171 "Semmi sincs egészen úgy" Gondolatok, pályaképek Füst Milán: A Nyugat születése. Magvető, 1967. 189 Füst Milán: Kiléptem a Nyugattól. In: Füst Milán: Napló I. 191 Lukács György: Jelentés dr. Füst Milán magántanári értekezéséről. 4140/159. 193 Abody Béla: A gondolkodás látványa. 197 Hanák Tibor: Füst - mítosz - valóság. 203 Ungvári Tamás: Arcképvázlat Füst Milánról (Javított változata: Füst Milánról. In: Ungvári Tamás: Ikarusz fiai. Szépirodalmi, 1970. 216 Lengyel Balázs: A költők költője. In: Lengyel Balázs: Zöld és arany. Magvető, 1988. 227 Orbán Ottó: Füst Milán. In: Orbán Ottó: Honnan jön a költő? Bp. Magvető, 1980. 237 Bányai János: Bonyolult örömök, Híd, 1964. 4. 248 Somlyó György: A Füst Milán-i szituáció irodalmunkban, In: Somlyó György: Füst Milán. Szépirodalmi, 1969. 264 Rába György: Füst Milán lírája, mint az Ezeregyéjszaka utóhangja. Jelenkor, 1978. 7-8. 288 Poszler György: Modern naivitás és intellektuális művészet. Liget, 1992. 2. 302 "Átkozott Utókor" Elmékek Lukácsy András: Látogatóban Füst Milánnál.
Störr egyszer látni vélte az asszonyt Párizsban, s csak ezután tudja meg, hogy Lizzy már nem él. Ekkor döbben rá, hogy ez a furcsa, kacér, hűtlenkedő nő volt élete legfontosabb kapcsolata, hogy hiába próbált éveken át felejteni, hiába készült újabb nősülésre, most már nem tehet mást, minthogy vár a csodára, a "jelenés" újabb feltűnésére: "A lelkemet teszem rá, hogy ez így lesz. Különben minek élni? Mert én már csak erre várok és mindaddig várni fogok, amíg élek. Ezt megígérem. Hogy kinek? Nem tudom. " A regény az emberi lét fenségének és kicsinységének példázata. Störrnek a világ rejtély, csoda és pokol. Az ő számára – s ez általában jellemzi Füst Milán műveinek szemléletét – a boldogságra és az igazságra törekvő életvitel szembeállítódik. Az erkölcsi lény az igazságot, az esztétikai lény a boldogságot választja, a kettő együtt lehetetlen, a személyiség széthasad. Ezt ismerte fel élete során Störr, s ez ellen próbált tenni. így vált a lét vegetatív örömeit habzsoló lényből a lét végső kérdéseivel szembenéző, bölcselkedő férfiúvá, aki arra is rádöbben, hogy az édent vesztette el, s azt kellene visszaszereznie, legalább virtuálisan.
Leszámítva néhány egészen ritka rímes játékát, költészete szakítás a rímmel is és a megszokott ritmikákkal is, de közben soraiban a görög verselés szöveghullámzásai és a Biblia félvers-félpróza ritmusai lappanganak. Értő és borús élettapasztalat sejlik a versek mögött. Ezért hatott a már fiatal Füst Milán aggastyánnak, de stílusának, kifejezésmódjának roppant ereje miatt az aggastyán Füst Milán egyúttal kortalannak lágnézete tulajdonképpen pesszimista: elkomorította a világban tapasztalható gonoszság, ostobaság, szerencsétlenség. Közben azonban elválasztotta az igazi pesszimistáktól feltétlen emberszeretete, embertisztelete és együttérzése a szomorúakkal. 1914-ben Berlinbe utazott a Boldogtalanok című színművének tervezett bemutatása ügyében. A háború kitörése miatt ez őszirózsás forradalomban az akkor alakult Vörösmarty Akadémia jogásza lett. A Tanácsköztársaság idején politikai és jogászi szerepet vállalt, egyik vezetője volt akkor az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségének.
A feleségem története. I. (Hungarian) Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel… Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal. Így gondolkodtam Dedin úrról eleinte. De nem is itt kell kezdenem. Hát hiába, még most is csupa indulat vagyok, ha rágondolok. Voltaképp rosszul tettem, hogy megházasodtam, tudom. Már azért is, mert eladdig nem sok közöm volt a nőkhöz, hideg természet voltam. Ha visszatekintek korai ifjúságomra, érdemleges történetem szerelem dolgában alig több, mint a következő: Tizenhárom éves lehettem, mikor egy parkban álldogáltam a hollandiai Sneek városában, Friesland közelében, akkor ott laktunk. Egy nevelőnő ült a parkban egy kisgyerekkel, és így kiáltozott rám: – Veux-tu obéir veux-tu obéir? Ez nagyon tetszett nekem. Ezt is mondta neki: – Vite, vite, dépêche-toi donc. Ez is nagyon tetszett. Lehet, hogy el is határoztam már akkor, hogy francia nőt fogok feleségül venni.
Vasárnapra annyira jól lettem, hogy már vendégségbe is elmentünk, jól is bírtam, jól is éreztem magam, teljesen addig, amíg egy darázs úgy nem döntött, hogy ő bizony megcsíp engem, pont a szememnél. Úgyhogy most pár napja teljesen úgy nézek ki, mint akit megvertek (de nem! ), és bár fájdalmaim nincsenek (nem is vagyok rá allergiás), de nem túl kellemes érzés minden nap begyulladt szemmel kelni. Na, ezek után... :) ugye ti is úgy gondoljátok, hogy VÁGYOM a CSENDre, a Csend hangjára? És hogy nem írtam még semmit a festésről? Hát igen, vajon miért nem????. Együtt voltam ma a csenddel, némaság volt a szívemben. És ahogy a csendre leltem, dallam csendült a lelkemben. hangtalanul átöleltem. S ahogy a csendet öleltem, dalra kélt a szeretetem. (Gősi Vali: A csend hangja)
Csend hangjai Magyarul - YouTube
A Biblia szerint ugyanis vannak helyzetek, melyekben Isten semmi mást nem vár az embertől, csupán azt, hogy legyen csendben, vagyis türelemmel várja ki, amíg Isten kigondolt tervét végre nem hajtja. Ha a magunk ideáira hagyatkozunk, és azokat használjuk szellemi tusakodásunkban fegyvernek, még ha segítenek is jó ítéletet hozni, az a kevélység, a gőg, a felfuvalkodottság előszobája lehet. Másrészt "Belülről, az emberek szívéből jönnek elő ártalmas okoskodások: paráznaságok, tolvajlások, gyilkosságok, házasságtörések, mohó kívánságok, gonosztettek, csalárdság, gátlástalan viselkedés, irigy szem..., esztelenség" (Márk 7:21-22). Bizony, ahogy a tűzre oda kell figyelni, úgy a gondolatainkra, belső hangjainkra is. Végezetül néhány gondolat Dr. Joó Sándor református lelki pásztortól, a fent idézett jakabi passzushoz. "Kérve kér Jakab szavain át az Úr, hogy ne tűrjünk meg magunkban semmi cinizmust, semmi kárörvendő "úgy kell neki" lelkületet, semmi olyan "gerjedelmet", amiből a háborúk és harcok táplálkoznak, tehát amelyek az óhajtott békés kibontakozást megakadályozzák.