Maradt a jegybanki alapkamat: a forint viszont ezt is megérezte - Pénzcentrum Jegybanki alapkamat 2018 Teljes Qui me suit Nem várt döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa: 0, 75 százalékos mostantól a jegybanki alapkamat. A korábbi 0, 9-ről 0, 75 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az alapkamatot. Ez rekordalacsony szintet jelent. A legutolsó kamatcsökkentés még 2016 májusában történt, azóta több mint négy éven át 0, 9 százalékos volt az alapkamat. Az MNB a kamatdöntés részletes indoklását hagyományosan egy órával a számok közzététele után, délután 3-kor adja ki. Ugyanekkor sajtótájékoztatót is tartanak a jegybank vezetői. A közleményben azt írták: Az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása. Az indoklás alapján úgy tűnik, az MNB hurráoptimizmusból egy fokozattal lejjebb kapcsolt, egyszerű optimizmusra. Az eddigi 2-3 százalékos növekedési prognózis helyett most már arról írtak: Összességében a hazai GDP 2020-ban szerény ütemben növekedhet.
Ez hónapokkal korábban még rettenetes mélypontnak számított volna, de a mostani helyzetben már az is a piacok megnyugvását mutatja, hogy nagyobb mozgások nélkül azon a szinten stabilizálódott – eddig. Ehhez képest pont a kamatdöntés napjának délelőttjén esett nagyot az árfolyam. Ráadásul a régiónk többi devizájához képest is különös volt ez a mozgás, egyetlen más pénz sem esett az euróhoz képest az elmúlt órákban. 01. 16:00 • Erőre kapott a forint az MNB közleményére Történelmi mélypontjáról erősödni kezdett a forint az MNB közleményére, a jegybanki alapkamat melletti, 1 hetes betéti tender elindításáról. 2020. 03. 15:54 • Nem emel kamatot az MNB A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0, 90 százalékon áll. 18. 17:50 • Mi a fogyasztási hitel fogalma? Orbán Viktor maximálta a kamataikat Orbán Viktor miniszterelnök ma délutáni rendkívüli tájékoztatójában számos gazdasági intézkedést jelentett be. A bejelentett intézkedések között volt az is, hogy a 2020. 19-től felvett fogyasztási hitelek teljes hiteldíjmutatóját (THM) maximálják,... 2020.
2022. február. 22. 15:22 MTI Gazdaság Újabb 0, 5 százalékponttal emelte az alapkamatot a jegybank Immár 3, 4 százalékon áll a jegybanki alapkamat. 2021. december. 13. 06:11 Bank360 Jövőre havi 20 ezer forinttal is megnőhet a változó kamatozású lakáshitelesek törlesztője A lakáshitelt fizetők most már a törlesztőrészleteikben is kőkeményen meg fogják érezni a jegybanki kamatemelések hatását. A változó kamatozású lakáskölcsönöket fizetőknek akár 20 ezer forinttal is nőhet a havi részlete januártól – derül ki a Bank360 elemzéséből. Ennek oka a 2013 nyara óta nem látott magasságokba emelkedett BUBOR, amit most az is megtanul félni, aki eddig nem ismerte. 2020. augusztus. 25. 14:49 MTI / Nem változott a jegybanki alapkamat Maradt ott, ahol eddig is volt: 0, 6 százalékon. 2020. március. 18. 18:25 Sándorfi Balázs, Bankmonitor Mit jelent a most bejelentett kamatplafon? Nem mindenki fogja megkapni Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy holnaptól a fogyasztási hitelek THM-jét (teljes hiteldíj mutatóját) 5, 9%-ban maximalizálják.
Milyen hatással lesz a kamatemelés a lakossági hitelekre? - A Magyar Nemzeti Bank júniusban kamatemelésre készül, de az alapkamaton túl az egyhetes betéti ráta emelkedése is várható a jelenlegi gazdasági helyzet kezeléséhez. A vírushelyzet okozta gazdasági visszaesésnek "köszönhetően" az infláció is növekedésnek indult – idén tavasszal átlépte az 5%-ot –, amit az MNB-nek valahogyan muszáj kezelnie, és ez az egyetlen hathatós megoldás. Az alapkamat jelentése Az alapkamatot a bankok kapják a Magyar Nemzeti Banktól a betéteikért cserébe. Minél alacsonyabb az alapkamat, annál olcsóbbak a hitelek, ami növeli a hitelfelvételi kedvet, ez által pedig erősíti a gazdasági növekedést is. Ebből viszont levonható a következtetés, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank kamatemelést jelent be, akkor a kereskedelmi bankok számára nem marad más választás, mint a hitelkamatok emelése, azaz a drágább hitelek folyósítása. A kamatemelés jó oldala Fontos tudni, hogy ez nem csak a hitelezésre, de a megtakarításokra is hatással van, ám fordított előjellel.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez augsburgi csata – 910-ben Augsburg mellett lezajlott első, magyar győzelemmel végződött csata augsburgi csata – 955-ben Augsburg mellett lezajlott második, magyar vereséggel végződött csata
A csatavesztés tényével persze szembe kell nézni, hiszen a múlt része. Ám ha egy folyamat –a Magyar Nagyfejedelemség hadjáratainak sora – balvégzetű eseménye elhomályosítja magát a teljes folyamatot, akkor abból nem kerekedik tárgyilagos történelemszemlélet. 955 augsburgi csata teljes film. Érdemes az összefüggéseket legalább utalás szintjén felidézni. A Magyar Nagyfejedelemség sok esetben államérdekű hadjáratai (közkeletű, ám téves elnevezéssel a "kalandozások") révén fejezte ki politikai akaratát. Az első (862) és az utolsó (970) dokumentált katonai esemény ideje tehát bő évszázadot tett ki. E korból mintegy félszáz helyhez, időhöz kötött támadást lehet a mai tudással elkülöníteni: nagyjából 80%-uk vezetett nyugatra, a fennmaradó hányad Délkelet-Európa ellen. Az aránytalanságra két tényező szolgál ésszerű magyarázatként: egyik a földrész nyugati felét jellemző politikai széttöredezettség, másik a bizánciak több évszázad alatt felgyülemlett és folyamatosan élő tapasztalata, amellyel a velük kapcsolatba került steppei népek (hunok, avarok, türkök, magyarok) sajátosságait jobban kiismerték, s ezáltal (váltakozó hatásfokkal) "kezelhetőbbé" tették azokat.