A Gödöllői Arborétum egyedülállónak számít Magyarországon, ugyanis ez az ország egyetlen olyan erdészeti gyűjteménye, ahol nem önmagukban álló fafajokat tekinthetünk meg, hanem természetes környezetükben, erdőszerűen ismerkedhetünk meg a különböző fafajokkal. Az arborétum területe A Gödöllői Erdészeti Arborétum mintegy 350 hektárnyi területen helyezkedik el, azonban ebből 130 hektárnyi terület az, amely látogatható is a nagy közönség számára, ami valljuk be így sem kis terület. Ennek a területnek nagyjából 10-15%-a parkosítva lett, így nem csak a sűrű fák között kell elképzelni a sétánkat, hanem lehetőségünk van megpihenni a napfényes, parkos területeken is. A terület egyébként ősarborétumnak számít, ami a pandémiás időszakban igencsak felkapott lett, ugyanis az emberek szívesen töltötték a természetben az idejüket, mint a négy fal közé zárva. Tartsuk meg jó szokásunkat és látogassunk el az arborétumba akár hétköznap, amikor kevesebben vannak, akár hétvégén. Kirándulás a Gödöllői Erdészeti Arborétumban Az erdészeti arborétumot felfedezhetjük mi magunk is, de akik biztosra mennének több útvonalat is választhatnak a park megismerésére.
Gödöllőn szebbnél szebb helyekkel találkozhatunk, de aki egy kicsit ki akar szakadni a városi környezetből, annak mindenképp el kell látogatni a Gödöllő és Isaszeg között található erdészeti arborétumba, ahol egy csodás környezetben töltődhetünk fel a természet energiáiból. Erdészeti Arborétum a város szélén Elsőre talán nem tűnik majd izgalmasnak, ha valaki azt mondja, hogy menjünk növényeket nézni egy erdőbe, azonban a Gödöllői Erdészeti Arborétum számos csodaszép érdekeséggel várja a látogatóit. Leginkább családi programnak jelölném meg az arborétumi sétát, azonban van, hogy valaki a kutyasétáltatást is ide szervezi ugyanis egy hatalmas és nyugodt elkerített erdős területről beszélünk, ahol nem zavarják meg a csendet a közlekedő autók és a város egyéb zajait is kizárhatjuk. Remek kikapcsolódás lehet tehát, ha elmenekülnék a szürke, rohanós hétköznapokból és feltöltődnénk egy kicsit a természetben. A gyerekek számára is nagyon hasznos lehet, mert a kirándulás alkalmával lehetőségük van az erdő élővilágával közelebbről is megismerkedni.
Rátérünk a település legszélső utcájára, ahol az utolsó háznál kereszteződés fogad. A P ▲ jelzés a sínek mentén vezet tovább, míg balra kiágazik a Mária-út Pᵯ jelzése, ami áthaladva a vasút alatti aluljárón a 400 méterre lévő bazilikához visz: itt van lehetőség kitérőt tenni, hogy meglátogassuk a kegyhelyet. Akácosban folytatjuk utunkat bozótos-csalitos részen, de maga az ösvény jól kijárt. Nemsokára kerítés kerül elénk, amit az erre a célra készített létra használatával tudunk leküzdeni. A túloldalon széles csapásra lépünk, és balra fordulva ismét a drótháló mentén menetelünk. Visszatekintve a kegytemplom tornyát láthatjuk kiemelkedni a fák közül. A Juharoson át Hamarosan zárt kapu állja el továbbhaladásunkat, amin nem kell átkelnünk, mert a turistaút jobbra kanyarodva nekivág a hegynek. A Juharos csúcsig bő 2 km a távolság és 120 méter a szintkülönbség; ez a Gödöllői-dombságban valóságos meredélynek számít. Vadvédelmi kerítés tövében vezet felfelé az ösvény szellős erdőrészen, ezért helyenként felsejlik magaslatunkról a fákon túli, messzebbi táj.
Van egy sárga, egy zöld és egy piros útvonal, amelyek mentén elindulhatunk és megismerkedhetünk az erdő lakóival a kihelyezett ismertetők alapján. A területen 154 erdőtípust különböztethetünk meg, amit az 1960-ban elvégzett telepítési programnak köszönhetünk, amit az Erdészeti Tudományos Intézet végzett el. Nem mellesleg 1975 óta az arborétum kezelőivé is váltak. Többek között vizsgálták a fafajok nemesítésének értékét, víz- és szervesanyagforgalmukat, a termőhelyi tényezők növekedésére gyakorolt hatásukat és gyökérfeltárásokat végeztek annak érdekében, hogy az erdő a maga természetes módján ragyoghasson. Nekik hála 147 fenyővel és 875 lombos fával és cserjevel, például kocsányos tölgyek, akácok gyarapítja az erdő lakóinak számát. Az erdő különlegességeinek számítanak az 50-100 év körüli duglászfenyők, jegenyefenyők és tűnyalábosfenyők, de szép számban vannak jelen atlaszcédrusok, álciprusok és mamutfenyők is. Az arborétum 1989 óta látogatható a nagyközönség számára, az arborétum kezelői a mai napig végzik itt kutatómunkájukat.
Szeretne megjelenni ebben a találati listában? TÖLTSE fel online, és küldje be programját! A nevezéshez, előzetes regisztrációhoz, bejelentkezéshez, asztalfoglaláshoz, szállásfoglaláshoz, ajánlatkéréshez, jegyvásárláshoz, közvetlen információkéréshez, kapcsolatfelvételhez szükséges elérhetőségeket régebbi és új megjelenéseihez is megrendelheti. Bővebb információért keresse szerkesztőség ünket! Programot töltök fel
Amikor Frédéric Santoul először volt szemtanúja, milyen falánk Európa legnagyobb édesvízi hala, épp a Franciaország déli részén található Albi középkori hídján állt. A Tarn folyó kavicsos partjainál galambok gyülekeztek, majd hirtelen egy hal katapultál a vízből, elfogott egy madarat, aztán visszatért a vízbe zsákmányával a szájában. Tudtam, hogy a gyilkos bálnák képesek partra vetődni, hogy elkapják a fókákat, de ilyen viselkedést sosem tapasztaltam még egy halnál – mondta Santoul, a Toulouse-i Egyetem professzora, aki ezt követően az egész nyarat a jelenség dokumentálásával töltötte. AFP / Biosphoto / Rémi Masson A National Geographic riportja szerint akkoriban, jó egy évtizeddel ezelőtt nagyon keveset tudtak az európai harcsáról a kontinens nyugati oldalán, ahová horgászok telepítették be a fajt az 1970-es években. Oroszország folyami hal: a fajok listája és leírása / Paulturner-Mitchell.com. Hossza elérheti a három métert, súlya pedig 270 kilogramm is lehet. Bár Kelet-Európában őshonos, az utóbbi időszakban legkevesebb tíz nyugat- és dél-európai országban jelent már meg.
Ugyanez a helyzet több védett fajunk esetében. Iskolapélda a réti csík, vagy a lápi póc. Az életükhöz megfelelő víz számtalan van, csak szaporodni nem tudnak a szerencsétlenek. Így aztán a lápi póc fokozottan védett, a réti csík meg védett státuszban van, holott valamikor még disznót is hízlaltak velük. Másik példa, ha egy árvíz alkalmával a mentetlen oldali holtág compóit kimossa a víz és helyükre mondjuk balint, domolykót meg bagolykeszeget visz. Bizony vakarhatja a fejét a biológus, hogy miként lehet a rohanó Körösben, tipikus mocsári faj, míg a holtág nádas állóvizében valódi folyóvízi fajok. Ennyi bemelegítés után, lássuk végre magát a rendszert. A szinttájakat a legjellemzőbb, és legnagyobb tömegben jelen lévő halfajról nevezték el. A névadó faj esetenként a víztípus csúcsragadozója is. Ez persze nem azt jelenti, hogy máshol a adott fajjal nem találkozhatunk de az adott szinttájon fordul elő legnagyobb számban, mivel itt a számára legkedvezőbbek az életfeltételek. A halaknak fajtól függően szüksége van bizonyos vízmélységre és medernagyságra, így hiába képes megélni a ponty, vagy a harcsa egy hidegvizű hegyi folyócskában is, nem fog ott magától megjelenni, hiszen ez a víz számukra kicsi.