Nem titkoltan a gipszkarton válaszfalakkal kicsit ellenérzéseim vannak. Rögtön az első, hogy nehezebb fali polc is menne a válaszfalra, és nem tudom, hogy ezt egy gipszkarton fal elbírná-e? Vagy hogy kellene megépíteni, hogy a lehető legerősebb legyen?? Azt értem, hogy kell neki egy jobb esetben fém váz, és a polcot erre kellene felfútni. Na de mi van ha épp nem találom el a fúrásnál a fémkeret vázát, oszlopát?? Mivel lehet a falat megerősíteni? ROCKWOOL Airrock LD hangszigetelő kőzetgyapot készleten 100 x 60 cm. Mennyire tud ez a fal mozogni erősebb fizikai behatások esetén? Tegyek rá duplán gipszkartont, úgy erősebb lenne, és az elég?? Előre is köszönöm, ha valaki a mostani technikai megoldások fényében leírja, hogy mi a legjobb most ezen a téren. 2018. 01.
A hangszigetelő anyagok tulajdonságai közül a két legfontosabb tulajdonság a testsűrűség és a vastagság. A testsűrűség adja meg azt a tömeget ami fontos, hogy a hangszigetelés megfelelő legyen. Egy jó kőzetgyapot rendszer jó hanggátló gipszkartonnal – Blue Acoustic – akár 43-51 decibelt is képes megfogni. Ez nagyon jó matek. Kattintson a Blue Acousticra és megnézheti az árát. Van mindenünk rendszerszinten egy rakáson. Gipszkarton - Ingatlanszaki. Számíthat ránk. Forgalmazott hangszigetelő anyagok: Rockwool Airrock és Steprock termékcsalád. A steprock ND és HD kőzetgyapot testsűrűsége 120 és 140 kg/m2. Bírja a beton súlyát és kiválóan hang szigeteli a kopogó hangokat. Családi házak gipszkarton válaszfalainak szigetelésére jó megoldást nyújtanak az Rockwool kőzetgyapot szigetelések, aminek előnyei: hidrofóbizált, ellenállnak a párás körülményeknek. kiváló tűzállóságúak, A1 tűzvédelmi osztályú szigetelőanyagok. nem csak hőszigetelnek hanem hang szigetelnek is. Öntartóak, nem esnek össze a falszerkezetben. minden kartontípushoz alkalmazhatóak.
Ehhez hasonló kérdések özönlenek, és akkor még ott az egyetlen reális, ám szubjektivitása miatt a legnehezebben kezelhető felvetés: Hogyan fogom magam benne érezni? – Mert ez mégiscsak teljesen más… Válaszaim szak-kivitelezőként értelemszerűen a gipszkarton mellett szólnak, s megpróbálok a kérdés lényegére tapintani. Úgy gondolom, hogy a rossz vélemények, a kételyek nagyjából kivétel nélkül onnan indulnak, hogy sajnos sok helyen tapasztalható a nem megfelelő anyag és rétegrend választás, illetve a szakszerűtlen kivitelezés. S nem mellesleg, fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy ezen a ponton próbáljuk csökkenteni a költségeket, mivel törvényszerű, hogy ha valamiben "nincs benne az anyag", akkor az hitvány lesz. Hoznék néhány példát, hogy a kivitelezéseim során hol és mi mindenre volt alkalmas a gipszkarton fal: Megfelelt, – persze némi extrával – több piacvezető banknál a főpénztár és a 24 órás ATM zóna környékén. Megfelelt a NAV egyik irattárában. Megfelelt az MTV stúdióiban. Megfelelt egyetemi labor süketszobájának építésére.
Tehát egy 600 * 480-as szobából akarok leválasztani két kisebb szobát, illetve egy közlekedőt. Az alaprajzon a feketével színezett falak lesznek az új falak, tehát így is, úgy is. Stabilitás miatt kérdeztem, hogy elég-e, ha a mennyezeti gipszkartonhoz rögzítem majd a fenti UW profilokat. Illetve nem lenne kötve a kezem, hogy ide, vagy oda kerüljön egy-egy fal. 1450 Így futnak a mennyezeti profilok, de azt nem tudom, hogy az alsók milyen irányba. Pár fúrással mondjuk azt meg lehet állapítani. A válaszfal stabilitása miatt kérdeztem, hogy mihez rögzítsem a mennyezeten az UW profilokat. Előzmény: joevagyok68 (1449) 1449 pedig régebben biztos találkoztam vele/olvastam a rigipszes oldalon.. Ott írhatták azt is, hogy hanggátlás szempontjából jobb ha előbb válaszfal, majd a plafon... De lehet előbb plafon is.. Évekkel ez előtt volt... ;-) Amúgy profilok hogyan/merre futnak? emlékszel? Milyen a plafon 1 vagy 2 profilos? Bármelyik is, ha "párhuzamos" a profil a leendő fallal (2 profilosnál az "also"), és nem pont a profil "alá" kerül a fal, akkor okafogyott a kérdés!
Tudta azt, hogy akkor a legeredményesebb a zaj csökkentése, ha a zajforrás felől csinálja? Szeretné tudni, hogy a gipszkarton fal hangszigetelése során mit is jelent ez? Épületeink hőszigetelésére az egyre vastagabban fogó ceruzával írt fűtésszámlák meggyőző késztetést adnak. Mi a helyzet azonban a hangszigeteléssel? Ezzel is ilyen jól állunk? Nem igazán. Az akusztikailag tökéletes hangszigeteléshez megfelelő rétegrendben kellene beépíteni a szükséges anyagokat. Nem titok, hogy ez a megfelelő rétegrend nagyon gyakran nem történik meg. A spórolás nagy úr, és ott igyekszünk lecsípni a költségekből, ahol a legkevésbé fájónak érezzük. A hangszigetelés bizony a lakásépítés mostohagyereke. Családi házában a lég- és lépéshangokkal szemben kell védekeznie. A léghang háromféle lehet: saját magunk által keltett, a szomszédoktól a falon áthalló, és a kívülről beszűrődő kültéri zajok. A lépés és kopogó hangokat a felettünk lévő szinten lakók járása, a háztartási gépek zaja, vagy a kültéri zajok okozta épület rezgések okozzák.
Nem éghető, hő hatására füstöt nem fejleszt, nincs égve csepegés, a tűzterjedést megakadályozza. Nemcsak jól hangszigetelő, hanem hangelnyelő képessége is kiemelkedő. Teljes keresztmetszetében víztaszító, felületéről a vízcseppek leperegnek, de ugyanakkor páraáteresztő képessége szinte a levegőével megegyező. Nem zsugorodik, hőtágulása nincs. Az egészségre nem káros: magas biológiai oldódóképességű, úgynevezett RAL minőségű kőzetgyapot alapanyagból készül. MÉRETEK, TERMÉKVÁLASZTÉK, CSOMAGOLÁSI EGYSÉG Vastagság (mm) Szélesség (mm) Hosszúság (mm) m 2 / csomag 40 600 1000 9, 0 50 7, 2 625 7, 5 60 6, 0 80 4, 8 100 3, 6 120 3, 0 140 2, 4 160 A fal hangszigetelését javítani lehet a Blue Acoustic tűzgátló-hanggátló gipszkarton használatával. Az a helyzet, hogy a 2 x 1 egyrétegű blue acoustic gipszkartonnal és a legerősebb airrock XD hangszigetelő kőzetgyapottal a legerősebb hanggátlást nyerjük meg!! Rockwool Airrock LD Rigips Blue Acoustic Akusztikai laboratóriumban vizsgált válaszfalak mérési eredményei.
A fúvós hangszerek fogalmába hagyományosan a levegőbefúvással működő aerofon hangszerek tartoznak. Elsősorban azokat a levegővel működő hangszereket sorolják ide, melyek levegőpótlását, megszólaltatását az emberi lélegzet, a hangszerjátékos légzőszervei biztosítják az adott hangszer típusára jellemző fúvóka segítségével. Ebbe a csoportba szoktak még sorolni olyan egyéb levegőbefúvással működő aerofonokat is, ahol a levegőpótlás közvetetten (pl. duda) vagy valamilyen egyéb eszközzel, nem az emberi légzőszervekkel történik (pl. harmonika, orgona). A hangszerek Hornbostel-Sachs rendszertanában a fúvós hangszerek azok az aerofonok, ahol a hangrezgés elsődlegesen a levegőnek egy körülhatárolt részében, tehát valamilyen cső- vagy üregrezonátorban jön létre, szemben a szabad aerofon hangszerekkel, ahol ilyenről nem beszélhetünk. Ez utóbbi definíció részben ellentmond az előzőnek, amennyiben mondjuk a szájharmonikát vagy a melodikát nem tekinti fúvós hangszernek annak ellenére, hogy emberi megfúvással szólalnak meg.
A hangmagasság A fúvós hangszerek hangmagasságának megváltoztatására, dallamok játszására többféle megoldás kínálkozik. A fafúvósok esetében a hangmagasság szempontjából a hangszer testében rezonáló levegőoszlop a meghatározó, ennek hosszúságát hanglyukak segítségével lehet módosítani. Átfúvással, a megfúvás módjának megváltoztatásával e rezonáló levegőoszlopot másféle, magasabb rezgési módok felvételére lehet késztethetni, ezzel tovább bővítve a hangterjedelmet. A tölcséres fúvókájú, tehát rézfúvós hangszereknél dallamjátszáskor elsősorban ezeket a különböző rezgési móduszokat hívja elő a hangszerjátékos, ezzel a módszerrel akár komplett hangsorokat létrehozva, de a csőhosszúság megváltoztatásával is módosíthatja a hangmagasságot tolócső vagy szelepek alkalmazásával. A rezgő fémnyelvekkel létrehozott hangok esetén a hangmagasság megváltoztatása csak a fémnyelv rezgő hosszúságának módosításával érhető el, mivel e fémnyelvek rugalmassága és tömege egymagában képes eldönteni a megszólaló hang magasságát.
Fafúvós és rézfúvós [ szerkesztés] A nyugati zenében használatos fúvós hangszerek közül a trombitát, a harsonát, a kürtöt stb. a rézfúvós hangszerek kategóriájába soroljuk, míg a fuvolát, az oboát, a klarinétot stb. a fafúvósok közé. Ez a besorolás nem függ a hangszerek építési anyagától (például a modern fuvola leggyakrabban fémből készül), hanem rendszerint a tölcséres fúvókájú hangszereket nevezik rézfúvósnak és a többit fafúvósnak. Néha azon az alapon nevezik a hangszerek ez utóbbi csoportját fafúvósnak, hogy a hangsorokat ezeknél hanglyukak segítségével képezik, ami történelmileg a fából készült fúvósok sajátja volt. Ez a fajta rendszerezés egyes historikus hangszereknél zavarba ejthet, például a cink megszólaltatásának módja alapján a tölcséres fúvókájú hangszerek közé tartozik, tehát rézfúvós, ugyanakkor fából készül, és fafúvós módjára, hanglyukakkal lehet rajta játszani. Gyakran a könnyebb megszólaltathatóság érdekében kettős nádsípot illesztettek a tölcséres fúvóka helyére, így ebben a pillanatban a szó legszorosabb értelmében is fafúvóssá változott.