Főoldal Felszab Két fotó Kádár János temetéséről. Nagyon sokan voltunk. 1989. július 6-án meghalt Kádár János. A sors iróniája, hogy halálának híre akkor érkezett – a városi legenda szerint egy cetlin –, amikor a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Elnöki Tanácsa Nagy Imre és mártírtársai rehabilitációját tárgyalta. Az eseményről az OSA Archívum is megemlékezett pár évvel ezelőtt. Két fotó látható itt Kádár temetéséről: nagyon sokan voltunk. "Lelkiismereti gyötrődés" tette tönkre élete végén Kádárt - Blikk Rúzs. Fotó: Magyar Rendőr Fotóarchívum/OSA
Az MTI beszámolója szerint a fekete drapériával borított aula közepén helyezték el az aranyszállal díszített, fekete bársonnyal és vörös lepellel letakart ravatalon a Kádár földi maradványait tartalmazó tölgyfa koporsót. A koporsót – amely mellett félóránkénti váltásban négy díszegyenruhába öltözött, fegyver nélküli kormányőr állt őrséget – egyetlen, vörös szegfűkből összeállított koszorú díszítette, szalagján az özvegy utolsó üzenetével: "El nem múló szeretettel, Mária. " A Kossuth tértől több száz méteren át kígyózott a sor, több tízezren mentek el leróni a kegyeletüket – vagy esetleg vetni egy kaján pillantást a kommunista elnyomás egyik vezető figurájának koporsójára. Kádár Jánost végül a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. Sírját 2007-ben ismeretlenek megbolygatták: elvitték Kádár koponyáját és feleségének, Tamáska Máriának urnáját is, valamint a sírkőre felírták: "gyilkosok 56". Kádár János temetése | Magyar Narancs. A rendőrség soha nem találta meg a tetteseket, és a koponya sem került elő. Kádár János sírja ma, rajta koszorúkkal / Fotó: Varga Imre Vannak azonban, akik Kádárt a mai napig szeretik: mint látható, sírján ma, 32 év elteltével is koszorúk és friss virágok találhatók.
Kádár búcsúztatásán kilométernyi sor kígyózott a Kossuth-téren. Mindenki érezte, hogy lezárult egy korszak, az emberek különböző érzésekkel múltuk egy részétől búcsúztak. A halottat július 13-án ravatalozták fel az MSZMP KB székházában, a hat kandeláberrel körülvett ravatal mögött az elhunyt fényképét, előtte három kitüntetését (a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, a Szocialista Munka Hőse kitüntetés és a Nemzetközi Lenin-békedíj) helyezték el. Fotók. A több tízezres tömeg hosszú órákon keresztül hömpölygött, sokan órákat várakoztak a tűző napon. A kegyeletadók áradata csak éjfél után csitult, majd másnap reggel hét órától ismét megnyitották a székház kapuját a búcsúzni vágyók előtt. A július 14-i gyászszertartást a televízió élőben közvetítette. A pártszékház aulájában 13 óra után kezdődött rövid, protokolláris megemlékezés az özvegy és a családtagok jelenlétében, elhelyezték koszorúikat az állami, társadalmi és politikai szervezetek képviselői, a külföldi delegációk, a munkatársak nevében Grósz Károly főtitkár vett végső búcsút.
Közvetlen közelükben állt az elnöki gépkocsi, amelybe beszállva elindultak a Kossuth térre. Welcome to Hungary Mr. President! Köszöntjük Magyarországon, Elnök úr! Ilyen és hasonló feliratok voltak olvashatók mindenfelé. A hangosbeszélőn angolul és magyarul közölték, hogy megérkezett George Bush és felesége. A tömeg ismét nagy hanggal nyilvánította ki tetszését. Sajnos, az eső tovább esett s dörgött az ég. Ám ez szemmel láthatóan nem zavarta a megjelenteket, az ünneplőket és az amerikai vendégeket sem. George Bush eleinte egy esernyő alatt álldogált feleségével, majd kilépett alóla, mintegy jelezve, hogy nem is olyan nagyon esik. Az egybegyűltek ezt is nagy tapssal jutalmazták. Közben megkezdődött az ünnepélyes fogadtatás. Először Straub F. Brúnó mondta el üdvözlő beszédét. Elnök úr! Szimbolikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy üdvözlő beszédeink elmondására Kossuth Lajos szobra előtt, a róla elnevezett téren kerül sor. A XIX. század első felében Magyarországon végbement történelmi folyamatot "reformként" tartjuk számon.
Írta: Balázs Zsuzsanna | Képszerkesztő: Virágvölgyi István Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: Szépségek és szörnyetegek Mar 18, 2022 Az alul- és felüljárók aranykora Budapesten Ha a huszadik századi városok legjellegzetesebb építménytípusait kellene megnevezni, az alul- és felüljárók biztosan közöttük lennének. Előtte ugyanis alig épültek ilyenek, hiszen a forgalom nagysága egészen addig nem okozott gondot. Ugyanakkor, bármilyen is lesz a jövő közlekedése, biztosak lehetünk abban, hogy annyi új többszintes kereszteződés nem fog születni már, mint az elmúlt száz évben. Sőt, itt-ott eltűnőfélben is vannak ezek a megoldások: egyre több városi felüljáró bontását tervezik, aluljáróból pedig már többet is betömtek Budapesten. A korabeli fotók azonban nem csak azt mutatják meg, milyen volt az a kor, amelyben ezektől a megoldásoktól várták az élhetőbb városok megszületését, de azt is, milyenek voltak utcáink, tereink az alul- és felüljárók megszületése előtt.
Ahogy az együttes címhasználatot sem. Ilyenkor azonban a Nemzet Művésze elismerésben részesült művésznek választania kell, hogy melyik díja alapján kéri életjáradék folyósítását.
A miniszter hangsúlyozta: szerencsések vagyunk, hiszen mindig lesznek Magyarországon, akik a távozó nagy művésznemzedék helyébe lépnek. A bírálótestület szakmailag megalapozott, méltányos döntést hozott. Az MMA elnöke azt kívánta a díjazottaknak, hogy "alkotótevékenységük fénye világítsa be a magyar művészet épülő új útjait hazánkban és szerte a világban". Építőművészet díjkategórában Bán Ferenc Kossuth-díjas építőművész, címzetes egyetemi tanár, az MMA rendes tagja a kortárs építészeti kánon részeként értelmezhető, plasztikus formavilágot megjelenítő, progresszív szellemű életmű, valamint építész generációkat kiművelő oktatói pályafutása elismeréseként és nagyrabecsüléseként vehette át a díjat. A filmművészet kategórájában Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr, a magyar filmművészet nemzetközi megbecsülése terén nyújtott, kiemelkedően gazdag operatőri életműve elismeréséért kapta az elismerést. Megvannak a Nemzet Művészei | 24.hu. Színházművészet kategórában Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, az MMA rendes tagja a magyar- és világirodalom klasszikus szerepeinek értékteremtő megformálásáért, a filmművészet terén nyújtott feledhetetlen alakításainak megbecsüléseként lett díjazott.
Jövőre a Nemzet Művészei is a bizottság tagjai lesznek. Fekete György kitért arra, hogy az idei díjazottak 60 százaléka, 42 művész egyben akadémikus. Az MTI felvetésére - a nemek aránya szerepet játszott-e a döntésben - ő és a főtitkár azt mondta, bár a 69 díjazottból csak 12 hölgy található, a vita részletei a bizottság belügyei, "a művészet nemektől független". Az elnök megjegyezte: szociális körülmények akkor számítottak a kiválasztásban, amennyiben a javasolt művészek között más tekintetben nem lehetett dönteni. A Nemzet Művésze címhez kapcsolódó életjáradékot az átvételt követő hónaptól, tehát december 1-jétől folyósítják, az állam az MMA költségvetésében biztosítja ezt. Csukás István, Kiss Anna és Dévényi Sándor a Nemzet Művésze lett - Cultura.hu. Mint Kucsera Tamás Gergely elmondta, a döntés nyár közepén születik meg, a kiválasztottak pedig szeptember közepéig írásban nyilatkoznak a díj és a cím elfogadásáról - idén mindenki megtette ezt. Két Nemzet Művésze díjas munkáiból a közeli napokban nagyszabású kiállítás nyílik a Magyar Művészeti Akadémián, a Vigadó Galériában: Finta József építész tárlata pénteken 18 órakor, Somogyi Győző grafikus- és festőművészé a jövő hét elején.
Sára Sándor munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, amelyek között van a Balázs Béla-díj (1968), a Kossuth-díj (1978), a Magyar Mozgókép Mestere cím (2005), a magyar filmkritikusok életműdíja (2012), a Nemzet Művésze Díj (2014), a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja (2017), a Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díj (2018) és a Kossuth-nagydíj (2018). Sára Sándort az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Zrt. saját halottjának tekinti.
Bán Ferenc építőművész, Kalász Márton költő, író, műfordító, Koltai Lajos operatőr, Mécs Károly színművész és Varga Imre szobrászművész lépett a Nemzet Művészei közé, a díjat csütörtökön a Pesti Vigadóban adták át. Varga Imre helyett fia, Varga Mátyás szobrász, festőművész vette át az elismerést. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében elmondta: ma elismerjük azokat a művészeket, akik műveikkel az egyetemes magyar emlékezet, a nemzet kincsestárának elidegeníthetetlen részei lettek. A művészet és művészeink erejét, alkotásaikat újra és újra el kell ismernünk, de nemcsak észre kell venni, hanem értékelni is. Az elismerés nem csupán hangzatos szó, hiszen a díj ahhoz méltó életjáradékkal is jár – emelte ki a miniszter. Kitért arra is, hogy a díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére hozta létre a kormány és immár harmadik alkalommal adják át. Az MMA mint köztestület arra hivatott, hogy őrizze, támogassa az egyetemes magyar kultúra értékeit, segítse azok újjászületését.
Képzőművészet kategóriában Varga Imre Kossuth-díjjal kitüntetett szobrászművész a kortárs magyar szobrászművészet iskolateremtő megújítása, a klasszicista-realista eszményt megújító monumentális szoborkompozíciói kultúrtörténeti jelentőségének elismeréseként érdemelte ki az elismerést. Az irodalom területén Kalász Márton Kossuth-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja a kortárs magyar irodalom történetét gyarapító költői életműve elismeréseként és értékteremtő műfordítói tevékenységének megbecsüléseként részesült a kitüntetésben. A Nemzet Művésze díjat azzal a céllal hozta létre a kormány 2013-ban, hogy a legkiemelkedőbb művészek számára méltó életkörülményeket biztosítson életjáradék formájában. Az elismerés egyidejűleg legfeljebb 70, a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet és a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó számára adományozható.