Ez adja meg a választ arra kérdésre, hogy ki a felelős. A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE... és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése. Ez elég egyértelműnek tűnik. Hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett? Mikor nem rejtett a hiba, hanem ismert? Szegedi Tudományegyetem | Határozat. A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Kimondta ugyanis, hogy "az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt. " Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. A vevő ugyanis számolt, illetve számolnia kellett azzal, hogy a vizesedő fal a későbbiekben okoz majd problémákat.
Vagyis ugyanabban az ügyben előfordulhat, hogy két különböző bíróság eltérő döntésre jut. Ez pedig nyilvánvalóan bizonytalansághoz vezet, ami senkinek sem jó. Bár nálunk nincs precedens jog, mégis szükséges, hogy a fontos kérdésekben legyen egységes iránymutatás. Ezért a Kúria jogosult a jog egységesítése érdekében például úgynevezett elvi bírósági határozatokat (rövidítve: EBH) hozni. Az elvi bírósági határozatok egy konkrét ügy kapcsán adnak iránymutatást, hogyan értelmezzük az érintett törvényi előírást. Az elvi bírósági határozatokat minden bíróságnak figyelembe kell vennie. Jogszabályfigyelő 2022 – 13. hét - Jogászvilág. Ha nem tenné és az ügy a Kúria elé kerülne, nyilvánvalóan az elvi bírósági határozat alapján születne meg a végső döntés. Bár egy elvi bírósági határozat nem egyenlő a törvénnyel, gyakorlati oldalról megközelítve egyértelműen mondhatjuk, hogy a benne foglaltakat érdemes követnünk, ha el akarunk dönteni egy kérdést. A rejtett hibák vitás kérdései A használt ingatlanok adásvétele során nem egyszer merült már fel probléma.
A kérdés ilyen esetekben, hogy ki a felelős a rejtett hiba miatt? Valóban rejtett volt a hiba? A használt ingatlanok vásárlása során is a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ez adja meg a választ arra a kérdésre, hogy ki a felelős. A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE… és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése. Ez elég egyértelműnek tűnik, hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett? Mikor mondhatjuk, hogy a vevő ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett? A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Jogtár®-kisokos: Döntvénygráf a Jogtáron - Jogászvilág. Kimondta ugyanis, hogy "az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt. "
A jogegységi panaszban ugyanis a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi. ) 41/B. § (6) bekezdése alapján – egyebek mellett – meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől a fél jogkérdésben való eltérést állít. A Jogegységi Panasz Tanács rámutatott arra, hogy a Bszi. rendelkezései nem adnak alapot arra, hogy a felperes az általa vitássá tett anyagi jogi kérdésben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében meg nem említett közzétett eseti döntésekre – így a BH2015. és BH. 2020. számú döntésekre – hivatkozzon. Ebből következően a jogegységi panasz eljárásban ezek tartalmát a Kúria nem vizsgálhatta. A Jogegységi Panasz Tanács a felperes által hivatkozott EBH2010. számú eseti döntéssel összefüggésben kiemelte, hogy a Bszi. április 1-jétől hatályos 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján a "Kúria közzétett határozata" alatt a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát kell érteni. Ennek indoka, hogy miután Magyarország Alaptörvénye a Kúriát 2012. január 1-jétől nevesíti, és bár a Bszi.
Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. A vevő ugyanis számolt, illetve számolnia kellett azzal, hogy a vizesedő fal a későbbiekben okoz majd problémákat. Mikor mondhatjuk, hogy a vevőnek ismernie kellett a hibát, vagy mikor volt egy hiba felismerhető? Erre is találunk iránymutatást a Kúria határozatában. Ezt elég részletesen megvizsgálta a taláros testület és úgy döntött, hogy a hiba az alábbi esetekben minősül felismerhetőnek: Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Például a járólap el van törve, a fal meg van repedve. Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést.
Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést. Azok a hibák, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Például, ha a nyílt hiba az, hogy a kémény ferde, akkor bizony számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb le is fog dőlni. De ilyen az is, ha a fürdő fala vizesedik, és emiatt a csempe később lepotyog. Ez is feltételezhető, előrelátható a vevő részéről. Fontos, hogy egy ingatlan adásvétel során legyünk körültekintők és őszinték, akár eladók, akár vevők vagyunk. Amikor milliókat költünk egy ingatlanra, nem érdemes a szerződés elkészítésén néhány tízezret spórolni. Sokkal fontosabb, hogy az valóban körültekintően készüljön el. Az adásvételi szerződés megfelelő elkészítése mindkét fél érdeke. Ez ugyanis később még busásan megtérülhet. Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd – – – – – – – – A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Mikor mondhatjuk, hogy a vevőnek ismernie kellett a hibát? Mikor volt egy hiba felismerhető? Erre is találunk iránymutatást a Kúria határozatában. Ezt elég részletesen megvizsgálta a taláros testület és úgy döntött, hogy a hiba az alábbi esetekben minősül felismerhetőnek: Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Például a járólap el van törve, a fal meg van repedve. Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést. Azok a hibák, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Például, ha a nyílt hiba az, hogy a kémény ferde, akkor bizony számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb le is fog dőlni.
Az adatkezelő nem továbbít/nem szándékozik továbbítani személyes adatokat harmadik országba (az EU-n kívüli országba) vagy nemzetközi szervezetnek. A személyes adatok címzettjei harmadik országokban a postai szolgáltatók/felhőszolgáltatók. VI. Az Ön jogai 1. A GDPR-ban meghatározott feltételek szerint Ön A személyes adatokhoz való hozzáférés joga a GDPR 15. cikkével összhangban, a személyes adatok helyesbítéséhez való jog a GDPR 16. cikke alapján, illetve a feldolgozás korlátozásához való jog a GDPR 18. cikke alapján. A személyes adatok törléséhez való jog a GDPR 17. a GDPR 21. cikke szerinti, az adatkezelés elleni tiltakozáshoz való jog; és a GDPR 20. cikke szerinti adathordozhatósághoz való jog. az adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonásának joga írásban vagy elektronikus úton az adatkezelőnek a jelen feltételek III. cikkében meghatározott címére vagy e-mail címére. Ön jogosult arra is, hogy panaszt tegyen az adatvédelmi hatóságnál, ha úgy véli, hogy megsértették az adatvédelmi jogait.
Az Európai Unión, illetve az Európai Gazdasági Térségen kívülre történő adattovábbítás esetén az érintett tájékoztatást kap az adattovábbítással kapcsolatban biztosított megfelelő garanciákról is. 6. 2. Helyesbítéshez való jog Az érintett jogosult arra, hogy adatai helyesbítését kérje az Adatkezelőtől azok pontatlansága esetén. Amennyiben az Adatkezelő által kezelt személyes adatok helyesbítése szükséges, úgy az érintett írásban (postai úton, vagy e-mailen keresztül) kérheti az adatok helyesbítését a helyes adat megjelölésével. Az érintett köteles az Adatkezelő által kezelt bármely személyes adatában bekövetkezett változást az Adatkezelőnek írásban (postai úton vagy e-mailen keresztül) haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 5 napon belül bejelenteni. Amennyiben az Adatkezelő a jelen értesítés elmaradása vagy késedelmes teljesítése miatt nem, vagy nem megfelelően tudja valamely jogszabályon alapuló kötelezettségét teljesíteni, úgy az abból eredő minden kárért az érintett felel.
Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei a következők: II. A feldolgozott személyes adatok forrásai és kategóriái 1. Az adatkezelő kezeli azokat a személyes adatokat, amelyeket Ön az adatkezelőnek megadott, vagy azokat a személyes adatokat, amelyeket az adatkezelő az Ön megrendelésének teljesítése eredményeként szerzett meg. 2. Az adatkezelő kezeli az Ön azonosító, kapcsolattartási és a szerződés teljesítéséhez szükséges adatokat. III. A személyes adatok feldolgozásának jogalapja és célja 1. A személyes adatok feldolgozásának jogszerű oka a következő az Ön és az adatkezelő közötti szerződés teljesítése a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján, az adatkezelőnek a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti közvetlen üzletszerzéshez fűződő jogos érdeke (különösen kereskedelmi kommunikáció és hírlevelek küldése), Az Ön hozzájárulása a GDPR 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a 480/2004 sz. törvény 7. szakaszának (2) bekezdésével összefüggésben az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásokról szóló törvény 7. szakaszának (2) bekezdése szerinti közvetlen marketing célú feldolgozáshoz (különösen kereskedelmi kommunikáció és hírlevelek küldéséhez), amennyiben nem rendel meg árut vagy szolgáltatást.
3. Törléshez való jog Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az Adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje a GDPR-ban (17. cikk) meghatározott esetekben. 4. Az adatkezelés korlátozhatóságához való jog Az érintett jogosult arra, hogy kérésére az Adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát; az adatkezelés jogellenes; az Adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra az adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen. 5. Adathordozhatósághoz való jog Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, általa az Adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az Adatkezelő, aki a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta, ha: az adatkezelés hozzájáruláson alapul; és az adatkezelés automatizált módon történik.
I. Alapvető rendelkezések 1. A személyes adatok adatkezelője a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: "GDPR") 4. cikkének 7. pontja alapján a Datamatrix s. r. o., azonosítószám: 08220697, székhelye: Na Folimance 2155/15, 120 000 Prague 2 (a továbbiakban: "Adatkezelő"). 2. Az adatkezelő elérhetőségei E-mail: Telefon: 703 669 443 3. Személyes adatnak minősül az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható természetes személy az a természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve azonosítható, különösen valamely azonosító, például név, azonosító szám, helymeghatározó adat, hálózati azonosító vagy az adott természetes személy fizikai, fiziológiai, genetikai, pszichológiai, gazdasági, kulturális vagy szociális identitásának egy vagy több konkrét eleme alapján. 4. Az adatkezelő nem nevezett ki adatvédelmi tisztviselőt.
Ezek a feltételek 2018. 5. 25-én lépnek hatályba.