Szürke anyóka üldögél a sarokban, és fon. Megtört szemét reád mereszti. Az óra halk tiktakolásán mintha meleg, véres hullámzás remegne átal. Tán csata van most valahol... Nem világosodik még az iparcsarnok kupolája a liget fái felett? Csak a csillagok szikráznak a hideg magosságban, és a téren nagy szakállú öregember ballag végig, talán maga az úristen, akinek éjszaka dolga volt Budapesten. Istenem, sok csillag szaladt le az égről ma éjszaka? A régi éjszakákon a csillagoknak az volt a dolguk, hogy gyermekágyakra vigyázzanak, és a szerelmesek sóhajtását közvetítsék. A Petőfi versében benne van minden poézise a csillagok hivatásának. Manapság a szegény katonákra vigyáznak a csillagok. A végtelen hómezőkön, az erdős hegyháton, a befagyott folyó partján, az őrtoronyban virrasztó katona hová nézzen magányosságában? Csak a csillagra néz, és annak sugarára bízza a gondolatát. Szerelmes üzenetek férfiaknak startlap. Mennyi postai munkájuk van az égi szemeknek! Milyen messzi állomásokra kell elszállítaniuk az üzeneteket! Csak fordítsátok szemeteket, asszonyok, gyermekek bizalommal a csillagokra.
Az ablakok utánuk világítanak a setétségben, a fák decemberi tar gallyain még egyszer feltűnik a karácsonyi ragyogás, és az emberek tekintete még egyszer elrévedez a kopott, sáros köpenyegek mögött, mint egy furcsa, érthetetlen álma után néz az ember, midőn fölébredt. A bakancsok lépése a mellékutca szunnyadó éjszakájából hangzik. Vajon hová mennek? A Rákóczi-harcok, Thököly hajdúi, a negyvennyolcadiki szabadságharc: mind egy-egy gyönyörű nagy liget a nemzet mesemondó országában. Dr. Bágyoni Attila: Üzenet a férfiaknak (Lapkiadó Vállalat, 1985) - antikvarium.hu. Legtöbbünknek a gyermekkora azzal múlott el, hogy az öregek beszédét hallgattuk Görgeyről, Guyonról, Klapkáról... Egy egész nemzedék a forradalom után az anyatejjel szívta magába a dicsőséges, gyönyörű történeteket a nemzet nagyszerű ébredéséről, Kossuthról és a budavári ostromról. Az öreganyám, aki korának egyik legolvasottabb asszonysága volt ─ szerette a hosszú regényeket és a történelmi könyveket, latin szavakat tudott, és az alkotmányt bizonyosan egy gyönyörű magyar férfiúnak képzelte -, talán még ma is a nagysallói ütközetnél tart a mesemondásban.
A csillagokat hányan nézik mostanában Magyarországon! A száraz, téli éjszaka égboltozatán soha olyan fényesek nem voltak a csillagok, mint ez esztendőben. Mintha kifényesítette volna őket egy láthatatlan égi kéz: ragyogjatok, csillagok, mert most minden szem reátok tapad, a Kárpátok között az őrkatonáé, a kis falvak rózsalevél nagyságú ablakai mögül a virrasztóké, az özvegyeké és árváké, és azoké, akik ezután lesznek árvák, özvegyek. A csillagok, akik hajdan a szerelmesek és bujdosók barátai voltak, akikről a népmese szelíden hangzott, akik pajkos hunyorítással nézték ma egy esztendeje a disznótorból hazafelé bandukoló falusiakat: a csillagok mostanában divatosabbak, mint valaha. Hisz mindenkinek van csillaga ─ véli a fantázia. Szerelmes üzenetek férfiaknak születésnapi képeslapok. Vajon mikor hull le a csillag? És a csillag ott a magosságban éppen úgy benéz a határmenti hegyszakadékba, mint a kis falvak házaira, nagy városok lámpásaira, Homonnára, Kassára, Szerbiára, Bukovinára... Bizony nehéz éjszaka aludni mostanában. Az álom elkerüli a szemeket, és a kis tündér, amely a párna csücskén helyet foglal, mint egy hintázó lepke virágos almafagallyon, sohasem mond drága, édes gondolatokat.
Az Úr Illésként elviszi mind… (1908. ): A művészlét, a kiválasztottság tudat baudelaire-i ihletésű költeménye. Az Úr érkezése: A szerető, a gondviselő Isten képe fogalmazódik meg. Krisztus-kereszt az erdőn: Az ifjúkori emlék felidézése mint versszervező elv, az objektív és szubjektív idő kettősségében az értékek és életelvek átértékelhetőségéről is vall. Így válik az egy 'Igen' és egy 'Nem'-ből két 'Igen', azaz életünk időbeliségében tudomásul vesszük, hogy van időtlen, azaz havas Krisztus-kereszt az erdőn. Ádám, hol vagy? : A cím a bűnbeesés utáni jelenetre utal, mikor Ádám félelmében elbújt Isten elől. A vers a modern kor emberének köztes állapotát ábrázolja, melyben együtt van jelen az Istentől való elzárkózás igyekezete és a rátalálás vágya. Ebben a szituációban a lírai én számára az utóbbi törekvés ábrázolása és megélése válik fontossá, azaz a haragvó és bosszúálló istenképtől a szerető Isten képéig való eljutás. A Sion-hegy alatt (1908. ): Az istenkeresés paradoxonának legerőteljesebb költői ábrázolása.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az Úr Illésként elviszi mind... szerző: Ady Endre Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors szíveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsúcsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szívük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.
Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap. Harmadik kiadás. Kötése laza, a borító elválófélben a könyvtesttől.
Az Úr Illésként elviszi mind, Kiket nagyon sujt és szeret: Tüzes, gyors sziveket ad nekik, Ezek a tüzes szekerek. Az Illés-nép Ég felé rohan S ha megáll ott, hol a tél örök, A Himaláják jégcsucsain Porzik szekerük és zörög. Ég s Föld között, bús-hazátlanul Hajtja őket a Sors szele. Gonosz, hűvös szépségek felé Száguld az Illés szekere. Szivük izzik, agyuk jégcsapos, A Föld reájuk fölkacag S jég-útjukat szánva szórja be Hideg gyémántporral a Nap.
Jézus például Illés számos csodáját megörökli (csodálatos ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel). Jankovics Marcell: "Az Illés szekerén" (részlet). In. Uő: Jelkép-kalendárium, Debrecen, Csokonai, 1997. – Magyar Elektronikus Könyvtár És kérdezék őt: Kicsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem. Mondának azért néki: Kicsoda vagy? Hogy megfelelhessünk azoknak, a kik minket elküldöttek: Mit mondasz magad felől? Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, a mint megmondotta Ésaiás próféta. És a küldöttek a farizeusok közül valók voltak: És megkérdék őt és mondának néki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? Felele nékik János, mondván: Én vízzel keresztelek; de köztetek van, a kit ti nem ismertek. Ő az, a ki utánam jő, a ki előttem lett, a kinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíjját megoldjam. A János írása szerint való szent evangyéliom 1, 21-27 Szent Biblia azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Irás.
A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének mesterképzésén az iskolai mentálhigiéné volt a kutatási témám. Okleveles szociális munkás, intézményi kommunikátor, újságíró és kiadványszerkesztő képesítésekkel rendelkezem.
( 23. Megjegyzendő, hogy Illés a másik görög napistennel, Apollónnal is rokonságban van; neki is holló a szent madara. ) Ady Endre: Az Illés szekerén, Budapest, Singer és Wolfner kiadása 1908. (Az első kiadás címlapja) – Törzsgyűjtemény Vad paripáim, hajrá. Tomporotok ma véresre verem. Ma én vagyok ifjú Apolló. No, ki jön utánunk? Ki éri utól tüzes szekerem? Gyí keselyem: fiatal Bűn, Gyí jó lovam: fekete Álom, Mi áttörünk vad paripáim Ezen a szürke életen, Mi áttörünk a barna halálon. Ady Endre Dalok tüzes szekerén című versének részlete a Magyar Elektronikus Könyvtárban M. J.