A Városi Művészeti Múzeum ot (angolul: Municipal Museum of Art; németül Städtisches Kunstmuseum) Győr város képviselő-testülete alapította 1994. október 15-én, székhelye a Király utca 17. sz. alatti barokk palotában található. Az intézmény országos gyűjtőkörű területi múzeum. Számos kiváló színvonalú képző-és iparművészeti gyűjteményt gondoz és fejleszt, emellett a kortárs egyetemes rajz-és grafikaművészetre specializálódott. Első igazgatója 1994. november 4-től 2009. november 4-ig N. Mészáros Júlia művészettörténész volt. Az intézmény öt állandó kiállítást, egy időszaki kiállítóhelyet, egy grafikai műhelyt és két alkotóházat működtet. Épületeiben az állandó kiállítások mellett, párhuzamosan 4-6 időszaki tárlat látható. Évente szervezi a győri Nemzetközi Művésztelepet, kétévente a Nemzetközi Rajz-és Grafikai Biennálét, háromévente a Progresszív Euroregionális Tárlatot. Tevékenységéhez fűződik a Művészetek utcája elnevezésű győri egynapos összművészeti utcafesztivál és számos hagyománnyá vált múzeumi rendezvénysorozat.
Április 18-án szombat 18 óra a Városi Művészeti Múzeum főépülete, Esterházy-palota (Győr, Király u. 17). BORKULTÚRA ESTEK rendezvénye. Bor – zene - irodalom. Tavaszköszöntő kamaraest. Krúdy Gyula és Hamvas Béla gondolataival. Borkóstoló harmóniában a zenével és az irodalommal. Közreműködik: Wespa vonósnégyes, Posonyi Takács László színművész és Rigler Zsolt (Soproni Borvidék). Bortombola Április 24-én péntek17 óra Váczy Péter Gyűjtemény (Győr, Nefelejcs köz 3). Németh Hajnal Auróra üvegszobrász kiállítása alkalmából rendhagyó művész-közönségtalálkozó. Április 25-én szombat 18 óra Esterházy-palota (Győr, Király u. 17) A BAROKK MESTEREI GYŐRÖTT. Művészettörténeti előadássorozat műkedvelőknek. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796). Mészáros Júlia művészettörténész. Április 26-án vasárnap 15 óra Váczy Péter Gyűjtemény (Győr, Nefelejcs köz 3) Családi múzeumi délután. Átlátszó csodák. Régi és modern üvegtárgyak megtekintése az állandó és időszaki kiállításban, majd meseillusztráció készítése Németh Hajnal Auróra üvegszobrász és Pintérné Gergics Ágnes múzeumpedagógus vezetésével.
Az épületet a Városi Művészeti Múzeum a Széchenyi István Egyetem -mel közösen működteti. A nyolcszögű tér kiváló akusztikájára építve, gyakran szerveznek itt koncerteket, de rendszeresek a múzeumi előadások, tárlatvezetések, egyéb művészeti és kulturális események is. Id. Vasilescu János műgyűjteményének legfőbb értékét Ország Lili életművének a főművei jelentik, mellettük az 1910-es évek végétől 2002-ig számos kiemelkedő magyar festő és szobrász munkájával találkozunk, így Kassák Lajos, Bortnyik Sándor, Moholy Nagy László, Mattis-Teutsch János, Victor Vasarely, Anna Margit, Korniss Dezső, Gyarmathy Tihamér, Kondor Béla, Keserü Ilona, Maurer Dóra, Hencze Tamás, Deim Pál, Nádler István, Bullás József festményeivel, és Schaár Rzsébet, Vilt Tibor, Székely Péter, Asszonyi Tamás, stb szobraival. Napóleon-ház [ szerkesztés] A Városi Művészeti Múzeum Képtára: Király u. 4. (Napóleon-ház) A Vasilescu-gyűjtemény Győrbe kerülésével kapta vissza a patinás időszaki kiállítóhelyet a Városi Művészeti Múzeum.
Elsősorban XX. századi és kortárs magyar, valamint nemzetközi művészeti kiállítások, így például a Nemzetközi Rajz-és Grafikai Biennálé, nagyobb gyűjteményes tárlatok és a szomszédos országokból szervezett csoportos tárlatok helyszíne. Győri Grafikai Műhely [ szerkesztés] Ady Endre u. 6. Győri Grafikai Műhely Nemzetközi Művésztelep fő alkotóhelye 2001-től működteti a Városi Művészeti Múzeum a Győri Grafikai Műhelyt, amelyet 1985-ben Farsang Sándor és Németh Mária győri művészekkel együtt alapított. Jelenleg is győri grafikusművészek, a Grafikai Műhely Egyesület tagjai, a Nemzetközi Művésztelep alkotói és a Győri Tánc-és Képzőművészeti Iskola grafikát tanuló diákjai dolgoznak itt. A műhelyben folyó művészi alkotómunkát a múzeum időszaki kiállításain ismerhetik meg az érdeklődők. Alkotóház [ szerkesztés] Kossuth Lajos u. 56. A Városi Művészeti Múzeum 2000-től működtet alkotóházat, amelynek helyszíne többször változott. A jelenlegi épületet 2007. január 2-ától vette át használatra az önkormányzattól, mellette továbbra is használatban maradt a Schlichter-villa.
A Kossuth Lajos utcai lakásban nyertes pályázat alapján 5-6 győri művész tud egyszerre dolgozni, helyiségei műtermekként szolgálnak. Források [ szerkesztés] N. Mészáros Júlia múzeumigazgató A Városi Művészeti Múzeum gyűjteményei. Állandó kiállítások. Katalógus. VMM, Győr, 2002 Vasilescu Gyűjtemény. Győr. Vasilescu Alapítvány, Budapest, 2005 Radnai Gyűjtemény, Győr. Magyar művészet 1900-1950. Kieselbach, Budapest, 2005 Külső hivatkozások [ szerkesztés] A múzeum hivatalos honlapja Dr. Radnai Béla rövid életrajza Id. Vasilescu János rövid életrajza
[…] Múzeumi szakkörök és kurzusok | 2022. január-június Magas hőfokon Kerámiaszakkör diákok, fiatalok részére Szakmai vezető: Boda Ildikó keramikus, fazekas-oktató Alkalmak: január 4., 11., 18., 25. február 1., 8., 15., 22. március 1., 8., 22., […] EFOP pályázatok EFOP-3. 3. 2-16-2016-00273 EFOP-4. 1. 9-16–2017-00035 tovább
A két nyomasztó, természetfelettiekkel operáló sorozat után már igazán kijárt egy igazi dán krimi is, A gesztenyeember rel pedig a Netflix ki is szolgálta a nézői igényeket valami sötét, nyomasztó és északi iránt. Søren Sveistrup neve akár garancia is lehetne a sikerre, hisz nem akármilyen sebességgel rúgta be a siker ajtaját a The Killing eredetije, a skandi-noir klasszikus Egy gyilkos ügy megírásával, amelyet aztán rohamléptékben adaptáltak az amerikaiak is. Épp ezért volt aztán óriási csalódás, amikor a 2017-es Hóember bombasiker helyett csak latyakos hülyeség volt, pedig egy Michael Fassbender-Jo Nesbø- Søren Sveistrup trióval lehetetlennek tűnt egy ekkora mellélövés. Skandináv krimi a Netflixen: Gesztenyeember sorozat kritika - Noizz. A forgatókönyvíró egy évvel később, 2018-ban nyargalt át a sorozatok és filmek világából a könyvekére, és kamatoztatta is rögtön tapasztalatait, miközben látszólag lélekben mégis a mozgóképes terepen maradt: A gesztenyeember rel rögtön olyan könyvet írt, ami a képernyőre termett. A sorozat a könyvet meglehetősen hűen követve lök be az események sűrűjébe, az első részben nagyrészt a dán neveket bogozza a néző, miközben valaki egy levágott kezű női holttestet hagy egy játszótéren egy kis gesztenyefigura társaságában.
Minden skandináv krimi elsősorban a bántalmazásról szól, és ezzel nyitunk most is, 1987-ben, valahol a vidéki Dániában egy rendőr egy lemészárolt családra és a pincében egy rabszolgaként tartott kislányra talál, majd ugrunk az időben, és találgathatunk, mi lett a kislánnyal és mikor fog felbukkanni a történetben. Index - Kultúr - Szétröhögtük az agyunkat a Netflix új rendőrös sorozatán. A jelenben egy szörnyű gyilkossághoz riasztják a kislányát egyedül nevelő rendőrnőt, Naia Thulint ( Danica Curcic): egy játszótéren találnak meg egy meggyilkolt anyukát, mellette pedig egy gesztenyefigurát találnak. Ez önmagában is kissé bizarr, de még bizarabb lesz az ügy, amikor kiderült, hogy a figurán a szociális miniszter Rosa Hartung ( Iben Dorner) egy éve elrabolt és meggyilkolt lányának ujjlenyomata van – a holttest nem került elő, de a gyilkost elfogták. A nyomozás lassan indul, pláne úgy, hogy főnökük nem akarja bolygatni a régi ügyet, ráadásul Thulin egy olyan társat kap Mark Hess ( Mikkel Boe Følsgaard) személyében, aki épp áthelyezését várja, és semmi kedve besegíteni.
Az egész jelenetet fogta és áthúzta egy tollvonással ez a momentum, arról nem is beszélve, hogy ezek után nem is tudjuk mi történt velük. Többet szó sem esik erről. De hogy ne csak a rossz dolgokról beszéljek, had emeljem ki az egyetlen pozitívumát a sorozatnak, mégpedig az atmoszféráját. Gyönyörű környezet, eltékozlott, igazi skandináv krimi alapanyag Az egész környezet, a meseszép fényképezés és kamerahasználat, amely jellemzi a sorozatot, valamint a drónfelvételek kifejezetten gyönyörűek voltak. Egyből bele tudtam magam élni a rideg, skandináv szépségű tájba. A komor, de nyugodt hangulatba, az egyszerű, de mégis komplikált társadalmi normákba. Szép volt a fényképezés, és a helyszínek lenyűgözőek voltak. Amit még ki kell emeljek, hogy érdekes volt látni az izlandi rendőrség, bíróság és ügyészség összehangolt (vagy inkább bürokratikus) munkáját. Azt, hogy nem lehet fegyver a nyomozóknál csak az autóban, egy széfben, és annak sem tudják a kódját, csak ha felhívják a központot és leellenőriztetik magukat.
Az ostoba főszereplők, akik saját magukkal is ellentmondásba kerülnek Két említésre méltó főszereplő Kata (aki a helyi rendőrség nyomozója) és Arnar (Oslóból iderendelt ügynök, aki segíti a nyomozást), ők azok, akikkel együtt kéne dolgoznunk és felderíteni a gyilkosságokat. Azonban a néző számára embert próbáló feladat az ő tolerálásuk. Kata, akinek egy talpraesett, okos nyomozónak kellene lennie (hiszen már évtizedek óta dolgozik), nem hogy a nyomozás fontos kulcsmomentumain elcsúszik, de a saját magánéletében is egy teljes idegroncs (nem jó értelemben). A férje új párjának nem is köszön, az elhidegülő fiát annyira szereti, hogy inkább eltusolja azt, hogy bűnrészes (erre a szálra még visszatérek), az anyjával, pedig, aki az egyetlen empatikus ember úgy bánik, mint egy ronggyal. Ezt az alapfelállást kapjuk. Egy bűnrossz nyomozót, aki csak tátog és les a történések után, valamint annyira egoista, hogy amikor nem őt választják meg főnyomozónak, duzzogva elmegy. Ha nekem lenne egy ilyen nyomozótársam, már rég kirúgattam volna.