550 Ft 1 350 - Készlet erejéig Pándi Marianne: Hangversenykalauz I.? Zenekari művek 660 Ft 1 460 - Készlet erejéig Eősze László: Richard Wagner életének krónikája 600 Ft 1 400 - Készlet erejéig Demény János: Bartók Béla a zongoraművész 600 Ft 1 399 - Készlet erejéig Várnai Péter: Rösler Endre-2 db. hanglemez mellékl 600 Ft 1 399 - Készlet erejéig Kodály Zoltán: A magyar népzene 1 990 Ft 2 789 - Készlet erejéig Ambrózy Ágoston: Borostyán-Schubert életének regén 800 Ft 1 599 - Készlet erejéig Gerő Katalin (szerk. ) - Várkonyi Tamás (szerk. Erkel ferenc élete és munkássága. ): Strém Kálmán 700 Ft 1 690 - Készlet erejéig Peter I. Tschaikowsky (op.
Életem regénye 500 Ft 1 320 - Készlet erejéig Gál Róbert: Délibábos Hortobágyon - Huszka Jenő élete és művei 1 300 Ft 2 120 - Készlet erejéig
szinte látom magam előtt, ahogy a konzervatív Nemzeth-isták elismerően bólogatva könnyeznek erre a kígyóvállú, rasztás, orgánummentes leepzsy-re, mer ugye ez a Nemzeth-kép. Nem volt sehol se egy 100 kiló feletti IGAZI FÉRFI, aki kigombolt dekoltázsú fehér bocskai-ingben é énekelt, férfiasan érzelmesen ordított volna? /s
A következő években születő testvéri közül Elek, László és Sándor is számottevő zenei karriert fut be; 1843 Bartay Endre pályázatot hirdet Vörösmarty Szózatának megzenésítésére: a győztes mű Egressy Béni szerzeménye. Erkel mint a bírálóbizottság tagja versenyen kívül komponálja meg a maga változatát; 1844 – Erkel zeneszerzői pályájának talán legsikeresebb esztendeje. Január 27-én bemutatják a Hunyadi Lászlót, amelyet a következő negyven évben 250-szer tűz műsorára a Nemzeti Színház. Március 9-én kerül először színpadra Szigligeti Ede Két pisztolya, amely Erkelt immár népszínmű-komponistaként is sikeressé teszi. Július 2-án pedig először hangzik fel a Bartay Endre által meghirdetett pályázaton győztes Hymnus; 1848. Erkel ferenc élete röviden. március 15. – a Nemzeti Színház esti előadása Habsburg-ellenes tüntetésbe fullad, a közönség a Hymnust és a Hunyadi László "Meghalt a cselszövő" kórusát követeli; 1851 – egyre szaporodó család gondjai elől menekülve Erkel nyaranta Gyulára költözik dolgozni. Jövedelmét gyarapítandó zeneórákat ad Albrecht főherceg leányainak; 1853. november 20.
Földünk még manapság is számtalan titkot rejt előlünk – a régészek, tudósok naponta fedeznek fel régi-új csodákat. Cikksorozatunk az ókori világ hét legmonumentálisabb alkotását övező rejtélyek nyomába ered. Antipatrosz neve keveseknek cseng ismerősen, pedig ő volt az a föníciai krónikás, aki Kr. e. 2. században lejegyezte és a "csoda" jelzővel illette a hét legismertebb ókori építményt. Bár a remekművekből mára többnyire csak romok maradtak, történetük máig él. Le fogsz ülni: Ennyi idősek valójában a nagy piramisok | Retró Legendák. Úgy tartják, ahhoz, hogy jelenünket megértsük, múltunkat is meg kell ismernünk. Így hát dőljünk hátra egy percre, és figyeljünk arra, amit a régi idők mesélnek nekünk. Kheopsz fáraó piramisa A legősibb világcsoda igazán egyedülálló voltáról tanúskodik, hogy ez az egyetlen építmény az ókori fő látványosságok közül, amely még ma is rendületlenül áll. Monumentalitása nemcsak méreteiben – bár nagysága is kétségkívül figyelemreméltó –, de létrehozásának módjában és az alkotást övező titkokban is megmutatkozik. Kiismerhetetlenségét mutatja, hogy még manapság is találnak rejtett hieroglifákat, eldugott folyosókat a piramisban.
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisai, melyek Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz néven is ismertek, ezek a görög megfelelőjük. A három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat, köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen királynék piramisát, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré völgytemplomait, I. Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és más, a halottkultusszal kapcsolatos épületeket. A gízai piramisok közül Hufu piramisa az ókori világ Hét Csodájának az egyike. A három legnagyobb piramist Kr. e. 2600 és 2500 között építették. Gíza az egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el. A gízai piramisok a Mokattam-fennsíkon állnak, ami a IV. dinasztiában és az azt megelőző időkben kőbányaként funkcionált. Gíza nemcsak a piramisok és komplexumaik, hanem a könnyű megközelíthetősége miatt elsődleges turistacélpont volt már az ókorban is. A gízai piramisok közül legkorábban a gízai nagy piramis vagyis Hufu (Kheopsz) fáraó piramisa épült.
A piramistól délre 3 kisebb királynői piramis áll és a masztabaváros mely igen jelentős festmény, szobor és dombormű leleteiről nevezetes. A piramisok hajlásszöge az idők során egyre meredekebb, Sznofru 430, Kheopsz 510, Kefren 520, a VI. dinasztia idején Szakkarában eléri a 650-ot is Teti és piramisainál, de Núbiában 700-ot meghaladó kései mini piramisokból álló egész temetők is vannak. Az Első átmeneti korban a VII. dinasztiától a piramisépítés szinte teljesen megszűnik, a XI. dinasztia idején a birodalom azonban újra egyesül, ami a Középbirodalom fáraóinak (i. 2040-1640) ismét lendületet ad az építéshez. A piramisok dél felé kezdenek terjedni, szerényebb méretűek lesznek, sugár illetve keresztirányú mészkő falakkal és kitöltő téglából, homokból építik, melyet mészkővel burkolnak. A kívülről olcsóbb kvázi vázas építést az igen drága kvarcit, alabástrom burkolatú sírkamrákkal ellensúlyozzák. Az Újbirodalom idején az uralkodók a Királyok Völgyébe "természetes piramisokba" temetkeznek, csak a tehetős polgárok díszítik síremlékeiket 1-2 m-es piramis díszekkel.