Utána a cukros élesztőt leöntöm a meleg, de nem forró tejjel. Kicsit kezd felfutni az élesztő. (Ha friss élesztőt használok, akkor külön egy bögrében megmelegítem a tejet, bele a cukrot és az élesztőt, ha picit felfut, akkor utána öntöm a liszthez. ) Majd hozzáteszem a vajat, tojást, sót, tejfölt és az egészet jól összegyúrom. 1/2 órát – 40 percet pihentetem letakarva, meleg helyen. Utána enyhén lisztezett deszkán kinyújtom ujjnyi vastagságúra. Szaggatom, a kisméretű pogácsa szaggatóval. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Megkenem a pogácsák tetejét felvert, enyhén sózott tojás fehérjével, vagy egy egész tojással és kis reszelt sajtot helyezek a tetejükre. Burgonyás pogácsa | Pr. Rita blogja. 200°C-ra előmelegített sütőben, alsó-felső sütésnél készre sütöm. Akkor jó, ha szép aranybarna a teteje. Gyakran figyelgessük. kb 1/4 óra – 20 perc alatt kisül egy adag sajtos pogi. Annyira egyszerű és finom ez a sajtos pogi és szinte mindig van itthon alapanyag hozzá, ezért ezt szoktam készíteni a leggyakrabban.
Ezt a finom krumplis pogácsát viszonylag ritkán szoktuk elkészíteni, pedig nagyon finom, csak úgy magában, vagy akár bableveshez is, isteni az illata és nagyon hamar elfogy. :) A hozzávalók: liszt (amennyit a krumpli felvesz) burgonya (mi egy kilóból szoktuk csinálni) margarin olaj só Előzetesen a krumplit meg kell hámozni, felkockázni vagy minél kisebb darabokra vágni (így hamarabb megfő), feltenni főni, ezalatt elő lehet készíteni a többi hozzávalót, vagy éppen ha levest készít mellé az ember, azzal elbíbelődni, előmelegíteni a sütőt (mi 180°-on szoktuk). Amikor megfőtt (az sem baj, ha kissé szétfő, könnyebb vele dolgozni), le kell róla önteni a levet, összetörni. Én szoktam benne hagyni apróbb kis kockákat, mert kifejezetten szeretem az elkészült pogiban, ha rábukkanok egy kis krumplifalatkára:) A liszt mennyisége teljes mértékben a krumpliétól függ, sok helyen olvastam, hogy egy rész krumpli és egy rész liszt az arány, de tapasztalataim szerint több liszt kell, illetve jó, ha marad még pár maréknyi a nyújtáshoz, szaggatáshoz is.
Lajos-féle olasz carbonara Lajos ezt is nagyon keni-vágja! Chili oil noodles, avagy a chilis-olajos ázsiai tészta Frissen az igaz:) Gombás-cukkinis tarte Szaladjatok piknikezni!
2. Lipóc völgy Információs tábla jelzi ezt az állomást. Itt kell elhagyni az országutat. A völgyben kiépített szalonnasütő helyek és rönkbútorok várják a pihenni vágyókat. Lehet bográcsozni is. A völgy belsejében forrás található, melynek iható a vize. Ha langyos, nedves időben kirándulunk (pl. nyár végén, kora ősszel) számos foltos szalamandrával (Salamandra salamandra) találkozhatunk. 1969 Lázbérci víztározó című albuma az Indafotón. 2013. május 20-án DÉDESI VÁSÁR!!! Köszöntő A falu fekvése, természeti adottságai A falu története A "leromlott vár" "A reformáció terjedésének határa" Műemlékek, látnivalók Lázbérci-víztározó és környéke A falu gazdasági élete Programok In English Deutsch Alapítványok Egyházak Civil szervezetek Közintézmények Közbeszerzési terv - 2009. Térképek A térség horgászparadicsom ának otthont adó Lázbérci víztározó, kiemelkedően szép, méreteit tekintve lenyűgöző: 6 millió km ³ vizet tárol, átlagos vízmélysége 7, 5 méter, míg a maximális vízmélység a gát előtti térben 16, 5 méter. A tó a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén található, a melynek nagyága 3670 ha, ebből fokozottan védett 683 ha, ez a víztározót és az azt övező 120 m-es parti sávot foglalja magában.
A Dédestapolcsányi, Lázbérci víztározó: A térség horgászparadicsomának otthont adó Lázbérci víztározó, kiemelkedően szép, méreteit tekintve lenyűgöző: 6 millió km3 vizet tárol, átlagos vízmélysége 7, 5 méter, míg a maximális vízmélység a gát előtti térben 16, 5 méter. A teljes vízfelület 77 hektár. A tó a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén található, a melynek nagysága 3670 ha, ebből fokozottan védett 683 ha, ez a víztározót és az azt övező 120 m-es parti sávot foglalja magában. A víztározó 1967-69 között épült. 1970-ben adták át ivóvízellátás céljából. A tájvédelmi körzet létrehozásának elsődleges feladata a tározó vízminőségének megóvása volt. A tó, a patakok, a környező erdő, kedvező élőhelyet biztosít számtalan szigorúan védett és egyszerűen csak szép növénynek, állatnak. Kedvelt horgászhely, egyéb sportot (úszás, csónakázás) űzni nem szabad, mivel a természetvédelmi szabályok ezt tiltják. Érdemes itt bejárni a Szalamandra tanösvényt, aminek egy része a tó mentén van kialakítva, másik része az erdőben vezet.
Sötétedés után a horgászhely megvilágítása kötelező. A ragadozó halak tilalma február 01-től április 30-ig tart. A tározó körüli erdészeti utakon gépjárművel közlekedni csak behajtási engedéllyel szabad. A behajtási engedély a tározó védőövezetében lévő dédesi és upponyi " alsó út " használatára nem jogosít. A tározó a Lázbérci tájvédelmi körzet területén helyezkedik el, fokozottan védett természetvédelmi területenA víztározó biztosítja az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt Lázbérci Vízművének nyersvizét, mely többek között Kazincbarcika, Ózd, Sirok és a felsorolt városok környéki telepűlések vízellátását biztosítja. Területe: 77 ha Partja: Erdős és fás szakaszok, helyenként füves tisztások. Vízmélysége: 0-16 m között változik, legmélyebb a lázbérci gátnál, legsekélyebb a dédesi kőgátnál és az upponyi befolyásnál Medre: iszap, agyag – vékony, vastag réteg Akadók: Az upponyi és lázbérci szakaszon A Lázbérci-víztározó Természet adta tökéletes domborulatok, felbecsülhetetlen belső értékek, tiszta, de mégis ezernyi titkot rejtő lélek, nem is kérdés, hogy a neve: Lázbérci-víztározó.