VI. MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET Az 1980-as évek közepén a nyugati demográfusok a klasszikus átmenetelmélet után egy újabb nagy demográfiai átalakulási szakaszt értelmeztek. Ezt második demográfiai átmenetnek nevezték el. A második demográfiai átmenetben – a gyermekszámot és a családi viszonyokat érintő változások, az ún. tünetek mellett (Van de Kaa, 1987) – négy alapfolyamat bontakozik ki. Ezek: a nagyon alacsony gyermekszám, a még tovább növekvő, igen magas élettartam, az öregedés új szakasza, a népességszám-stagnálás, -csökkenés, illetve ennek elkerülésére az intenzív bevándorlás periódusa. Második demográfiai átmenet. Vegyük sorra ezeket a tényezőket. A nagyon alacsony gyermekszám most már mélyen az ún. egyszerű reprodukciós szint alatti termékenységet jelent, az átlag valahol 1, 5 körül van, ami azt jelenti, hogy a keresztmetszeti adatok alapján 100 nő mindössze 150 gyermeket szülne élete során. A legtöbb fejlett ország is ennél az mai átlagnál csak valamivel magasabb, 1, 6 körüli átlagos gyermekszámmal számol hosszabb távon – hangsúlyozottan markáns családpolitika folytatása esetén is.
A második demográfiai átmenet egyfajta ellentéte az elsőnek – legalábbis ami a termékenységet illeti. Az első átmenetben ugyanis, a demográfiai robbanás időszakában a népességek arra "koncentrálták" az erőfeszítéseket, hogy kialakulhasson az alacsonyabb gyermekszám, és ezáltal többek között lassúbb legyen a népességgyarapodás. Most, a fenyegető nagymértékű népességcsökkenés időszaka előtt/alatt ennek fordítottja látszik szükségesnek: a magasabb gyermekszám feltételeinek biztosítása. Itt több probléma is van. 13. fejezet: A FENNTARTHATÓSÁG DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI | Környezetetika. Egyfelől ma még nemigen tudjuk azt, milyen népességi "rezsim" alatt jönne/jöhetne létre a mainál tartósan magasabb gyermekszám. Ebből következik, hogy nemigen ismerjük azt az időtartamot sem, ami alatt egy ilyen "rezsim" kialakítható. Általános tapasztalat viszont az, hogy a második demográfiai átmenet első időszakában rendkívül éles "verseny" alakul ki a különböző családformák, a különböző gyermekszámú családok között. Ebben a "versenyben" a hagyományos családtípusok, különösen a házasságon alapuló magasabb gyermekszámú családok könnyen teret veszthetnek, szélsőséges esetekben akár teljesen visszaszorulhatnak az alacsony gyermekszámú, instabil családformákkal, 42 Page 1 and 2: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉP Page 3 and 4: HABLICSEK LÁSZLÓ A NÉPESSÉGREPR Page 5 and 6: FÜGGELÉK …………………… Page 7 and 8: • "… s nem mindegy az sem, ho Page 9 and 10: II.
Hazánkat, miként számos európai országot, a második demográfiai átmenet súlyos kihívásokkal állítja szembe. A csökkenő gyermekáldás, a meghosszabbodó élettartam olyan új helyzetet teremt a magyar társadalom számára, melyre korábban még nem volt példa. Az új kihívásra, új válaszokat kell adnunk. A helyes, működőképes megoldások megtalálása sürgető... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Első demográfiai átmenet - Népességtudományi Kutatóintézet - Központi Statisztikai Hivatal. Igénylés leadása 5% 3 360 Ft 3 192 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 319 pont 4 499 Ft 4 274 Ft Törzsvásárlóként: 427 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 5 380 Ft 5 111 Ft Törzsvásárlóként: 511 pont 3 699 Ft 3 514 Ft Törzsvásárlóként: 351 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Ebben a fejezetben a fenntarthatóság demográfiai vonatkozásait elemzem. A fenntarthatóság és a népesedés viszonyát sokáig a túlnépesedési probléma uralta, ahogy arra Malthus és Ehrlich is felhívta a figyelmet. Az utóbbi időben merült csak fel a népességcsökkenés, mint egy új típusú fenntarthatósági probléma. Bár a népesedést több tényező is befolyásolja ezek közül a legfontosabb a termékenységi arány. A fejezet központi fogalma a teljes termékenységi arányszám (TFR, Total Fertility Rate), amely egyszerűbben fogalmazva megmutatja hogy a vizsgált populációra vonatkozóan statisztikai átlagban egy nő hány élő gyereket szül. A fejlett országokban a népesség stabil és fenntartható fennmaradásához a rátának el kell érnie a 2, 1-es szintet, csak ekkor biztosítható a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása. Az ennél magasabb RTF arány túlnépesedéshez, míg ennél alacsonyabb érték "alúlnépesedéshez" vezet. Demográfia – Wikipédia. Túl magas termékenységi arány esetében a közösség létszáma – ceteris paribus esetében – folyamatosan nő.
Magyarországon az első demográfiai átmenet nagyjából egy évszázad alatt zajlott le, a 20. század utolsó negyedéig tartott. Eközben a korábbi, 5–6 közötti teljes termékenységi arányszám 2 alatti értékre csökkent. Hasonló mértékű változások jellemzik a halandóságot is. A születéskor várható élettartam a 30 év körüli értékről 70 évre emelkedett. A csecsemőhalandóság 25 százalékról 2 százalékra mérséklődött. Az ország mai területén mintegy kétszeresére nőtt a népesség száma. A folyamat annyiban tért el a nyugat-európaitól, hogy a halálozás csökkenésével csaknem egyidejűleg megkezdődött a születési arány csökkenése is; vagyis időbeli eltolódás a két arányszám alakulása között alig volt, s ezért az átmeneti rendkívüli népességnövekedés is csaknem teljesen elmaradt, illetve mérsékelt volt. Szócikk letöltése PDF-dokumentumként.
A gyors népességnövekedés előbb-utóbb előidézi a környezeti erőforrások kimerülését, vagyis egy környezeti szempontból fenntarthatatlan állapotot, egy ilyen helyzet pedig kiszámíthatatlan kockázatokkal jár, beleértve a közösség gazdasági és társadalmi összeomlását is. A tipikus kapcsolat a következő: gyors népességnövekedés à erőforrások kizsákmányolása à erőforrások hiánya à gyors népességcsökkenés. Tehát a környezeti fenntarthatóság szempontjából a magas termékenység egyértelműen rossz. 13. 6. Kép - Népességnövekedés és hatása. Forrás: Ennek a hibás körnek a legismertebb példája a húsvét-szigeti összeomlás. Itt a népesség gyors növekedését a természeti erőforrások (erdők) kimerülése követte, ami megakadályozta a tengeri halászásra alkalmas hajók építését, majd a táplálékhiány polgárháborún és kannibalizmuson keresztül csökkentette a népességet (Diamond 2007). A környezetvédők között egyetértés van abban, hogy ez a hibás kör jelenleg az emberiség egésze esetében is fennáll. Tehát a lokális népességrobbanás, globális szempontból is rossz.
1988-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség jogtanácsosa volt, 1992-ben saját irodát nyitott. 1990-ben belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe (SZDSZ). Az első szabad választáson egyéni mandátumot szerzett Budapesten. 1994-ig országgyűlési képviselő volt. 1994 és 1998 között az SZDSZ országos tanácsának, 1995 és 1997 között a párt elnökségének tagjaként politizált, 1998-ban kilépett a pártból. Török Ferenc olimpiai bajnok öttusázó, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének rendezvényén a Danubius Hotel Gellért Szállodában (Budapest, 2015. május 13. - MTI Fotó: Illyés Tibor) Kiemelkedő sportpályafutása során számtalan kitüntetést kapott. 1964-ben elnyerte az év magyar öttusázója és az év magyar sportolója címet. 1988-ban a Magyar Népköztársaság csillagrendjével tüntették ki. Dr. török ferenc | 24.hu. Ugyanebben az esztendőben az év magyar edzője választás második helyezettje, 1989-ben az év magyar edzője lett. A NOB Olimpiai érdemrenddel jutalmazta 1995-ben. Sikerekben gazdag sportolói pályafutása, valamint edzői tevékenysége elismeréseként 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést.
1928 óta ezen az olimpián gyűjtötte a magyar csapat a legkevesebb olimpiai pontot. Török Ferenc szerint a kormány jól döntött akkor, amikor lefokozta a MOB-ot és az EMMI kezébe adta vissza az irányítást. Szerinte Borkainak ezek után le is kellett volna köszönnie. "Ilyen események után az egyetlen "becsületes" lépés az azonnali lemondás lett volna" - mondta. A kétszeres olimpiai bajnok végül felszólította Borkai Zsoltot, hogy intézkedjen az alapszabály rendbetételéről, majd azután készítse elő a tisztújítást. "Nagyon sok kárt okozott a magyar olimpiai mozgalomnak, szeretném, ha önkritikusan értékelné a tevékenységét, és kiiratkozna a magyar sport vezetéséből. Emlékeztetem a MOB jelszavára: A becsületes játék az egyetlen út! " - zárta véleményét Török Ferenc. Borkai Zsolt Török Ferenc Olimpia MOB
A magyar szövetség elnöke volt 1990-től 1996-ig, a nemzetközinek pedig 1993 és 1996 között alelnöke. A MOB tiszteletbeli tagja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1995-ben pedig ezüst érdemrenddel tüntette ki. "Mindazt, amit csináltam, azt szerettem. Mindent úgy igyekeztem csinálni, hogy abban öröm legyen. És azt is megtanultam, hogy mindent csak munkával lehet elérni, tehetségnek ugyanis lehet születni, de munka nélkül ez semmit sem ér" – vallotta az öttusamagazinnak adott interjújában. Isten éltesse sokáig! 2021. 08. 03.