Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint, lombkoronaszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján.
200 tonna zöldhulladékot és 100 tonna szemetet szállított el a Gödöllői Arborétumból és környezetéből a Pilisi Parkerdő Zrt. A 350 hektáron 15 km utat tettek rendbe, lenyesték a belógó ágakat, eltávolították a veszélyes fákat. 2012. szeptemberében egy évre szóló megbízást kapott a Pilisi Parkerdő Zrt. a Gödöllői Arborétumban szükséges erdészeti és fenntartási munkák elvégzésére. A kültéri színpad, az esőbeállók és a játszótér biztonságossá tétele valamint a 15 km hosszú úthálózat karbantartása, a belógó ágak nyesése befejeződött. Az arborétum épületeinek felújítása és a kerítés kijavítása megkezdődött. Az erdőgazdaság közel 200 tonna zöldhulladékot szállított el, és 100 tonna szemetet szedett össze az arborétumból és környezetéből. A munkák eddigi költsége közel 7 millió forint, amit a Pilisi Parkerdő Zrt. saját költségvetéséből finanszírozott. A parkerdő gazdálkodásban közel 50 éves tapasztalattal rendelkező Pilisi Parkerdő Zrt. célja, hogy a Gödöllői Arborétumban újra színvonalas pihenési és sportolási lehetőséget biztosítson a lakosság számára.
Amerikába is elvinnék a mágneses vonatokat A vasútvonal kiépítésének díja várhatóan a százmilliárd dollárt (huszonnyolc-ezer milliárd, azaz 28 billió forintot) is eléri, mivel útvonalának több mint 80%-a alagúton keresztül vezet majd. A japán kormány a jövőben a tengerentúlra is el szeretné juttatni a lebegő mágnesvasútak technológiáját: a BBC News értesülései szerint a miniszterelnök jövő héten már Amerikában fog tárgyalni egy New Yorkot Washingtonnal összekötő nagysebességű vasútvonalról.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2009. jan 21. 13:55 Ma már a világ számos pontján közlekednek olyan szélvészgyors szupervonatok, amelyeket még épphogy csak észrevettünk, és már a távolban járnak. A nagysebességű vasút kategóriába azok a szerelvények tartoznak, amelyek 200-320 km/h-s sebességet is elérik. A villámgyors csodák különösen a Távol-Keleten népszerűek, de Európában is egyre több száguld belőlük. Nálunk ugyan még nincs ilyen gyors vonat, van viszont Blikk Bumm!