Loading... +36 (20) 298-8250 Dr. Máté Gábor: A test lázadása (könyv) Termékleírás Libri Könyvkiadó, Budapest, 2011. Eredeti cím: When the Body Says No: Understanding the Stress-Disease Connection (422 oldal, puha kötés) Teljes cím: A test lázadása - Ismerd meg a stresszbetegségeket Fülszöveg: A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majdnem minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására vallja a magyar származású, világhírű tudós, Dr. Máté Gábor. Tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, s hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló társadalmi okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit.
A film célja egy trauma-informált társadalom felépítése A film Vancouver utcáitól San Franciscóig, egy börtön udvarától egészen gyógyító foglalkozásokig kalauzol minket megrázó személyes történeteken keresztül, melyek feltárják legmélyebb fájdalmaink rejtett bölcsességét, és rávilágít az összefüggésre a nyugati társadalmak és a bennük megjelenő szorongás, függőségek és krónikus betegségek között. Erre utal a sejtelmes címadás is: A trauma bölcsessége. Egyrészt jelenti ez a trauma feldolgozása során történő megbékélést. Ez nagyon fontos, hiszen traumáinkon keresztül látjuk a világ és az emberek természetét, fénye rávetül kapcsolatainkra, általa értelmezünk mindent magunkban. Másrészt magára a test különféle bölcs reakcióira utal, ami megvédett annak idején a fenyegetettségtől. Mit jelent ez? Azt, hogy amit ma betegségnek látunk, egy korábbi eseményre adott reakció maradványa. Így élte túl a szervezet az akkori megpróbáltatásokat. Ezt a reakciót pedig meg kell értenünk, és el kell fogadnunk.
A páciensekre alapvetően jellemző az elfojtás, és gyakran csak hosszas beszélgetések során válik világossá saját maguk számára is, hogy az évek során mennyi düh, harag és frusztráció halmozódott fel bennük. A könyv ugyanis számtalan kórtörténettel ismerteti meg az olvasót, és teszi emberközelivé és a laikus számára is érthetővé a bonyolult folyamatokat. Az átlagemberek mellett a hírességek is sorra kerülnek, így Gilda Radner amerikai komika, aki 1989-ben (alig 42 évesen) petefészekrákban hunyt el, és aki már egészen kiskorától kétségbeesetten küzdött a szerettei figyelméért. Vagy Ronald Reagan, aki számára gyerekként már-már elérhetetlen volt az édesanyja (az apja alkoholista volt), érzelmeit pedig korán megtanulta elfojtani. Ez amúgy is jellemző az alzheimeresekre a professzor szerint. "A stressz mindazokat a belső – eltérő mértékű – változásokat jelenti, amelyek abban az esetben következnek be, amikor egy élőlény úgy érzi, veszély fenyegeti. Bár a feszültség is a stresszhatás egyik következménye lehet, akkor is stresszes lehet valaki, ha nem érez semmilyen feszültséget. "
A rák, a szenvedélybetegségek, sőt majdnem minden krónikus betegség visszavezethető a gyermekkori negatív élményekre és azok életünkre, viselkedésünkre és egészségünkre gyakorolt hatására – vallja a magyar származású, világhírű tudós, dr. Máté Gábor. Tudományos kutatások eredményeit, páciensei példáit és saját tapasztalatait egyaránt felhasználva világítja meg, hogyan befolyásolják a korai élmények a stresszre adott reakcióinkat, s hogy miként hat a világról és más emberekről alkotott képünk az egészségünkre. Feltárja az egyre gyakoribb megbetegedések mögött álló társadalmi okokat, és ráébreszt arra, hogy csak akkor szállhatunk szembe hatékonyan a stresszbetegségekkel, ha felfedezzük gyermekkorunk mélyre temetett emlékeit, valamint ezek felnőttkori következményeit. Dr. Máté Gábor 1944-ben született Budapesten. Családjával 1957-ben vándorolt ki Kanadába. Több mint húsz évig családorvosként dolgozott, és hét évig volt a Vancouveri Kórház orvosi koordinátora. Jelenleg drogklinikákon és egészségügyi központokban dolgozik.
Kolinészteráz inhibitorok Koliinészteráz inhibitorok A kolinészteráz inhibitorok az agyában lévő vegyi anyag növelésével segítik az acetilkolint, amely segít a memóriában és az ítéletben. Az acetilkolin mennyiségének növelése az agyadban késleltheti a demencia okozta tüneteket. Ez megakadályozhatja a rosszabbodást is. A kolinészteráz-inhibitorok gyakoribb mellékhatásai közé tartozik az émelygés, hányás, hasmenés és szédülés. A gyakran előírt kolinészteráz-inhibitorok példái a következők: Donepezil (Aricept) A Donepezil-t jóváhagyják az enyhe, közepes és súlyos AD tüneteinek késleltetésére vagy lassítására. Használható off-label, hogy segítsen csökkenteni a viselkedési tüneteket egyes emberek gondolkodási problémák után a stroke, Lewy test demencia és érrendszeri demencia. Fordítás 'Parkinson-kór' – Szótár angol-Magyar | Glosbe. A Donepezil tabletta és széteső tabletta formájában jön. Galantamine (Razadyne) A galantamint jóváhagyják az enyhe vagy közepesen súlyos AD tüneteinek megelőzésére vagy lassítására. Használható az off-label használatával, hogy ugyanolyan előnyökkel járjon az érrendszeri dementia vagy a Lewy test demenciája számára.
Parkinson's disease noun en Sok országban a Parkinson - kór gyógyszerei többe kerülnek, mint a rák elleni gyógyszerek. Drugs for Parkinson's disease in many countries cost more than drugs for cancer. Parkinson's syndrome proper noun parkinsonism A rotigotin enyhíti az idiopátiás Parkinson - kór jeleit és tüneteit Rotigotine alleviates signs and symptoms of idiopathic Parkinson s disease Származtatás Egyik fenti áru sem az idegtudományok, köztük a demencia, Alzheimer- kór és Parkinson - kór terén All the aforementioned goods not in use in the field of neuroscience, including dementia, Alzheimer's disease and Parkinson's disease tmClass EMEA0. Parkinson-kór: gyógyszerelés és viselkedészavar - EgészségKalauz. 3 Demenciában szenvedő Parkinson-kóros betegeknél az olanzapin és Parkinson - kór elleni gyógyszerek egyidejű alkalmazása nem javasolt (lásd #. # pont The concomitant use of olanzapine with anti-Parkinsonian medicinal products in patients with Parkinson 's disease and dementia is not recommended (see section Demenciában szenvedő Parkinson-kóros betegeknél az olanzapin egyidejű alkalmazása Parkinson - kór elleni gyógyszerekkel nem javasolt (lásd #.
Más időben bevéve nyugodtan szedhetők. A gyógyszereket érdemes néhány korty folyadékkal bevenni, de ne felejtse el, hogy ne tejet igyon, amikor levodopát vesz be, mivel fehérjét tartalmaz. Az előrehaladott Parkinson-kórban szenvedő betegek úgy találhatják, hogy a szénhidrátban gazdag táplálék rontja a diszkinézist. Fontos, hogy ne száműzzék az étrendből a szénhidrátokat, mivel fontosak a testsúly és aktivitás megtartásához, egy ésszerű egyensúly megtartása szükséges. A Parkinson-kórban szenvedő betegek speciális étrendje Antioxidáns-forrásaink Az antioxidánsok egy része csak növényi táplálékkal kerülhet be szervezetbe ( vitaminok, flavonoidok), mások az emberi szervezetben is képződnek, pl. : az antioxidáns hatású enzimek (kataláz, glutation-peroxidáz, szuperoxiddizmutáz, stb. ), a szőlőcukor, vagy a húgysav. Közismert antioxidánsok az A-vitamin, a C-vitamin, és az E-vitamin, a béta-karotin, a flavonoidok, az izoflavonoidok, a fenolsavak, a szelén, a Q10 (más néven ubikinon) molekula. Ajánlás van néhány ételre, vitaminra vagy speciális diétára, amik előnyösek lehetnek a Parkinson-kórban szenvedő betegek számára, de általánosságban nincs ezeket igazoló tudományos bizonyíték.
Úgy vélik, a Parkinson-kór agyi energiakrízissel indulhat el évekkel a tünetek felbukkanása előtt. A betegség látványos kísérőjelenségét, az állandó végtagreszketést egyes idegsejtcsoportok túlzottá vált aktivitása okozza. Agysebészeti eljárással eddig elektródák, újabban speciálisan kezelt gének beültetésétől várják, hogy a reszketést vezénylő neuronokat megfékezzék. Muhammad Ali és Michael J. Fox. Mindenki előtt vállalják © Az életkornak és a betegség stádiumának függvényében határozzák meg, milyen hatóanyagú gyógyszert kell szednie a betegnek. A leghatékonyabbnak a dopamin előanyagát, a levodopát tartalmazó tabletta bizonyult, amely pótolja a lecsökkent mennyiségű ingerületátvivő anyagot. Előfordul azonban, hogy a gyógyszerek már csak rövid időn keresztül, vagy egyáltalán nem hatnak: ebben az esetben szóba jöhet a mélyagyi stimuláció, azaz két elektródát ültetnek be az agy sejtpusztulásos részeihez, amelyeket a kulcscsont alá helyezett kis gép működtet. A szerkezet folyamatosan ingerli az agyat.