"Az 1526-os mohácsi csatatér régészeti kutatása" című workshop A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma "Mohács 1526-2026 – Rekonstrukció és emlékezet" címmel támogatást nyert a Magyar Tudományos Akadémia 2017-es Kiválósági Együttműködési Programja keretében. A kutatási terv hat területen irányoz elő vizsgálatokat. Ezek - a csata környezetének történeti földrajzi rekonstrukciója; - az ütközet lefolyása, a kapcsolódó események helyszíneinek rekonstrukciója, a politikai következmények; - a régészeti kérdések tisztázása; - emlékezet és emlékezetpolitika; - a "második" mohácsi csata; - a mohácsihoz hasonló sorsfordító csaták; A workshop, melyet az MTA BTK, a PTE és a JPM rendez, elsődlegesen a régészeti kérdések tisztázásához kíván hozzájárulni. Beazonosították a mohácsi csata helyszínét - Librarius.hu. Az 1526-os mohácsi csata kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a források – bár szemtanúktól is maradtak fenn – az egyes résztvevők szemszögéből mutatják be az eseményeket, és nem adnak rálátást a teljes eseménysorra.
Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. A vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet. Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsír okat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt. 1526. 08. 29. A mohácsi csata - Történettudományi Intézet. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak.
Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet - mondta a PTE kutatója. Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt - közölte Pap Norbert. Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne pécsi kutatók vizsgálatai alapján | Kanizsa Újság. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak - mondta el a kutató. MTI (Borítókép: Székely Bertalan: A mohácsi csata)
Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Elmondta: kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói. A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is. A most beazonosított területen – a patak mindkét partján – 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg. Mohácsi csata térkép. Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni.
Pedig Brodarics István nem írt arról, milyen széles és milyen magas volt a Földvár közelében lévő domb. Bár a hatvanas, hetvenes években találtak a Törökdomb környékén halott katonákat, mégis tartotta magát az az elmélet, hogy a csatatér nem ott, hanem valahol Majs környékén lehetett – mondta a Pécsi Tudományegyetem történeti és politikai földrajz professzora. Forrás: Mapire – Történelmi térképek archívuma A kutatócsoport víziók helyett a bizonyítékokon alapuló megközelítést alkalmazta, amelyről Pap Norbert előadást tartott az MTA székházában. Mivel a táj tagoltságát nem a domborzat, hanem a vízrendszer határozta meg, ezért utóbbit vették górcső alá. A vízrendszerre a korabeli forrásokban is több utalás található, mint a domborzatra. Pap Norbert elmondta, a Duna fontos szerepet töltött be Mohácsnál. Az oszmán sereg a Dunán vonult északra, és a keresztény sereg utánpótlása is a Dunán érkezett. Mohácstól északra a Dunát magas partok szegélyezték, míg délre mindkét partját kiterjedt mocsár övezte, elzárva a folyót a száraz területektől, így mintegy húsz kilométernyi szakaszon lehetetlenné téve az átkelést.
Az átkaroló hadmozdulatot azonban idejekorán felfedezték. Tomori azonban nem akarta megbontani a csatarendet, így a király védelmére rendelt könnyűlovasokat küldte az ellenség kikémlelésére. A csapat harcba szállt a lopakodókkal, de a túlerő végül legyűrte, s ezután a török portyázók csata közben egyaránt támadták a magyarok táborát és a magyar sereg hátát is. Tomori és vezértársai tudták, hogy aznap valószínűleg már nem várható Szülejmán egész serege a csatamezőre, és abban is bízhattak, hogy az oszmánok támadni fognak. Látva azonban az ellenség felvonulásának lassúságát, és talán még a táborveréshez készülődő ruméliai csapatokat is, arra a következtetésre jutottak, hogy nem szabad a csatát elhalasztani, s addig kell kiprovokálniuk a harcot, amíg nem az egész, hatalmas ellenséges sereggel állnak szemben. Ezért muszlimok délutáni imája idején – négy óra tájban – a magyarok első harcrendnek jobbszárnya, Batthyány Ferenc horvát bán jórészt horvát katonasága megtámadta az oszmánokat. A roham a ruméliai hadtest centrumában felállított ágyúkig vetette vissza a táborverést biztosító oszmán lovasokat, az ágyúk védelmére emelt torlasz azonban eltérítette a támadást.
| Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
A könverzió követő kódot másold ki, utána illeszd be a weboldalad konverziós oldalára. Ha teheted, adj meg értéket is a konverziónak! Amint a konverziós adatok megjelennek a Facebookon belül leegyszerűsödik a dolgunk. Természetesen ettől függetlenül is lehetett konverziókat követni. Követés, kedvencek beállítása facebookon - YouTube. Például az url-ek megfelelő felparaméterezésével és Google Analytics beállításával nagyjából ugyanezt az eredményt tudod elérni, de akkor kicsit többet kell érte dolgozni, hogy a két rendszert összehasonlítsd. Miután telepítetted a kódot, ki kell választanod azokat a hirdetéseket, amelyeknél szeretnéd, ha a Facebook mérné a konverziót. Ezt a webes hirdetés kezelőben és a Power Editorban (Bivaly szerkesztő) is megteheted. Amint bekattintod, hogy szeretnéd a hirdetésnél követni a konverziót, a fizetési mód automatikusan átvált egy konverzióra optimalizált CPM alapú fizetésre. Konverzió optimalizáció bekapcsolása a hirdetésnél Telepíteni tehát így kell, az eredmények elemzéséről majd írok később, amikor látjuk, hogy a frisen telepített kódok eredményét.
Válaszd ki a nyilvános, barátok, csak én, vagy az egyéni beállítások egyikét. Ha ezzel végeztél, nincs más dolgod, mint a küldés gombbal közzétenni bejegyzésedet. A végére adunk még egy tippet Facebook fiókoddal kapsolatban! Hírfolyamod bal oldalán hozz létre csoportokat, hogy a jövőben könnyebb legyen kiválasztani, hogy kivel mit szeretnél megosztani. Kattints az Ismerősök menüpontra, majd itt a lista létrehozása gombra. Itt készíthetsz listát közeli barátaidnak, családodnak, munkatársaidnak, ügyfeleidnek, majd a későbbiekben őket adhatod meg bejegyzéseid közönségeként. Ezt a cikkünket is érdemes elolvasnod Facebook témakörben: