A 23 éves David Manzheley szervezte azt az orgiát, ahonnan az azóta lemondott fideszes képviselő az ablakon keresztül, az ereszen távozott. 2020. 12. 02 08:10 Mint arról korábban a is beszámolt, a belga lapok információi szerint a brüsszeli rendőrség egy szexpartira csapott le péntek éjszaka. Drogokat is találtak a helyszínen. Kedden Szájer József, a Fidesz mára lemondott EP-képviselője elismerte, hogy ott volt a - megfogalmazása szerint - házibulin. A belga lapok által viszont orgiának titulált eseményen állítólag huszonöten vettek részt, főleg férfiak, köztük több diplomata és egy európai parlamenti képviselő is. A szexparti résztvevőit a kijárási korlátozások megszegése miatt bírságolták meg. Azt is megjegyezték, hogy a magyar politikus az ereszcsatornán akart elmenekülni. A belga HLN előbb megnevezte Szájer Józsefet, majd törölte a nevét a cikkből. A Blikk elérte az esemény szervezőjét, aki egyértelműen úgy fogalmazott, hogy szexpartiról volt szó. A 29 éves doktori hallgató, David Manzheley beszámolója alapján Szájer nem volt meghívva az orgiára.
Mint arról korábban a is beszámolt, belga lapértesülések alapján derült ki, hogy a Fidesz EP-képviselője, Szájer József azért mondott le váratlanul vasárnap, mert péntek este rendőrségi rajtaütés során elkapták, miközben az ereszcsatornán mászva menekült egy, a kijárási korlátozást megszegve rendezett 25 fős brüsszeli szexbuliról. Szájer táskájában exstasy-tablettákat is találtak, ő azt állítja, nem tudja, hogyan kerültek oda, de a bulin való részvételét elismerte. Az orgia rendezője szerint Szájert nem hívták meg az összejövetelre. Karácsony Gergely Facebook-oldalán reagált az esetre. "A hamisság mindenképp önzésből fakad, sorsa is szükségszerűen véges. Vele szemben az igazság csak ideiglenesen veszíthet, sorsa viszont szükségszerűen torkollik a végtelenbe. Az igazság ezért sose lehet türelmetlen vagy támadó, és sose irányulhat senki ellen. Tartalmára hogyan is cáfolhatna rá természete? Győzelme a szelídekre vár, és a türelmesekre" - idézte Pilinszky János szavait a főpolgármester. A botrány kirobbanása után elárasztották az internetet a mémek.
A lap egy szót sem ír a Fidesz EP-képviselőjének a lebukásáról, de rácsodálkozik arra, hogy Belgiumban nem tartják be a járvány-előírásokat. Pont úgy, mint tudjuk, ki. "Belgium vált Európa legrosszabbul védekező országává, és arányosan itt haltak meg a legtöbben koronavírusban. Ennek egyik oka, hogy 3 belgából 1 semmiféle védelmi korlátozást nem hajlandó betartani" – adta hírül a Bors egy nappal az után, hogy a magyar és a világsajtó is attól volt hangos, hogy a Fidesz egyik EP-képviselője, nem tartotta be a védelmi korlátozásokat, egész pontosan egy illegális szexpartin vett részt, ahonnan a kiérkező rendőrök elől az ereszcsatornán próbált meg elmenekülni. © A Bors, mintha csak egy párhuzamos univerzumban lenne, egy szóval sem említi sehol a szerdai lapban Szájer József sok szempontból szerencsétlenül végződött hétvégi kalandját, de nehéz nem a trollkodás kifinomult magasiskolájának tekinteni azt, hogy cikket szentelnek a belgiumi járványrenitenseknek. "Az eleve kemény kijárási korlátozásokat az emberek tömegesen nem tartják be Belgiumban" – szörnyülködik a lap a kétségbeejtő járványstatisztikákat idézve.
Ha mégis véletlen lett volna, hogy épp a belgiumi korlátozások semmibevételéről írtak, az olvasó így is beleláthatja a trollkodást. Mert az a helyzet, hogy a keddi hírek után szerdán a Bors olvasói is nagyon jól fogják tudni, hogy a kijárási korlátozásokat Szájer József is megszegte, nem is akárhogy. Még akkor is, ha a Bors ezt elhallgatja. Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gif-eket, videókat.
A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Mégis mit gondoltak a nagyokosok? Hogy nem fog kiderülni? Nem tudták, hogy Belgiumban nincs kussban a rendőrség és még működik a sajtó? Szájert akár szimpatikussá is tehették volna, ha egy karakán coming out-ra ösztönzik, de rosszul mérték fel a helyzetet és a lehető legrosszabb ukázt adták neki. Vagy már annyira elvakította őket a hatalom, hogy azt gondolják, ez is belefér? [fbcomments]
Batsányi János: A franciaországi változásokra A vers 1789-ben született, először a Magyar Museum hasábjain jelent meg. Szellemisége, királyellenessége szemben állt Batsányi akkori foglalkozásával, és a királyi kamara tisztviselőjének felségáruló szavait nem tudták megbocsátani, még Kassát is el kellett hagynia a hatóság zaklatása miatt. A vers műfaja epigramma, a felvilágosodás költői megnyilvánulásainak egyik legnépszerűbb formája. Az epigramma rövid vers, tömör, szentenciózus nyelve kiválóan megfelelt a röpiratszerű összefoglalásoknak és a didaktikus költői szándéknak egyaránt. Batsányi verse mindössze nyolc sor, de terjedelménél és a költői szándéknál is lényegesen többet képvisel. Annak a forradalmi hevületnek a kivetülése, amely a franciaországi események hatására az európai értelmiségi gondolkodókban egyértelmű lelkesedést váltott ki. A franciaországi változásokra, címlap Epigramma: "felirat" (gör. ) szóból; disztichonban írt vers; eredetileg sírfeliratok szövege vagy isteneknek szánt épületek falára vésett írás, rövid, tömör, csattanóra épülő vers; a hexameteres sor szerepe az előkészítés volt, az utolsó pentameteresé pedig a csattanó, illetve a lezárás megteremtése; két típusát különböztetjük meg az antik irodalomban: a görög epigramma magasztos tárgyú, patetikus hangvételű dicsőítő költemény; a római vagy latin epigramma ezzel szemben csipkelődő, humoros, néhol szatirikus hangvételű.
", majd egy azonnali válasszal folytatja és zárja le a címet: "Egy nagy óceán. " Látható, hogy a vers címe megegyezik az első sorral. Metaforát használ a címben. A vers műfaja egyértelműen epigramma; megfigyelhető benne a két jól elkülönülő egység, a kifejtés és a csattanó. "Talán, /Mire fölhozom, össze is töröm. " A kifejtésben az öröm és a bánat egymáshoz való viszonyítását írja le a költő. Szerinte a bánat olyan, mint egy óceán, az öröm pedig mint egy kis gyöngy. Nagyon gyönyörűen kirajzolódik a kettő közti különbség: az óceán hatalmas, a gyöngy pici. Ellentét mutatkozik a két metafora között, ahogy a bánat és az öröm között is. Az első három sor ban előkészít i a verset, amiben az öröm és a bánat egymáshoz való viszonyítás át írja le. Ebből kötkezik a hirtelen lezáró, egy másik, mégis ehhez az előkszítéshez kapcsolódó állítás, a csattanó. Az előkészítésben, mint írtam, a bánat és az öröm közti különbséget írja le. Ellentét van a kettő között. Mindkét érzelmi állapothoz egy-egy metafora tartozik: bánat = óceán, öröm = kis gyöngy.
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánosághoz Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb alakja. Nagy hatással van rá az európai felvilágosodás két alakja: Voltaire és Rousseau. Új műfajokat hoz az irodalomba, valamint új témákat emel irodalmi témává. Szerelmi líráit Vajda Juliannához írta, akit verseiben Lillának hívott. Az 1798-ban írt Magánossághoz c. verse a szentimentalista művei közé sorolható. A vers műfaja elégik-óda. Az elégia és az óda tulajdonságai is fellelhetőek a műben. A verset a külvilágtól való elzárkózás és a boldogság utáni vágyakozás jellemzi. A vers ihletője egy csendes, békés, természeti szépségektől gazdag park lehetett Kisasszondon, ahol lelki fájdalmai enyhültek. A magányosságban keresi a vigaszt a Lilla iránt érzett viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Csokonai reményei 1798-ban összeomlottak, amikor Lillát egy kereskedőhöz adták. A költő lelkében kavargó érzelmeinek keres megnyugvást, amit a csendes magányban talál meg. Megszemélyesíti a magányosságot, úgy szól hozzá, mintha nő lenne.
A vers egyik legkiemelkedőbb költői eszköze a megszemélyesítés. Megszemélyesítéssel kezdődik a mű, a Magánosságot személyesíti meg, ez a megszemélyesítés végigkíséri a verset, allegóriává teljesedik ki. Másik fontos költői eszköz az ellentét. A 2-3., valamint a 4. szerkezeti rész között lelhető fel ellentét pl. : "Estvéli hűs álommal elborítja A csendes éjnek angyalát. " "A félelem s bú a vad únalommal- Csatáznak ott a tiszta nyúgalommal. " "Hol bíztatásit titkos égi szónak Hallhatja a boldogtalan. " Ezek az ellentétek fokozássá válnak a mű végére. A mű 11 versszakból áll, melyek 8 sorosak. A sorok 8 és 11 szótagszámúak. A vers egyik érdekessége, hogy a 8 és a 11 szótagszámú sorok váltakoznak, az azonos szótagszámú sorok rímelnek. Így az első négy sorban keresztrímek, a második négy sorban páros rímeket találunk. A sok rím miatt a vers dallamos, a sorvégi rímek már-már csilingelnek. Ez is egyfajta ellentét, a vers melankolikus hangulatú, míg a csengő rímek a boldogság kifejezésére alkalmasak.
A legtöbb műfaj besorolható a három műnemi kategóriába, de vannak ún. átmeneti műfajok is. A műnemek mindegyikében vannak műfajok: a drámában: tragédia, vígjáték, tragikomédia, középfajú dráma a lírában: dal, óda, elégia, epigramma, himnusz, rapszódia az epikában: eposz, regény, novella, mese, monda, mítosz, elbeszélő költemény Nem tisztán szépirodalmi műfajok: visszaemlékezés, esszé, életrajz, tanulmány stb. Az egyes műfajok alcsoportokra is különülhetnek (pl. : dal, regény). A műfajok területenként és koronként is változhatnak (pl. az elégia ókori és mai meghatározása). Zene [ szerkesztés] A genosz ( → műfaj) a görög zeneelméletben a diatonikus, kromatikus és enharmonikus hangfajok gyűjtőneve; a 18. századtól motetta, madrigál, vonósnégyes stb. értelemben forma. [1] A műfaj és forma fogalmakat gyakran használják szinonimaként vagy elmosódott határvonallal, holott a műfaj elmélete megkülönböztethető a formatantól, mert egy bizonyos forma meghatározó ismertetőjegye lehet valamely műfajnak, de nem szükségszerűen az, ha pedig az, semmiképp sem az egyetlen.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is - szemei könnyben úsznak - Kikkel más hazába bujdosott... koldusnak. Elbeszéli vágyát hona szent földére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. (2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldús megáll a beszédben: "Meséljen még egyet" - rimánkodik szépen. "Nem mese az gyermek, " - így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja: Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van... a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, - egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.