Lemondott az Antall József Tudásközpont (AJTK) teljes, háromtagú felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György, a kormánypárti médiában rendszeresen szereplő biztonságpolitikai elemző. Az érintettek megerősítették lemondásukat a Direkt36-nak. Nem akartak részletesen nyilatkozni, de többen utaltak arra, hogy a döntésükben szerepet játszott, hogy a Direkt36 feltárta: a kormányközeli politikaelemző intézetnél a vezetőség szívesen költötte a közpénzt például luxusutazásokra, az igazgató egyre magasabb fizetésére, drága tárgyakra, PR-szerződésekre. Többen hangsúlyozták, hogy már nem állnak kapcsolatban Antall Péter igazgatóval (a néhai miniszterelnök fiával). A Direkt36 májusban mutatta be az AJTK költekezésének visszásságait, a szervezetet eddig csaknem ötmilliárd forinttal támogatta az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. Direkt36: Közpénzből járja a világ luxushoteleit Antall József fia | Magyar Narancs. Belső dokumentumok, pénzügyi beszámolók és az alapítvány ügyeit közelről ismerő források információi alapján többek között arról írt a Direkt36, hogy az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg.
Bár az AJTK-t tavaly is nagy összeggel, 824 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség, és további két minisztériumtól is kaptak milliós nagyságrendben pénzt, a legfrissebb pénzügyi beszámoló szerint a mérleg 2020-ban ismét negatívba fordult. Az alapítvány 26, 6 milliós veszteséget hozott össze annak ellenére, hogy tavaly az év nagy részében a járvány miatt sem konferenciákat, sem külföldi utazásokat nem lehetett bonyolítani. Meghalt Fülepp Klára, Antall József felesége. A beszámolóban azzal magyarázzák a veszteség kialakulását, hogy "a mérleg szerinti eredmény a készletekre elszámolt értékvesztés miatt mutat veszteséget". Az AJTK szerint ez a könyvkiadási tevékenységükkel függ össze, mert "az értékvesztés oka, hogy a könyvek bekerülési költsége magasabb, mint amennyiért értékesítésre kínáljuk". Az utazások pedig valóban elmaradtak tavaly a járvány miatt, de a konferenciákat megtartották online. Bár a helyszínbérletet megspórolták, "a professzionális digitalizációhoz szükséges költségek merültek fel tételként" – válaszolták a Direkt36 kérdésére.
Antall Józsefet és feleségét a Fehér Házban fogadta a Bush-házaspár /Fotó: MTI-Kovács Attila Az egykori politikus ezt a történetet először Antall Józseftől hallotta, de évtizedekkel később rákérdezett Klára asszonynál is, aki megerősítette a történteket, és mosolyogva megjegyezte: "Ez volt életem egyetlen diplomáciai sikere". Közpénzből luxushotelezik Antall József fia | Veszpresszó. Azt, hogy akkor elmesélte a gyerekkori emlékét, egy egész ország megköszönheti neki: Kuvaitot ugyanis hatalmas túlerővel rohanta le korábban a 20. század egyik legkegyetlenebb diktátor, Szaddám Huszein, az amerikaiak vezette nemzetközi koalíció azonban néhány nap alatt térdre kényszerítette az iraki csapatokat. A néhai miniszterelnök felesége egyébként könnyen dönthetett volna úgy, hogy maga is beszáll a politikai ringbe, legalábbis családjában egykori főpolgármester és kormánybiztos is volt, sőt, távoli rokona volt maga Kossuth Lajos is. Ő azonban más utat választott, és élete jelentős részét a gyermeknevelésnek és annak szentelte, hogy minél több terhet levegyen férje válláról.
Miután Antall József szervezete feladta a küzdelmet, felesége szinte minden idejét annak szentelte, hogy az ő emlékét ápolja. Részben ezt a célt szolgálja az általa alapított Antall József Tudásközpont, amelynek felépítésében egyik fia, Péter is részt vett, aki most közösségi oldalán így búcsúzott édesanyjától: "Amikor az ember gyerek, hiszi, majd reméli, hogy a szülei mindig vele lesznek. Később tudod, hogy nem, de hátha! 29 év különbséggel ma este elvesztettem őket. Klári lányom tovább viszi ezt a szép nevet. Vigyáznunk kell egymásra! Muszáj! " Fülepp Klára tizenöt éves volt, amikor egy tánciskolában megismerte a férjét, majd több mint négy évtized jutott nekik boldog házasságban. Végül 29 évvel élte túl a férjét, ám ereje a megpróbáltatások ellenére sem hagyta el. Antall József özvegye gyakran részt vett megemlékezéseken /Fotó: MTI-Mohai Balázs A néhai miniszterelnök özvegye az évek során nem csak Antall életművét érintő rendezvényeken vett részt. Egyik utolsó nyilvános szereplése 2020 februárjában volt, amikor a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen vett részt Budapesten.
2022. márc 31. 20:05 Fülepp Klára évtizedeken keresztül ápolta Antall József emlékét / Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd A '90-es évek egyik legsúlyosabb közel-keleti válságának, Kuvait lerohanásának megoldásában adott tanácsot az amerikai elnöknek Antall József szerdán elhunyt özvegye. Fülepp Klára a kommunista rezsim vegzálása alatt, majd a rendszerváltás viharos éveiben, később pedig férje súlyos betegsége idején is mindvégig biztos támasza volt a néhai miniszterelnöknek, azt azonban kevesen tudják, milyen jelentős hatása lehetett a világra annak, hogy 1990-ben Antall József oldalán az Egyesült Államokba látogatott. ( A legfrissebb hírek itt) Mindezt Kónya Imre egykori MDF-es politikus, belügyminiszter osztotta meg lapunkkal, aki úgy véli, a történet jól megmutatja az egykori miniszterelnök feleségének asszonyi bölcsességét. — Míg Antall József négyszemközt tárgyalt Bush elnökkel, a first lady, Barbara Bush körbevezette Klára asszonyt a Fehér Ház kertjében. Ekkor mesélte el Barbara Bush neki, hogy a férje milyen lelkiismereti gonddal küzd annak eldöntésében, hogy Kuvait felszabadítása érdekében bevesse-e az amerikai csapatokat az iraki hadsereg ellen.
Ekkor Antallné megjegyezte, hogy ugyan nem ért a politikához, de kislány korából jól emlékszik arra, hogy a szülei 43-ban, és még 44-ben is abban reménykedtek, hogy a Szicíliában és Dél-Itáliában partraszálló amerikai csapatok Olaszország elfoglalása után tovább nyomulnak észak felé, így nem az oroszok, hanem ők hozzák el a békét Magyarországra. Az, hogy ez nem így történt, a magyaroknak 40 évnyi rabságot jelentett, mondta akkor Barbara Bushnak – kezdte Kónya. Ezután egy díszvacsora következett, ahol kerek asztalok mellett ültek a vendégek, akik közül Klára asszony ült Bush elnök mellett. Ez is érdekelheti: Meghalt Antall Józsefné — Vacsora közben Bush rátette Antallné karjára a kezét, majd megkérdezte, nem lenne-e kifogása az ellen, hogy elmesélje a társaságnak, amit délelőtt a first ladynek mondott. Miután az elnök elmesélte, hozzátette: az amerikai szerepvállalásról szóló döntésének a mérlegelésekor az egyik fő szempont számára az, amire Mrs. Antall felhívta a figyelmet – mesélte Kónya.
Egyes fajok tobozai azonban évekig, esetleg évtizedekig is fennmaradnak. Az is előfordul, hogy csak egy esetleges koronatűz hatására nyílnak fel a tobozok. Kötészetben kedvelt tobozok Rózsatobozok A törpefenyő apró rózsatoboza, az erdei fenyő kis rózsatoboza nem esik szét, a virágkötők egyik legkedveltebb alapanyaga. Szintén kedvelt a feketefenyő 5-8 cm hosszú toboza, amelyet nagy rózsatoboznak hívják. Szivartobozok Kedveltek a szivartobozok, ilyenek a közönséges luc toboza; apró szivartoboz: a szerb luc toboza, puha pikkelyű szivartoboz: a szúrós luc, az ún. ezüstfenyő toboza. További kedvelt tobozok a kötészetben Nyelvszerűen kilógó pikkelylevelektől "borzas" tojás alakú toboz a duglászfenyők toboza. Öröklődő tévhit, hogy...: a fenyő termése a toboz. A pikkelylevelek vaskos peremétől "rücskös" felületű, tojás alakú toboz a mamutfenyő toboza. Sima felületű, tojás alakú és nagyságú toboz az atlaszcédrus toboza. A széles, kis tojás alakú toboz, ami a tűlevelek őszi lehullása után is megmarad a gallyrészen, a vörösfenyő toboza. A selyemfenyő toboza jól hasítható, ezért ezt is kedveli a kötészet.
A toboz és fenyő elválaszthatatlan együttes. A toboz valójában a fenyőfélék termővirágzata. Alakra, méretre rendkívül változatos. Bár a fenyők dísze, gyakran csak távolból gyönyörködhetünk a fán lévő tobozokban, mivel a fák koronáját díszítik. De nem csak a fákat díszíti, hanem a virágkötészet is előszeretettel alkalmazza az arra megfelelőket. A nyitvatermők ősi típusú, fás szárú, magvas növények. A toboztermők törzsébe tartozó növények legismertebb osztálya a tűlevelűek osztálya. Leveleik általában örökzöldek, tű vagy pikkely alakúak. Lombjukat nem évszakhoz kötődően hullatják le, hanem leveleik több évig a fán maradnak, s folyamatosan hullanak. Virágaik leggyakrabban egyivarúak*, szabályos virágtakaró-leveleik nincsenek, ezért magkezdeményeik szabadon ülnek a termőleveleken. A Nemes fenyők ről itt olvashat. A tobozban az egy-egy porzólevélből álló porzós virágok barkaszerű virágzatban** állnak. Termős virágaik szintén virágzatba tömörülnek. Spirálisan elhelyezkedő termőleveleikkel és elfásodó pikkelyleveleikkel a fenyők jellemző képződményét – a tobozt-.
Korán felkopaszodik. Alkalmas a futóhomok, a kopárok és a városok fásítására is – a szennyezett levegőt a legtöbb fenyőnél jobban viseli. Telepíteni körültekintően kell, mert hajlamos arra, hogy agresszíven terjeszkedve kiszorítsa a természetes életközösségeket. A tűlevelek 4–8 évig élnek, és a törpehajtással együtt hullanak le. Nagy, barna tobozai két év alatt érnek be. Természetes előfordulási területein állományai ligetes szerkezetűek, lombhullató fákkal ( virágos kőris, keleti gyertyán, komlógyertyán stb. ) elegyesek, cserje-, illetve gyepszintjük jól fejlett. Magyarországon telepített erdői túlságosan sűrűek (átlagosan 8–12 ezer tővel hektáronként) ahhoz, hogy abban más fajok is jól megélhessenek: a hazai feketefenyvesekben a névadó fafaj töveinek aránya 89, 5%. Az eredeti vegetáció leépülésének eredményeként az állatközösségek is megfogyatkoznak. Alfajok, változatok [ szerkesztés] Változékony faj, a változatok kialakulását nagyban segíti, hogy előfordulásai izoláltak, szigetszerűek.