Ede megevé ebédem szÃnes magyar filmdráma, 90 perc, 2006 rendező: Jancsó Miklós, Márton István forgatókönyvÃró: Jancsó Miklós, Hernádi Gyula operatőr: Jancsó Nyika producer: Garami Gábor, Kovács Ildikó vágó: Csákány Zsuzsa szereplők: Mucsi Zoltán (Kapa) Scherer Péter (Pepe) Balázsovits Lajos Fazekas Csaba Galkó Balázs (pap) Jaskó Bálint (fiú a biciklin) László Boldizsár Mundruczó Kornél Rába Roland Erdőszélen kis ház. Mucsi és Scherer lakik benne. Elzárkóztak. Kutyafalka védi őket. Mucsi valami titokzatossal foglalkozik. Talán kÃséretetekkel. Erről nem beszél senkinek, mégis, egy napon, fogadja az ifjú újságÃrónőt. A Boston Globe riporterét. Mucsit nagyon emlékezteti gyerekkorából valakire. Egy családsegÃtő zöldkeresztes nővérre. Emlegeti is viharos, szörnyű gyerekkorát. Az újságÃrónő eltűnik. Véres ruhadarabok maradnak utána. Megölték? Mucsi maga? Vagy széttépték a kutyák? Rendőrök érkeznek. Ede megevé ebédem (2006) - Kritikus Tömeg. Köztük egy amerikai magyar. Efbiájos. Mucsit a nevelőapjára emlékezteti. A borzasztó gyerekkorból.
Tartalom: Kapa és Pepe most utoljára próbálják megfejteni a körülöttük lévő világot. Pepe - képességei ellenére - rájön, hogy akinél a pénz, annál a hatalom, így hát belevág. Vállalkozik, lottózik, főzőiskolát nyit, beházasodik egy milliárdos maffiacsaládba, magánbörtönt nyit. Ede Megevé Ebédem. Kapa egy otromba tréfájának köszönhetően azonban váratlanul meghal, de mivel ez egy Kapa és Pepe -film, így itt nincs lehetetlen... EXTRÁK: Előzetes Audiókommentár - Kapa és Pepe-kommentár Jancsó Miklóssal Interjú - Szarvas Józseffel Werkfilm (így készült) Képgaléria A magyar változat szinkron: igen felirat: igen Játékidő 90 perc Megjelenés dátuma 2007. december 10. Hangsávok magyar Oldal frissítés: 2020. jan. 27. Tag-ek: Jancsó Miklós A rendező(k) további filmjei (Jancsó Miklós filmjei)
Érdemes elolvasni a film eredeti szinopszisát, érdemes meghallgatni a film producert (a közönségtalálkozón mondott pár szót Jancsó improvizálásairól). Azt hinnénk minden kimerül egyszer (minden bizonnyal ez is), mégis megnézzük, s mégis szórakozunk rajta. Érezzük gyengeségeit, de érezzük erejét is, és mindenképpen érezzük játékosságát a valósággal és a fikcióval, és velünk, a nézővel. Ede megevé ebédem (könyv) - Wikiwand. Azt hiszem erre nem sok ember képes, és meglepő, hogy ezt nem a legfiatalabb filmes nemzedék teszi meg. Kommentek Legyél te az első, aki hozzászól! Ha hozzá szeretnél szólni ehhez a cikkhez, akkor először be kell jelentkezned!
Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A rokonok, barátok, üzletfelek jól megvannak egymás közt, a közpénzért persze meg kell küzdeni, különben mire megszületik egy zseniális új filmterv, Ede már megevé ebédem. Hogy egy élő klasszikust idézzek, méghozzá magától Tamás Gáspár Miklóstól: "Erőt a nincsteleneknek csak az újraelosztásért folytatott eredményes harc adhat. " Filmesek, ostromoljátok meg a Magyar Mozgókép Közalapítvány (téli) palotáját!
Minden egyes új nyomnál és leleplezésnél oldalt kellene váltanunk, ahogy azt egy jó krimi teszi, de a ködösítés ellenére mindig sejthető, hol próbál manipulálni a film. A Polanski-féle paranoid irány ezért sem működik, mert könnyű átlátni a szitán, és nem ragad át ránk a főszereplő elhatalmasodó tébolya. Az utolsó csavart csak azért nem lehet teljes mértékben kitalálni, mert a semmiből jön, és nem is illeszkedik az addigiakhoz. A forgatókönyv nem aknázza ki a főszereplő mentális betegségében rejlő narratív lehetőségeket, és érzelmileg is kudarcot vall: nem tudunk meg többet a gyász feldolgozásának lélektanáról, az elcsépelt fordulatok nem hozzák közelebb a karaktert, pedig a drámai képsorok alapján igyekeztek több mélységet adni a traumájának. A legtöbb krimi nem a lélektaniságra helyezi a hangsúlyt, ami nem is baj, ezért is érthetetlen ez a félszeg próbálkozás, ami ismét csak az identitászavart jelzi. A képek forrása: MAFAB Igazán kár a Nő az ablakban ért, mert a forgatókönyvet leszámítva minden téren minőségi alkotás, és minden közreműködő felülteljesít ahhoz képest, mint amit ez a felejthető történet megérdemelne.
A film később sem tér el lényegesen a bevált formulától, bár kísérletet tesz rá, hogy néhány fordulattal sajátjává tegye a hitchcocki alapot, de valójában ezek is innen-onnan kölcsönvett, elcsépelt fogások. A Nő az ablakban az irányzatok furcsa keveréke, ami ahelyett, hogy friss nézőpontot adna a jól bevált műfajok ötvözésével, sosem áll össze koherens egésszé. Van itt hitchcocki feszültségkeltés (suspense), vagy legalábbis annak kísérlete, de a '90-es évek erotikus thrillerei is felsejlenek (explicit szexjelenet nincs, az ma már nem divat, de legalább beszélnek róla). A paranoiás hangulat Roman Polanski lakás-trilógiáját idézi ( Iszonyat, Rosemary gyermeke, A lakó), amiben szintén a bezártság, a társasházi lét megy a szereplők agyára, de olyan bőr alá kúszó, borzongató módon, amiről a Nő az ablakban csak álmodik. Ha ez a zsánermix nem lenne elég, a végére bedobnak egy fordulatot, ami az ezredforduló környéki slasher horrorokra emlékeztet (a final girl egy akciódús kergetőzés során konfrontálódik a titokzatos gyilkossal).
A gyerekpszichológus, aki egyébként alkoholista, gyógyszerfüggő, agorafóbiás, egy irreálisan hatalmas házában éjszakát a nappallal összemosva éli mindennapjait. Egyetlen szórakozása, hogy otthonából figyeli a szemközti bérház lakóit, akik sem redőnyt, sem függönyt nem használtak, de a hatalmas ablakaik előtt élik életüket. A két ház pedig oly közel van egymáshoz, hogy olvasószemüveg sem kell ahhoz, hogy jól kivehető legyen még a vasárnapi ebéd utolsó borsószeme is. Ilyen körülmények között ki ne élvezné a voyeurizmus adta lehetőséget és válna megszállottjává? Annát (Amy Adams) sem lehet elítélni azért, mert két fekete-fehér film közötti bealváson kívül a kukkolás lesz a szenvedélye. Újonnan érkezett szomszédai, a Russellék pedig remek alanynak tűnnek a különböző összeesküvések gyártására. Rövid időn belül minden tag látogatást tesz Annánál, kezdve az autisztikus tüneteket produkáló, bántalmazott fiútól, a laza-Karen anyán át az agresszor apáig. Anna természetesen rögtön felhasználja az önsegítő könyvek szintjén mozgó szaktudását, amivel megállapítja, hogy valami nincs rendjén a családdal.
Jogosan gondoljuk, hogy baj van vele, hiszen ki képes elfelejteni azt, hogy ne nyúljon be kesztyű nélkül a forró sütőbe? Ez még hagyján, de hogy eshet ki valakinek a fejéből az, hogy meghalt a gyereke? Már ennél a pontnál kifordul az ember szájából a popcorn, miközben azon tűnődik: "Mi ez a sz*r?! " Egy ilyen teljesen átlagos napon Anna megint benyakal egy hektoliternyi vörös bort és megkajál három tonna gyógyszert. Aztán szokásához híven beköltözik a nappaliba, és onnan kukkolja az utca eseményeit. Ámde egy estén szemtanúja lesz annak, ahogy megölik az újdonsült szomszédjának a barátnőjét, Lisát. Azonnal hívja a rendőrséget, de annyira be van állva, hogy a saját címét mondja be. Addig is elindul a szomszédja segítségére, ám mit ad isten, elered az eső, márpedig neki omrofóbiája van. Annyira retteg az esőtől, ha már néhány csepp éri, elterül, mint úriember kabátja a tócsán a hölgyek lába előtt. Aztán persze megérkezik a rendőrség és a következőképpen fest a helyzet: egy részeg és begyógyszerezett nő bejelentett egy gyilkosságot, ami meg sem történt.
Engem főleg a szereplők háttértörténete fogott meg, ami lélektani és pszichológiai szempontból volt nagyon érdekes. A szülői minta hatása egy gyerekre, egy trauma következményei és egy pszichés betegség sötét bugyrai, azok a dolgok, amelyek izgalmasak ebben a könyvben. Nagyon el tudtam mélyülni ezeknél a részeknél, mert az emberi elme és lélek közeli megismerésével és megértésével, érdekessé vált számomra ez a thriller. Mivel ehhez a thrillerhez egy bűnügyi cselekmény is tartozik, ezért az olvasó is a nyomozás részesévé válik, mikor is lépésről-lépésre bogozza ki a sok összekuszált szálat a regényben. Számomra ez a legmegnyerőbb és a legfontosabb dolog egy jól megírt thriller esetén, mikor én magam is csak a sötétben tapogatózóm és csak sejtelmeim vannak a tettes felől, de legtöbbször az írói fantázia minden elvárásomat felülmúlja. A regény főhőse, Anna Fox, aki egyedül él egy nagy New York-i családi házban, férje és lánya nélkül. Súlyos agorafóbiában szenved, ezért napjait alkohollal, régi filmek nézésével és idegenekkel való cseteléssel tölti.