A velencei kurtizán szerző: Plecskó Edina A XVI. századi Velencébe csöppenvén a dózsék fényűző világával, az egyház növekvő hatalom éhségével, s egy nagyurakat kiszolgáló kurtizán lélekhez szóló történetével találkozhatunk. Történelmi ismereteinket felfrissítve nyerhetünk igazolást -az igaz történet alapján készült filmdrámában- Velence török ellenes terveiről, a Fekete Halál, azaz a pestis terjedéséről és a hírhedt inkvizíció cselekedeteiről. Mindezen események közepette bontakozódik ki előttünk Veronica Franco szerelmi drámája, kinek különös példáját alapul véve okkal készített életrajzi filmet Marshall Herskovitz rendező. A VELENCEI KURTIZÁN, lámpagyöngy fülbevaló - Meska.hu. Majd félezer évvel ezelőtt Velencében képmutató gazdagság uralkodott, midőn egy vagyonnal nem rendelkező lány számára szerelemből való házasságra semmi esély sem volt: így a gazdag Marco Venierbe Rufus Sewell) szerelmes Veronica Franco ( Catherine McCormack) kurtizánnak állt, hogy továbbra is szerelme mellett tudhassa magát. Apáca vagy férfiakat kényeztető kéjnő-szerepről szólt választása, amely kontraszt a későbbi életében érdekes módon került újra elő.
Veronica a források szerint összesen hat gyermeknek adott életet, akik közül három még csecsemőkorban meghalt. Amikor 1575-ben a himlőjárvány végigvonult Itálián is, Franco azonnal elmenekült Velencéből, egyenesen Franciaországba. Ennek következtében a fiatal asszony elveszítette vagyona nagy részét, amikor ottani birtokait és házát, a káoszt kihasználva, ismeretlenek kifosztották. Csak 1577-ben tért vissza Velencébe, és rögtön meg kellett védenie önmagát és a többi, ottani kurtizánt az inkvizíció boszorkányvádjaival szemben. Szerencsére a per kimenetele jól alakult Veronica és sorstársai számára, s végül nem ítélték el őket, habár az azóta sem nyert bizonyítást, hogy velencei arisztokraták vetették volna latba befolyásukat a megmentéséért. 1577-ben Veronica sikertelenül próbálta meggyőzni a velencei városvezetést egy szegény sorsú nők részére létrehozandó menedékotthon megépítéséről. A 16. század leghíresebb kurtizánja több volt, mint a király szeretője: Veronica Franco a női egyenjogúságért is harcolt - Kapcsolat | Femina. (A jótékony célú létesítmény vezetője ő maga lett volna. ) Ebben az otthonban helyezték volna el Veronica elárvult unokaöccseit is, akik a himlőjárvány miatt veszítették el szüleiket.
Verseket, irodalmi gyűjteményeket jelentetett, aktívan kivette részét az irodalmi életből. Később a királynak is írt két szonettet, melyekkel háláját fejezte ki a támogatásért. A kurtizánok pártfogója és feminista költő Veronica Franco igyekezett támogatni, felkarolni és bátorítani a nőket, a gyermekeket, de főleg a prostituáltak segítését tűzte ki céljául. Rendszeresen adakozott nekik saját pénzéből, illetve szorgalmazta a "Katalógus Velence minden fontos kurtizánjáról" című kiadvány megjelentetését, melyben név szerint szerepelt a város minden luxusprostituáltja lakcímmel és szolgáltatásaik árával együtt. Irodalmi kört alapított, műveiben pedig megjelent a feminizmus. Arra buzdította a nőket, hogy legyenek olyan műveltek és erősek, mint a férfiak, így ugyanis meg tudják majd győzni őket arról, hogy egyenrangúak velük, sőt még felül is kerekedhetnek rajtuk. Ő maga is erős, független és befolyásos asszony volt, akit mindenki tisztelt. Velencei kurtizán. Igyekezett segíteni nőtársain, és mindent megtett azért, hogy jobbra fordítsa a sorsukat.
A férfi-magassarkúnak ezzel végleg leáldozott, de a nők a 19. század közepe körül visszakapták a hosszabb lábak illúzióját a magas sarkaknak köszönhetően. A világháborúk során persze kisebb baja is nagyobb volt mindenkinek, mint a sarokmagasság vagy a hosszú comb, de az 1950 -es években már újra lehetett ezekre fókuszálni. Az 1970 -es évektől pedig elkezdett töretlenül felfelé ívelni a magas sarkú cipő karrierje, immár mint szexepiles női viseleté. A velencei kurtizán teljes film magyarul. Néhány őrült kreáció a készletből 1963-ban Londonban kapták lencsevégre ezt a kerekes sarkú cipőt. Gyorsabban haladni biztosan nem lehetett vele gurulva sem, de sokkal nagyobbat perecelni bizonyára. Viselőjének két kerékkel több volt a kelleténél Keystone / Getty Images Hungary 1973-ban Tokió ban egy cipőboltban próbálták fel ezt a cipőt, amely 51 centiméterrel tette magasabbá viselőjét – mindaddig, amíg bírt benne egy helyben állni, aztán lesegítették az emeletnyi magasságból, és feltehetően azonnal visszasírta lapos balerinacipőjét. Talán egy kicsit túlzásba estek Keystone / Getty Images Hungary Ha nincs szívünk otthon hagyni a házi kedvencet, a magas sarok erre is kínál megoldást.
A kurtizáni hivatás egyet jelent egy nő testének és értelmének napi szinten történő gondozásával, amelynek legmagasabb fokon való művelése köszön vissza Veronica személyében. Láthatjuk, hogy az egyes sztereotípiákkal ellentétben nem pusztán érzelmi, jelentős értelmi intelligenciával is rendelkeznie kell egy kurtizánnak. Velencei kurtizán teljes film. Az idők folyamán Veronica pedig szakmájában a leghíresebb és legkeresettebb lett. Napról napra újabb kuncsaftokat fogadott ágyába, ám szerepével paradox módon szívét megtartotta Marconak. A pestis megjelenésével azonban életük felborult: az egyház az inkvizíció felállításával megalkotta a boszorkányság intézményét, mely Veronicát is boszorkánynak kiáltotta ki, mint a pestis elterjedésének egyik fő okozóját. A film egyik fő érdeme a kurtizánok igazi világába való bepillantás képesség mellett az is, hogy módot ad - a hiteles karakter megformálások következtében - az inkvizíció pusztító voltával való szembesülésre, rálátást ad az embereket megtévesztő működésének mikéntjére.
Befejeződött Bergendy Péter Filmalap támogatással készülő Post Mortem című horrorfilmjének forgatása a hétvégén. A Post Mortem közvetlenül az első világháború és a spanyolnáthajárvány után játszódik egy kísértetjárta magyar faluban. Erre a vidékre érkezik Tomás, a post mortem halottfotós (Klem Viktor alakításában), aki családjuk körében fényképezi az elhunytakat. A faluban élő kislány, Anna (Hais Fruzsina) Tomás segítségét kéri, így ketten szállnak szembe a kísértetekkel. A film szereplői között ott van Schell Judit, Anger Zsolt, Ladányi Andrea, Reviczky Gábor, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, Balogh András, Tóth Ildikó, Szabó Márta, Kiss Eszter és Nagy Mari - írja közleményében a Filmalap. A film forgatása 2018. november 27-én indult. A 41 forgatási napból 28 a Szentendrei Skanzenben zajlott, ahol a film fő helyszínének, a háború utáni vidéki faluban játszódó jeleneteket forgatták. Egyes speciális felvételekhez a helyszíneket stúdióban építették fel - a házbelsőket a Stúdió4 műtermeiben, míg a külső díszleteket a Mafilm fóti telepén.
A stáb forgatott a fóti homokbányában, Pilisszentivánon, Sóskúton, Budaörsön, Tárnokon és az aszódi Podmaniczky-kastélyban is. A Post Mortem ötletét Bergendy Péter és állandó alkotótársa, Hellebrandt Gábor jegyzi, a forgatókönyvet Zánkay Piros írta. Bergendy Péter a Post Mortemben több olyan alkotóval dolgozott együtt, akikkel korábbi filmjeit - Állítsátok meg Terézanyut! (2004), A vizsga (2011), Trezor (2018) - is együtt készítette. A film operatőre a nemrégiben Kovács László-Zsigmond Vilmos Magyar Operatőri Díj fődíjával kitüntetett Nagy András, díszlettervezője Hujber Balázs, jelmeztervezője Breckl János, vágója Király István. A filmben kiemelt szerepe volt a maszkoknak, melyek Hámori Dániel maszkmester és csapatának munkáját dicsérik, és komoly szerep jutott a kaszkadőröknek is Kósa László vezetésével - áll a közleményben. Az első magyar horrorfilm a Filmalap 600 millió forintos támogatásával, 866 millió forintos költségvetéssel a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producere Lajos Tamás és Köves Ábel.
Pedig közönség alighanem lenne rá: a magyar mozinéző tipikusan zsánerfilmes alkat, kedvencei jellemzően a vígjáték-akciófilm-horror szentháromságból kerülnek ki. Így aztán meglepő, hogy a magyar horrorfilmek listája finoman szólva is rövidke. Olyannyira, hogy Bergendy Péter Post Mortem jét több helyen az első magyar horrorfilmként aposztrofálják. Ám hiába lovagolt be elsőként a film erre a magányos vidékre, kevés sikerrel tette azt. Intercom Az alaphelyzet pedig egészen izgalmas: már első világháborús filmből sincs sok, olyan pedig még kevesebb van, ami szinte a harcok végének másnapján veszi fel a fonalat. Pedig az, hogy hogyan áll talpra a világégés sokkja után az ország, amelynek sorsát kétségkívül hosszú időre megpecsételte a világháború, bőven kínálna megénekelnivalót. A Post Mortem rövidke csatajelenetes prológus után innen indul: a harcok végével az életet újrakezdeni próbáló vásárban találkozunk először Tomásszal ( Klem Viktor), aki post mortem fotósként keresi a kenyerét, azaz nemrég elhunyt halottakat öltöztet be, sminkel ki, és örökít meg a gyászoló családnak, nem egyszer velük közös felvételeken.
A film október 28-tól látható a hazai mozikban. ( A legfrissebb hírek itt) A 15. Toronto After Dark Filmfesztiválon a Post Mortem kapta a legtöbb díjat, melyeket különösen hitelessé tesz, hogy a világ egyik legrangosabb horror, sci-fi, akció és kultfilmfesztiválján kizárólag a nézők szavazatai alapján kerülnek ki a győztesek. Bergendy filmje 10 díjat hozott haza: legjobb film: bronz érem, legjobb horrorfilm, legjobb rendező, legjobb mellékszereplő (Hais Fruzsina), legjobb speciális effektusok, legjobb hangdesign, legjobb operatőr, legjobb vágás, a legijesztőbb film és "a film, amelynek leginkább látni akarjuk a folytatását". Bergendy Péter állandó hangmérnöke, Balázs Gábor a speciális hangeffektusokhoz, hangdesignhoz számos igazi állathangot használt fel, köztük teve, medve, szamár, fóka, rozmár és orángután hangokat, a túlvilági hangok emberi kiegészítéseit pedig elsősorban Hellebrandt Gábor kreatív producer hörögte fel, de Anger Zsolt, Hámori Gabriella és Nagy Mari hangja is hallható a sikoltozások és természetfeletti hangok között.
Ugyan a trükkök jók, de steril, unalmas, az egyébként kiváló színészek is pocsékul játszanak. És ezt neveztük Oscarra... Kritika a Post Mortemről. Ha Steven Seagal Oscart kapott volna Az igazság mecénása második részéért, ő adhatná át a legjobb mindennek járó díjat a Post Mortem alkotóinak. Magyarország ugyanis "az első magyar horrorfilmet" nevezi az Oscarra, ami, tekintve a film minőségét, egy rossz vicc, ki tudja, milyen ízlésficam, vagy inkább suskus áll mögötte, és hiába sorolják a mindenféle nemzetközi díjakat, azok is érthetetlenek: vagy olyanok adták, akik még az életben nem láttak egyetlen filmet sem, vagy meg se nézték, vagy vakok, vagy kártyáztak a vetítés közben, vagy háttal ültek a moziban, esetleg fejenálltak, netán fogócskáztak a széksorok között, ki tudja. A Post Mortem egy nagyon rossz film. Sőt, még annál is rosszabb. Ez az a film, amiben a kályhában lobogó tüzet villódzó fénnyel imitálták. Ez az a film, ami annyira mű, hogy a helyszínül szolgáló skanzenben fel sem tűnne, ha egy kis bódé is bekéredzkedett volna a képbe, cérnára fűzött macskapöcse paprikával, kalocsai hímzéses terítővel és nagymagyarországos baseballütővel.
Post Mortem - előzetes #1 - YouTube