Hazánkban közel 14 ezer hektáron termesztenek meggyet, az éves meggytermés – évjárati hatásoktól függően – alapvetően 60-90 ezer tonna között ingadozik. Ennél tavaly és tavalyelőtt kevesebb termett. A hazai lakossági meggyfogyasztás átlagosan évi 15 ezer tonna, ennek 30 százaléka a friss meggy. Az elmúlt néhány évben erősödött a frisspiaci fogyasztás és növekedett a fagyasztott meggy iránti kereslet is, ám továbbra is a meggybefőtt a legkedveltebb a vásárlók körében. Meggyre fel! - Cultura.hu. A NAK által korábban végzett felmérés szerint legnagyobb területen Érdi bőtermő, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő és Kántorjánosi fajtákat termesztenek. Jellemzően a hazai meggy jelentős része, körülbelül 60-80 százaléka exportra kerül, ennek – egy átlagos évet tekintve – harmada a friss meggy; több mint fele a meggybefőtt; nyolcada-tizede pedig fagyasztott meggy. A magyar meggy legnagyobb külföldi felvevőpiaca Németország. A meggyültetvények száma és területe az észak-alföldi régióban a legnagyobb (5614 hektár) – azon belül döntően Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 4748 hektár –, ugyanakkor ott a legkisebb az ültetvények átlagos mérete (3 hektár körüli).
Már kapható a korai hazai meggy a piacokon, üzletekben, de nagyobb mennyiségű meggytermés csak a jövő hét közepére várható. Idén a tavaszi fagyok és hűvös időjárás miatt a megszokottnál mintegy két héttel később érik a meggy, nagy mennyiségben június 25-e után várható. Magyarország az Európai Unió második legnagyobb meggytermelője; az utóbbi években itthon is egyre népszerűbb a meggyfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. Debreceni bőtermő meggy. A szakemberek közepes mennyiségű termést prognosztizálnak, de ezt még befolyásolhatja az időjárás, illetve a termőkörzetenként eltérő terméshozam. Magyarország az Európai Unió egyik meghatározó meggytermelője, Lengyelország – melynek területe több mint háromszorosa hazánkénak – után a második helyen áll. A hazánkban megtermelt meggy minősége nagyon jó, ezért keresett külpiaci termék. A magyar meggy fő felvevőpiaca a feldolgozóipar, az uniós meggybefőtt-kereskedelemben Magyarország vezető szerepet tölt be, az ellátás több mint 40 százalékát adja.
Gyümölcsfák ültetése Talajelőkészítés: Az elültetett gyümölcsfák megeredése és fejlődése a talaj előkészítésétől függ. A korábban szokásos mély ültetőgödrös telepítés nem vált be, ezért jelenleg a sík művelést részesítik előnyben. Két ásónyom mélységig felássuk a felső talajréteget, majd még egy ásónyomra, ha kemény az atalaj. A sík művelés kezdetén az földet 25 cm mélyen és 40 cm széles sávban kiássuk (a). Majd a kiásott barázdába állva az altalajt (b) ássuk fel 25 cm mélyen és javítjuk a szerkezetét. (A kötött talajhoz homokot, a laza talajhoz agyagos földet adunk. Debreceni bőtermő (szabadgyökeres meggy oltvány) - Vásárhely. ) A felásott altalaj felületére 5-6 dkg/négyzetméter összetett műtrágyát szórunk és az altalajba keverünk. Ezután felül tovább ásunk és ezt a földet a feljavított altalajra forgatjuk. Végül gyenge humusz és tápanyag utánpótlással fejezzük be a talaj előkészítését. Faültetés: A faiskolából hozott fát gyökerével néhány órára vízbe állítjuk. Elötte a sérült gyökereit az egészséges részig visszavágjuk. Lehetőleg nagyon keveset vágjunk le a gyökerekből gyümölcsfa ültetés A gyümölcsfa ültetés ideje ősszel lombhullás után, vagy kora tavasszal a rügyfakadás előtt van.
A jó működéshez azonban nélkülözhetetlen az ültetvény megfelelő kialakítása. A gép hidastraktor jellegéből adódóan nem lehet a fák sudarát 3, 5 méter magasság fölé engedni, és lehetőleg sorirányban, egy síkban kiterítve célszerű nevelni a termőgallyakat, 0, 8-1, 0 méter kiterjedéssel a törzs mindkét oldalán. A szőlőkombájnokkal szemben ez a gép képes tehát a magasabb (max. 3, 5 m) fákat is lerázni. Az ideális sortávolság minimum 4 méter, a tőtávolság 1, 5-2 méter. Élesedik a verseny A meggytermesztés súlypontja Európában egyre inkább keletre helyeződik, versenytársaink a lengyel, a szerb, a moldován és a török termelők lesznek. Debreceni bőtermő meggy. Ha a magyar meggytermesztők meg akarják őrizni versenyképességüket az európai piacon, akkor a legkorszerűbb technikával művelhető és a legkorszerűbb gépekkel betakarítható ültetvényeket kell már most is telepíteni. A rendelkezésre álló információk szerint a folyamatos működésű meggykombájné a jövő, legalábbis a következő évtizedben. A gépnek megfelelő ültetvények pedig a sorirányban kiterjedő, 1, 6-2 méter szélességű és legfeljebb 3, 5 m magasságig terjedő termőgally-felületet adó koronaformák lehetnek.
Szakmai rendezvényeinken egyre többet hallani arról, hogy a piac előbb-utóbb kikényszeríti a meggyültetvények korszerűsítését, új ültetvények létesítésekor azonban ezek az igények sokkal szerényebb mértékben jelennek meg. Bárhová megyünk Magyarországon, a meggyfákat kevés kivétellel három vázágas vázakorona formára alakítják, függetlenül a gyümölcsszedés módjától. A hazai meggy zöme ipari feldolgozásra kerül, a gyümölcsöt géppel rázzák le a fákról, de még azok a termesztők is vázakoronát alakítanak ki, akik tudják, hogy soha nem tervezik a gépi meggyrázást. Sőt, a házikertekben ez a koronaforma az uralkodó. Így szoktuk meg, a meggyfának ilyennek kell lenni – vélik. Debreceni bőtermő meggy ingatlan. Az okok valószínűleg az 1970-80-as évekre vezethetők vissza. Az akkori szaktekintélyek úgy foglaltak állást, hogy ez a koronaforma az ideális a nagyüzemekben használt bolgár, vagy később a belga törzs- és ágrázógépek számára. Úgy hitték, a lerázott gyümölcs is akkor sérül a legkevésbé, ha kevés a vázág. Ezekről a fákról a házikertben csak létráról lehet leszedni a termést, így nehezebb és balesetveszélyes a szüret.
A több mint 200 ezer adatsort magában foglaló adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában őrzött polgári halotti anyakönyvek másodpéldányainak adatait tartalmazza elsősorban a mai Magyarország területére vonatkozóan. A 8 millió anyakönyvi bejegyzés átnézése során a levéltárosok ezekből az anyakönyvekből kigyűjtötték és adatbázisban rögzítették az I. világháború katonai és polgári áldozataira, internáltjaira vonatkozó adatsorokat. További részletek az adatbázisról: Az "Első világháborús veszteségek feldolgozása" című projekt 2015-től több mint négy éven át zajlott, eredményei egy nagy országos adatbázisban kerültek feldolgozásra. Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság jóváhagyása értelmében a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatta a projektet, melyben konzorciumi partnerként kezdetben a Magyar Nemzeti Levéltár, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vett részt.
Fülöp ismertette az MNL több más intézménnyel közösen tervezett első világháborús veszteséglista összeállítását célzó projektjét, kiemelve annak fontosságát. A főigazgató-helyettes előadásában ecsetelte a levéltárakban a centenárium kapcsán jelenleg zajló sokoldalú munkákat, köztük az iratanyag digitalizálását, a magánokiratok gyűjtését, konferenciák, levéltári napok megtartását, továbbá a kötetek, forráskiadványok, évkönyvek kiadását, és a kapcsolódó blogok, honlapok, hírlevelek összeállítását. Fülöp Tamás. Fotó: Budapest Főváros Levéltára Szarka László, az MTA BTK TTI Horthy-korszak témacsoportjának vezetője a Budapesti hétköznapok 1914 – A Nagy Háború hátországának mindennapjai című DVD-t mutatta be, mely tartalmazza az egy évvel korábbi konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat. Szarka értékelése szerint a kiadvány bizonyítja, hogy mind a BFL tavalyi konferenciájának, és mind a konferenciához kapcsolódó anyagok megjelentetésének fontos szerepe van. Továbbá előadásában kihangsúlyozta, hogy a DVD-n szereplő tanulmányok, melyek friss forrásokat használnak, figyelembe veszik, hogy mi maradt ki a nemzeti narratívából és emlékezetből, felhasználhatóak az egyetemi szemináriumok során is.
A Kramerius digitális könyvtár állományát, így a Verlustliste szkennelt képeit is, bárki használhatja. A Kramerius anyagában keresni is lehet, de a felhasznált technológia (nyers OCR) miatt nem biztos, hogy sikerül mindent megtalálni. A Verlustliste anyagát 2014 tavaszán az Osztrák Nemzeti Könyvtár is elérhetővé tette az interneten. [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Verlustliste, Osztrák Nemzeti Könyvtár: Verlustliste. Osztrák Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18. )