magyar nyelvűek életterében, tehát az akadómókusi "makogó" elvet vallók szerint nem érthető a név magyar elemzésben, még akkor sem, ha a délibábos gyöknyelvész beleőrül. Magyar divattervezők nevei ingyen. Még úgy sem, azért sem! A hangváz egyezésre rögtön rácsapják diadalmasan a GIZIKE – GŐZEKE agyszüleményüket, és térdüket verve röhögnek, mint a szamár. Azonban minket nem érdekel a szamárröhögés, de még a bőgés sem. Lássuk.
A magyarok 72%-a csak külföldi ruhákat hord 1729 olvasónk töltötte ki tavaly azt a kérdőívet, amelyet Csüllög Mónikával, a Modart Művészeti és Divatiskola divatmarketing-szakértőjével közösen állítottunk össze a hazai designerek helyzetéről. A válaszadók 83%-a volt nő, 80%-a Budapesten vagy más megyeszékhelyen lakik, 62%-ának havi nettó átlagkeresete pedig százezer forint felett van, így elmondhatjuk, hogy az alábbi adatok nem Magyarország átlaglakosságára vonatkoznak, hanem azokra, akiket jó eséllyel az átlagosnál jobban érdekel a divat, és több pénzük, illetve lehetőségük van arra, hogy öltözködésükkel foglalkozzanak. A keretes írásokban szakértőnk, Csüllög Mónika kommentárjait olvashatják az adatokhoz kapcsolódóan. Magyar fiatal divattervezők 1. rész. A teljes országra vonatkozó kép tehát valószínűleg az alábbiaknál jóval borúsabb, de még így is a válaszadók 72%-a mondta azt, még sosem vette meg magyar designer ruháját. Azaz a divat iránt Magyarországon valamilyen szinten érdeklődőknek is csak alig több, mint negyede megy el odáig, hogy meg is vegyen valamit egy hazai tervezőtől.
A Use Unused tervezőit érte a megtiszteltetés, hogy elkészítsék a 2016-os olimpia magyar formaruháit. Ennek kapcsán szedtük egy csokorba az ország meghatározó divattervezőit. Godena-Juhász Attila, Tóth András – Use Unused Az eredetileg trióként induló Use Unused dizájnerei a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen diplomáztak, vizsgamunkájukkal pedig elnyertek egy párizsi ösztöndíjat. Magyar divattervezők nevei tv. Nem sokkal ezután az általuk tervezett ruhák már olyan magazinokban jelentek meg, mint a Vogue Italia, a Marie Claire, a Glamour, a Harpers Bazaar, most pedig ők készítették az olimpiai formaruhákat a magyar csapatnak (ezúttal már duóként), melyről a Nők Lapja Nyár különszámában bővebben is olvashattok. Sándor Szandra – Nanushka Sándor Szandra, a Nanushka vezető dizájnere a London Collage of Fashion almamáterében sajátította el a szakma alapjait, azóta pedig az egyik legkeresettebb hazai tervezővé nőtte ki magát – a Nanushka az egyik első olyan hazai divatmárka, mely komoly tőkealapot kapott néhány éve. Ruhái megálmodása során a játékosság és a komfort ugyanolyan kulcsszavak, mint a nagyvárosi életérzés.
Sokak szája mosolyra húzódik, amikor olyan megnevezésekre, mint: KANGUR, KAMULÉNY, LAJHÁR azt írom, hogy ősnyelvi, tehát magyarul elemezhető, magyarul érthető szó. Aki az akadémiai "… nyelvük nem lévén, csak makogtak…" elvet vallja, annak az a véleménye, hogy ezek az állatok nem a magyarok életterében éltek, s így hülyeség nevüket magyar eredetűnek beállítani. Az Akadémia ebben, mint oly sok másban is vastagon hazudik. Ezzel azt árulja el magáról, hogy – magyar nyelveredet, magyar történelem szempontjából – nem is magyar, s nem is tudományos! Magyar városok német nevei : hungary. A teremtés könyve azt írja, hogy a Teremtő minden állat megnevezését Ádámra bízta. Ádám hosszú éveken át élt egyedül, tanulmányozta az állatok jellemzőit, és külalakjuk, viselkedésük, azaz fő jellemzőik szerint adott nevet azoknak. Azt is leszögezi: "… ez azoknak neve mind a mai napig. " Ádám a ma magyarnak ismert nyelvet beszélte, mert ez a teremtés nyelve, tehát az állatok nevei e nyelven adattak, ezen elemezhetők. Az Özönvíz előtt a Föld minden részén éltek ezek az állatok.