Közpénzmilliárdokból népszerűsíti a fenntarthatóságot a köztársasági elnök által 2016-ban alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA). A szervezet tavaly már 1 milliárd forint feletti állami támogatást kapott, és idén áprilisban másfél milliárd forintért vett meg egy budai ingatlant. A KBKA Magyarország legnagyobb költségvetésű környezetvédelmi alapítványa, két cég és egy kockázati tőkealap tulajdonosa. Ezek bevételeit működésre és az alapításkor meghatározott célok (a társadalom környezettudatosságának fejlesztése, oktatás) megvalósítására fordítják. Áder János alapítványa 60 milliós fesztivált rendez tavasszal - mfor.hu. Áder János köztársasági elnök 2017 végén jelentette be, hogy 2016-ban egy klímavédelmi alapítványt hozott létre mintegy 85 millió forintból. A pénzt egy korábban elhunyt, külföldön élő magyar hagyta a mindenkori köztársasági elnökre azzal, hogy az összeget fordítsa a magyarok javára. A KBKA célja az alapító okirat szerint: "A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására.
Alapítványt hoz létre Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a koronavírus miatt árván maradt gyermekek megsegítésére. Áder János elmondta, a koronavírus-járvány első és második hulláma alatt nem nagyon lehetett olyan híreket hallani, mint most, a harmadik hullám idején: fiatalok, kisgyermeket nevelő szülők halnak meg és gyermekek maradnak árván. A bejelentést a köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában tette. amit az MTI szemlézett. "Hetek óta azon gondolkodtunk a feleségemmel, hogy hogyan lehetne ezen a helyzeten segíteni. Transzparens-portré: álhírgyártó és magyargyalázó újságíró az Átlátszónál | Mandiner. Kíváncsi voltam, hogy hány családot és hány gyermeket érinthetett ez a járvány: több mint hatszáz gyermekről van szó, és több mint négyszáz családról" - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. Hozzátette, az érintett gyerekeket legalább a nagykorúvá válásukig vagy addig, amíg szakmát, esetleg diplomát szereznek, segíteni kell anyagilag. Az alapítványról azt közölte: a jogi előkészítő munkálatok befejeződtek, elkészült már az alapító okirat; "jogi értelemben" az alapító Áder János, a felesége pedig a kuratórium tagja, valamint felkérte Bagdi Emőke klinikai szakpszichológust és Ürge-Vorsatz Diána fizikust is, akik igent mondtak.
Az alap nyilvántartásba vételekor vállalt teljes vagyon 10%-át, azaz összesen 500 000 000 forint 50%-át a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Zrt, 50%-át a Pénzügyminisztérum vagyonkezelésében lévő Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tulajdonában álló Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap teljesítette. A tőkelap létrehozását tavaly 5 milliárd forinttal támogatta a kormány, és mint azt a megírta, a tőkealap idén újabb 5 és fél milliárd forintnyi támogatást kapott. Köztársasági elnöki és miniszteri elismeréssel jutalmazták a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal munkatársait - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Horn Gabriella A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Wikipedia/Globetrotter19
Egy másik, "Adj a magyar pofájára és tudja, hol a helye" címmel megjelent írásában pozitívan értékelte azt a FIFA-döntést, miszerint a magyar válogatottnak zárt kapuk mögött kellett lejátszania a soron következő válogatott mérkőzését, továbbá hozzátette, hogy "mindez természetesen azt is mutatja, hogy Magyarország az európai antiszemitizmus központja". A migránsválsággal kapcsolatos helyzetértékelésében arra a következtetésre jut, hogy "az igazi terrorveszélyt pedig nem a muszlimok, hanem a nacionalista magyarok jelentik", valamint hogy a "Keleti pályaudvarnál történt balhét a magyar focihuligánok provokálták ki". Bőtös Csehszlovák Kém elnevezéssel is vezet blogot. A mai napig elérhető egy bejegyzés, ami alatt "az Átlátszó szerzője kifejti azon reményeit, hogy az Orbán-kormány vizionált bukását követően a jogállamiság és jogbiztonság keretei időszakosan nem állnak majd fenn és emiatt lehetőség nyílik a kormánypártinak tartott személyekkel szembeni erőszakos megtorlásokra". Bőtös egészen pontosan így fogalmaz: "Bizom abban, ha megbuktok nehany napig meg nem all vissza a demokracia es az ilyen alakok testet az arokpartrol lapatoljak fel egy IFA-ra!!!!
Erről az épületről november közepén írta meg a HVG, hogy ide lett bejegyezve egy budai székhelyű szervezet, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, ami megkapta a korábban állami tulajdonú, mezőhegyesi székhelyű Nemzeti Ménesbirtok Zrt. -t és annak hatalmas ingatlan- és földvagyonát. Ez a Pasaréti út 59. alatti, közel 1500 négyzetméter területű irodaház a székhelye a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) egyik cégének, a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. -nek (KBKB). Novemberben megkerestük a KBKA-t, hogy megismerjük a Pasaréti úti ingatlan adásvételi szerződését. Másodszori kérésre meg is kaptuk a dokumentumot, bár abból (adatvédelmi okokra hivatkozva) kitakarták az ingatlan eladójának a nevét, annak ellenére, hogy ez az információ a földhivatali adatbázisban mindenki számára elérhető. A szerződésből kiderült, hogy a vételár 1 milliárd 520 ezer forint volt, és a telek mérete 2501 négyzetméter. Az irodaházat a KBKA egyik cége, a Kék Bolygó Klímavédelmi Capital Kft. (KBKC Kft) vette meg, az ingatlan eladója a HPV Hungary Építő és Szervező Kft.
(A kft. ügyvezetője Lázár János korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor, aki vezette a 2019. júniusi alapításától idén augusztusig a Kék Bolygó Alapítvány befektetési alapkezelő társaságát is. ) Tordai szerint ez a KBKC Kft. vásárolta meg áprilisban a Pasaréti úti villaépületet, amelynek értékét szakértők legalább 1, 5-2 milliárd forintra becslik. Az ellenzéki képviselő tudomása szerint "ebben a tartományban mozgott a vételár is". Repült a közpénz A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány egy 2018-as kormányhatározat szerint évente közel 1, 5 milliárd forint költségvetési támogatást kap - hangzott el az RTL Híradóban. Egy november 25-i kormányhatározat további mintegy 5, 5 milliárd forintot juttatott az alapítvány befektetési alapkezelőjének. (A határozat szerint a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. tőkeemelés útján 2, 5 milliárdot kap, míg a tőkealap "céljainak eléréséhez és a célok érdekében felmerülő kiadásokra" 2, 95 milliárd forint közpénzt. ) Tordai Bence szerint azért problémás a budai ingatlanvétel, mert az adófizetői pénzek egy alapítványon át egy kft.
1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Magyar állami kitüntetések átadása Pozsonyban Pozsony. Az oktatás, a szépirodalom, a közművelődés és a tájékoztatás területéről érkeztek azok a szlovákiai magyarok, akik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából magyar állami kitüntetésben részesültek. A köztársasági elnök által adományozott elismeréseket a pozsonyi magyar nagykövet adta át.
Air India 182. járat A Boeing 747 két héttel a robbanás előtt A baleset jellemzői Keltezett 1985. június 23 típus Repülés közbeni robbanás Okoz Bombázás Webhely Az Atlanti-óceán felett Elérhetőség 51 ° 03 ′ 36 ″ észak, 12 ° 49 ′ 00 ″ nyugat Az eszköz jellemzői Eszköztípus Boeing 747-237B Vállalat Air India N o Azonosítás VT-EFO Fázis Hajókázás Utasok 307 Legénység 22. Halott 329 Sebesült 0 Túlélők Földrajzi elhelyezkedés a térképen: Atlanti-óceán szerkesztés A 1985. június 23, az Air India 182-es járatán a Boeing 747 fedélzetén elhelyezett bomba felrobban, és a repülőgépet 31 000 láb (9450 méter) tengerszint feletti magasságban tönkretette az Atlanti-óceán felett, Írországtól délnyugatra. Balesetet szenvedett az Air India Express Boeing 737-800-as gépe. A repülőgép a indiai vállalat Air India, amennyiben a montreali - Bombay kapcsolat révén Toronto, London és Delhi. A fedélzeten tartózkodó 329 ember, köztük 80 gyermek és 268 kanadai nemzetiségű ember meghalt a támadásban. A gép maradványai Írországtól mintegy 190 kilométerre délnyugatra feküdtek az óceánba.
(angol nyelven). At least 15 persons including the pilot onboard Air India Express aircraft were killed after the flight from Dubai skidded off runway at Calicut International airport in Kerala.. ) ↑ Both Pilots Among 18 Killed In Air India Express Plane Crash In Kerala: Updates.. ) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben az Air India Express című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Air India 182. járat - frwiki.wiki. Text is available under the CC BY-SA 4. 0 license; additional terms may apply. Images, videos and audio are available under their respective licenses.
[6] [7] [8] Belföldön a légitársaság Kerala, Delhi, Ándhra Prades, Tamilnádu és Mahárástra államokat szolgálja ki. Külföldön a légitársaság elsősorban a Közel-Keletet és Szingapúrt szolgálja ki. Flotta [ szerkesztés] 2022 januárjában az Air India Express flottája a következő repülőgépekből áll: [9] [10] Az Air India Express flottája Típus Összes Rendelés Utasok Megjegyzés Boeing 737-800 24 — 186 189 Összesen: 0 Balesetek [ szerkesztés] 2010. május 22-én az Air India Express 812-es járata, a VT-AXV lajstromú Boeing 737-800 -as repülőgép, amely Dubajból tartott Mangalorba, a Mangalori nemzetközi repülőtéren túl későn landolt, és alig maradt ideje a pilótáknak lelassítania a kifutópályán. Indiában történt légi közlekedési balesetek listája – Wikipédia. Ennek következtében a gép túlfutott a 24-es kifutópályán és a repülő jobb szárnya nekicsapódott a radar épületébe, ami miatt az letört. Ezután a repülőgép tovább csúszott és a repülőtéri kerítést áttörve lezuhant a sziklaszirtről, amin a repülőtér található, és kettétörve kigyulladt. A fedélzeten tartózkodó 166 főből 152 utas és mind a hat személyzeti tag az életét vesztette.
A fedélzeten tartózkodók közül 127 ember van kórházban, többen súlyos, válságos állapotban. A repülőgép adatrögzítőit megtalálták a hatóságok. Az információi szerint a baleset a második megközelítést követően történt, az első leszállási próbálkozást megszakította a személyzet. A repülőtér egy fennsíkon helyezkedik el, és egyetlen, 10/28-as irányú futópályával rendelkezik. A leszállásra használható pályahossz mindkét irányból 2850 méter, a pályavégeken 93 x 90 méteres biztonsági területet (Runway End Safety Area – RESA) alakítottak ki. A balesetben érintett VT-AXH lajstromjelű repülőgépet 2006 novemberében gyártották, 13 éves és 9 hónapos volt. A katasztrófa okait és felelőseit az ilyenkor szokásos hatósági vizsgálat hivatott felderíteni, de a legtöbb esetben a leszállást követő túlfutásos események többsége pilótahiba miatt történik, vagy nagyban hozzájárulnak a személyzet nem megfelelő döntései, reakciói. Az előzmény a legtöbb esetben, hogy a repülőgép túl nagy sebességgel, vagy a futópálya földet érési zónája után ér földet, és nem marad elegendő pályahossz a fékezésre.
Az Indiában történt légi közlekedési balesetek listája mind a halálos áldozattal járó, mind pedig a kisebb balesetek, meghibásodások miatt történt, gyakran csak az adott légiforgalmi járművet érintő baleseteket is tartalmazza évenkénti bontásban. Indiában történt légi közlekedési balesetek [ szerkesztés] 1963 [ szerkesztés] 1963. július 28. Mumbaitól 10 kilométerre a tengeren. A United Arab Airlines 869-es járata, egy de Havilland Comet 4C típusú utasszállító repülőgép, lajstromjele SU-ALD, leszállás közben a tengerbe csapódott. A gépen utazó 55 fő utas és 8 fő személyzet életét vesztette. [1] 2013 [ szerkesztés] 2013. június 26. Kedarnath, Gaurikundtól északra. Az Indiai Légierő Mi–17 V5 típusú katonai mentőhelikoptere lezuhant. A gépen 20 fő tartózkodott, közülük 9 fő a Nemzeti Katasztrófaelhárítási Erők, illetve 6 fő az Indo-Tibet Határvédelmi Rendőrség állományába tartozott. A helikopteren 5 fős személyzet volt. A gépen utazók közül mindenki életét vesztette. [2] 2016 [ szerkesztés] 2016. július 22., Bengáli-öböl.