Panama térkép A képre kattintva megtekinthető a nagyobb változat Panamáról: Elhelyezkedés: Közép-Amerika Főváros: Panamá Nagyobb városok: David, Puerto Armuelles, Santiago, Las Tablas, Colon, El Porvenir, La Palma, Yaviza Szomszédos országok: Costa Rica, Kolumbia Hegységek, régiók: Tabasarái-hegység, Darien-hegység, Sapói-hegység, San Blas-hegység, Azuero-félsziget, Coiba-sziget, Rey-sziget Tengerek: Karib-tenger, Csendes-óceán, Panamai-öböl, Chiriqui-öböl, Moszkitó-öböl, Panama-csatorna Legmagasabb pont: Baru (3475 méter)
Guyana térkép A képre kattintva megtekinthető a nagyobb változat Guyana: Elhelyezkedés: Dél-Amerika északi része Főváros: Georgetown Legnagyobb város: Georgetown Nagyobb városok: Mabaruma, New Amsterdam, Corriverton, Dadanawa, Kwakwani, Good Hope Szomszédos országok: Venezuela, Brazília, Suriname Hegységek, régiók: Kamoa-hegység, Rupununi-alföld, Kaietour-hátság, Pakaraima-hegység, Merume-hegység, Werushima-hegység Fontosabb folyók: Rupununi, Essequibo Környező tengerek: Atlanti-óceán Legmagasabb pont: Roraima (2810 méter)
Mexikóról: Elhelyezkedés: Közép-Amerika Főváros: Mexikóváros Legnagyobb város: Mexikóváros Nagyobb városok: Chihuahua, Tijuana, Nogales, La Paz, Guadalajara, Monterrey, Veracruz, Acapulco, Mérida Szomszédos országok: Egyesült Államok, Guatemala, Belize Hegységek, régiók: Parti-síkság, Mexikói-fennsík, Nyugati-Sierra Madre, Keleti-Sierra Madre, Mexikóiöböl-parti-síkság, Yucatán, Déli-Sierra Madre Környező tengerek: Csendes-óceán, Mexikói-öböl, Kaliforniai-öböl Legmagasabb pont: Orizaba (5635 m)
Chile térkép A képre kattintva megtekinthető a nagyobb változat Chiléről: Elhelyezkedés: Dél-Amerika délnyugati része Főváros: Santiago Legnagyobb város: Santiago Nagyobb városok: Rancagua, Concepción, La Serena, Antofagasta, Punta Arenas, Valdivia, Vina del Mar, Caldera, Iquique, Arica Szomszédos országok: Argentína, Bolívia, Peru Hegységek, régiók: Tűzföld, Atacama-sivatag, Domeyko-hegység, Andok, Horn-fok, Patagóniai-hegység Környező tengerek: Csendes-óceán, Magellán-szoros Legmagasabb pont: Ojos del Salado (6893 m)
Bemutatás Kedves Látogató! Az oldal célja, hogy segítséget nyújtson az amerikába utazóknak. A lap amerika országos, állami és várostérképek segítségével próbálja útbaigazítani az utazókat, és ehhez hasznos közlekedési információkat is szolgáltat. Jó keresgélést kívánok!
Kezdőlap Európa Dél-Amerika Észak-Amerika Ázsia Afrika Ausztrália Dél-Amerika országai A képre kattintva megtekinthető a nagyobb változat Dél-Amerikai országai: Argentína «» Bolívia Brazilia Chile Ecuador Francia Guyana Guyana Kolumbia Paraguay Peru Suriname Uruguay Venezuela Térképkereső LEGNÉPSZERŰBB TÉRKÉPEK A Föld országai Magyarország térkép Székelyföld Közel-kelet
Ennek szemléltetésére egy videót is készítettek: Ha a számítással nem is, a definícióval akadtak problémái a tudományos közösségnek. A bolygók távolsága a naptól fényévekben - Tudomány - 2022. "Tegyük fel, hogy egy olyan házban élsz, ahol a szomszéd az év felében valahol messze tartózkodik, mondjuk, te wisconsini vagy, a szomszédaid pedig hét hónapot Floridában töltenek. Ez idő alatt a kettővel arrébb lakók vannak hozzád legközelebb. A legtöbben viszont ennek ellenére továbbra is azt neveznék szomszédjuknak, akik a mellettük lévő házban laknak a maradék öt hónapban" – mondta a kutatást a Live Science-nek véleményező csillagász, Steven Beckwith, aki a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem professzora. Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
És nem is a Mars. Na ezt soha nem gondoltuk volna, pedig valahol teljesen logikus. Szinte halljuk, ahogy minden agysejtedet megfeszítve gondolkozol, hogy hol a trükk, hiszen már az általános iskola óta úgy tudod, hogy Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó. Nem tudod rosszul, néhány csillagász szerint viszont ennek ellenére mégsem a Vénusz vagy a Mars van a legközelebb a Földhöz, hanem a Merkúr. Hogy még tovább súlyosbítsuk a helyzetet, eláruljuk, hogy a Vénusz a legközelebbi pontján 38 millió kilométerre van a Földtől, a Mars 55 millió, míg a Merkúr 77 millió kilométerre. Akkor mégis hogyan lehetséges ez? A megoldás a bolygók átlagos távolságában keresendő: az égitestek különböző sebességgel haladnak a pályájukon, így például a Vénusz néha egészen közel jön, aztán viszont hosszú időre jelentősen eltávolodik a Földtől. A Naprendszeren kívüli világba is belehallgathattunk a Voyager–1-nek köszönhetően | Az online férfimagazin. a Merkúr pályája viszont igencsak rövidke, így egyrészt sokkal gyorsabban kering a Nap körül (vagyis sokkal többször van földközelben), másrészt meg közel sincs akkora különbség a Földhöz mért legkisebb és legnagyobb távolsága között, mint más bolygók esetében.
Mindez azt jelentette, hogy a szonda elérte a mágneses és (részecske-)sugárzási szempontból a Naprendszer határát, a heliopauzát. A NASA közleménye szerint a Voyager 1 hivatalosan 2012. augusztus 25-én érte el a Naprendszer határát és vált intersztelláris szondává. Ugyanez a Voyager 2 esetében a közelmúltban, 2018. A bolygók közötti távolság a Tejútban - Tudomány - 2022. november 5-én érkezett el. Ugyan a valóság nem ennyire látványos és az ábra sem méretarányos, de valahogy így néz ki a helioszféra vázlatos struktúrája. (Forrás: NASA) ( A számítások szerint egyébként a Pioneer 10 szintén hasonló, 130 CSE-s távolságban jár, ezzel az űrszondával azonban 2002 áprilisában megszakadt a kapcsolat. Mivel más irányban haladt kifelé a helioszférából, ezért nem tudni, mikor lépte vagy lépi majd át a heliopauzát. ) A helioszféra végét jelentő heliopauza ugyan csak egy a Naprendszert határát definiáló tucatnyi meghatározás közül ( gravitációs szempontból csillagunk domináns hatása jóval tovább, kb. két fényévig ér el), de fizikai szempontból talán a legrelevánsabb.
Egy kis személyes érdekességként említeném meg, hogy én ekkor alig múltam el egy hónapos. A kék bolygónál járva a szonda tízezer felvétele alapján hat új holdat fedeztek fel a programban dolgozó csillagászok. Továbbá megállapításra került, hogy az égitestnek öt gyűrűje és saját mágneses tere van. A Voyager-2 ottjártakor rögzítette a Neptunusz Nagy Sötét Foltját, mely a bolygók királyának, a Jupiternek több száz éve tomboló vörös ciklonjára hasonlít. A Neptunusz Forrás: NASA A Neptunusz és holdja a Triton Forrás: NASA De a két űrszonda nem csak fáradhatatlan felfedezője lett az emberiségnek. Egy "palackba" zárt üzenetet is vittek magukkal a kozmosz óceánjára, mely az emberiségről és szülőbolygónkról számol be a majdani megtalálóknak. Az ötlet nem újszerű, hiszen a Pioneer 10 és 11, és az Apollo leszálló modul is vitt magával üzenetet a jövőnek. De ilyen adatmennyiség még egyszer sem utazott a csillagok között. Az alapötlet az amerikai csillagásztól, Carl Edward Sagantől származott. A 30 cm-es, arannyal futtatott réz hanglemezen a Földről származó 35 természetes és az ember által keltett mesterséges hangok kerültek rögzítésre.
Ha tehát Magyarországról nézzük, télen csaknem ötmillió kilométerrel közelebb vagyunk a Naphoz, mint nyáron, mégis mennyivel hidegebb van. Egy órányi sugárzás egy évre elég lenne A Napból érkező hőt ugyanis nem a távolság, hanem a napsugarak beesési szöge határozza meg: minél nagyobb szögben érik a felszínt, annál inkább képesek felmelegíteni. A Föld forgástengelyének ferdesége miatt mi a nyári félévben "dőlünk" a nap felé, ezért van sokkal melegebb a nagyobb távolság ellenére is. Hihetetlen, emberi ésszel felfoghatatlan energiáról van szó: a Napból kisugárzott energia teljes mennyisége másodpercenként 3, 86×1026 Watt. Ennek csupán körülbelül tízmilliárdod része éri el a Földet, és lesz az élet motorja. Bolygónkra egyetlen óra alatt érkezik annyi napsugárzás, ami fedezné az emberiség egyévnyi teljes energiaigényét. (Kiemelt kép: Europress Fotóügynökség)