(borsó, bab, de lehet a petrezselymet, répát is) Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani. Konyhakert természetesen: Vessünk! Mikor? Hogyan?. Vagy takarni a vetőágyat, fészket. Vékony fűnyesedékkel takart répa és zöldségvetés. A vetés módja többféle is lehet. Közülük mindig a legcélravezetőbbre essen a választás. Vethetünk sorba, legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól.
Egy akkora ágyást kell készítenünk, hogy az összes hagyma elférjen benne. Ássuk fel a kiválasztott részt és alakítsunk ki 15 cm mély lyukakat. A nárcisz az áteresztő földet kedveli, ami nem túl nehéz és eláztatott. Napos helyet válasszunk, ahol elegendő fényhez fog jutni a növény. Az ágyást nem kell tápozni, mert azzal csak feldöntenénk a növekedéshez megfelelő egyensúlyt a talajban. A nárcisz hagyma alá szórjunk egy kevés homokot, majd fedjük be. Végezetül az egész ágyást alaposan öntözzük meg! Hagyjuk a nárciszt gyökerezni! Nem kell vele sokat törődni, de érdemes rendszeresen öntözni! Mit kezdjünk az elvirágzott nárciszokkal? Elvirágzás után a nárcisz virágát vágjuk le, de a leveleket hagyjuk meg! Mit mikor ültessünk e. Fontos anyagok képződnek bennük és a folyamat befejezte után maguktól eltűnnek. Elvirágzás után is öntözzük rendszeresen! Tél kezdetekor a nárciszokat fedjük be fenyőgallyal, hogy ne fagyjanak meg. Ez után már csak meg kell várni a tavasz eljövetelét, hogy újfent gyönyörködhessünk ebben a szép virágban!
– magját. b) Március közepén 5–8 fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát.. c) Áprilisban, amikor a talaj 10–12 fokra melegszik fel, vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát. d) Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Julius vége és augusztus a másodvetések, pl. Nárciszok - mikor ültessük és hogyan neveljük cserépben? | ElegansOtthon.hu. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek, - és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen. c) Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát. f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta.
A vetési naptáramban erre is van utalás. Palántákat mindenesetre fűthető helyen nevelje mindenki. Jó munkát! (A képeket később illesztettem be. )
Gondoljunk csak bele, hogy például az alábbi japán mondatot vajon melyik írással tart hamarabb leírni és/vagy elolvasni. Így? 毎日古流武道の天真正傳香取神道流剣術を練習して、結構面白いと思う。 Vagy így? まいにちこりゅうぶどうのてんしんしょうでんかとりしんとうりゅうをれんしゅうして、けっこうおもしろいとおもう。 Ráadásul a szótagírásos betűlevesben az egyes szóhatárokat (mert a japánban nincs a mi fogalmaink szerinti központozás) is szinte lehetetlen elválasztani! Ha pedig át is állunk a latin betűkre, a Mainichi koryū budō no Tenshin Shōden Katori Shintō-ryū kenjutsu wo renshūshite, kekkō omoshiroi to omou alakban, még akkor is ott tartunk, hogy egyes szavakról fogalmunk sem lesz, eredetileg melyik írásjegyekkel, milyen értelmezésben kell használni őket. Friss fotón Gáspár Zsolti ikergyerekei - nlc.hu. Pontosan mindezért, bár már a XIX. századtól kezdve, heves vitákat folytattak a japán nyelv megreformálásáról, és a kanji eltörléséről, leváltva azt a kana -szótagírással, új fajta hangjelölő írással, vagy akár latin betűvel – sőt, volt olyan lelkes japán (! ) nyelvész is, aki amellett kampányolt, hogy a japán nyelvet egyszerűen cseréljék le a franciára –, ez mind a mai napig lehetetlennek bizonyult és valószínűleg a jövőben is az lesz.
Ausztriában szintén gyakran használják a Christine nevet a Ch betű esetében, a Johann nevet a J betűnél, a{ 1}Norbert nevet az N betűnél és a Zeppelin a Z betűnél. Kettőshangzók A német nyelvben gyakran használunk kettőshangzókat. A kettőshangzó két egymás után következő magánhangzóból áll, mint például: "ei", "ie", "ai", "eu", "äu" und "au". Egy hangként kezeljük őket. ei: Eis (= fagylalt, jég), Eisenbahn (= vasút), Eimer (= vödör) ai: Mai (= május), Hai (= cápa), (= császár) ie: Liebe (= szeretet, szerelem), Dieb (= tolvaj), Miete (= bér) (itt az e betűt nem ejtjük ki, hanem az i betűt hosszan ejtjük) eu: Eule (= bagoly), Euter (= tőgy), Europa (= Európa) äu: Häuser (= háazak), Läuse (= tetvek), Mäuse (= egerek) au: Haus (= ház), Laus (= tetű), (= egér) Az äu és eu kettőshangzókat ugyanúgy ejtjük ki. Ahhoz, hogy helyesen tudjuk leírni őket meg kell néznünk a szótőt. A "Haus" szó többesszáma "Häuser" és soha nem "Heuser", annak ellenére, hogy a két szó ugyanúgy hangzik. További példák: – (= tetű) (= tetvek) Baum (= fa) Bäume (= fák) Az ei és ai kettőshangzók kiejtése is megegyezik ("áj").
Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.