Tibor bá' vissza a múltba online "Zsidó viták" során, a tarsolyból előbb vagy utóbb előkerül a numerus clausus, mint bizonyíték a magyarországi antiszemitizmusra. Legutóbb két napja lett emlegetve. Ez indokolja a reprízt. Numerus clausus fogalma. A rendszerváltás óta a magyarországi antiszemitizmus bizonyítására a sajtó nagy rendszerességgel emlegeti a Numerus clausust, amit 1920-ban, az akkor éppen vallás és közoktatási miniszter Haller István terjesztett elő, aki, mint emlékeztek Mihály nagyapámnak volt az évfolyamtársa és legjobb barátja. Nem tisztem megvédeni ezt az embert, akivel magam 1956-ban találkoztam utoljára (és aki az október végi nagy eufória közepette legnagyobb megdöbbenésemre "megjósolta", hogy az USA, ha szükség adódik, nem fog segítségünkre sietni), de a valóság megismertetését egy kicsit feladatomnak tekintem. Nos, Haller István Nagy Károlyban született és iskoláit részben Szatmárnémetiben járta, ahogy ez már korábban kiderült. Ha van kedved, nézd meg a térképet. A két magyar város Satu Mare és Carei néven Romániához tartozik és a határtól mindössze 6-8 km-re vannak.
(Bár – magyarországi tapasztalataimból kiindulva – a "társadalmi munkát" meg a helyi KISZ-titkár véleményét nyilván ott is figyelembe vették. ) Érdekelni kezdett, mi is számít még Amerikában vagy Nagy-Britanniában az egyetemi felvételnél. A tanulmányi eredményeken kívül egyetlen fogalom volt, ami a legnevesebbtől a legkisebb egyetemek tájékoztatójáig felbukkant: a sokféleség, a diverzitás. Ez az összefoglaló neve a minél több fajú, vallású, korú, társadalmi nemű ("gender"), minél sokrétűbb etnikai hátterű és szociokulturális közegnek. Numerusz klauzusz szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. Ahogy a Peterson' felsőoktatási portál megfogalmazza, az egyetemek aktívan keresik a lehetőségét annak, hogy több afrikai-amerikai, spanyolajkú és indián diákot vegyenek fel, mert a felsőoktatásban ezek a csoportok alulreprezentáltak. Ugyan a Trump-adminisztráció visszavonta az Obama-kormányzat nem kötelező irányelveit, amelyek kifejezetten bátorították a faji és etnikai alapú pozitív diszkriminációt, de ez nem tántorította el az egyetemeket attól, hogy továbbra is figyelembe vegyék a származást.
Az én személyes tapasztalatom például, a munkakör amiben most már huzamosabb ideje dolgozok, és rendszeresen interjúztatok is, kb 50 férfi interjúzóra jut 1 nő. Ha kiindulok a saját csapatomból, van most 5 férfi. Tegyük fel, a törvény visszamenőleg nem lép hatályba, tehát maradhat mind az 5. De ha fel kell vegyünk egy új kollégát, csak nő lehet az arány miatt. Az eddigi interjú tapasztalatok alapján, akkor most egyetlen új főre várunk majd 3-4 évet kb, mire egyáltalán beesik az első jelentkező, aki lehet meg sem felel? És közben meg visszautasítunk jó sok, egyébként tehetséges jelöltet, mert nem nők? Numerus clausus fogalma a vendre. De tegyük fel, 5 főről bővülne a csapat 10-re, és mondjuk jelentkezőből nincs hiány. Úgy vehetjük fel a +5 embert, hogy abból 3-nak nőnek kell lennie, és ha egyébként szakmailag nem is felelnének meg (mert egyébként a szakmailag nem megfelelő jelöltek aránya elég magas szokott lenni), muszáj lesz akkor is felvenni, különben a másik 2 férfit sem vehetjük fel. Felvesszük alibi munkára, mert kell a kvóta, de egyébként nem végez hasznos munkát.
Mihály társadalmilag lesüllyed, Hallerből miniszter lett, útjaik természetszerűen elváltak. Azonban két esetről is tudok, amikor Róza nagyanyám felkereste Hallert protekció kérés szándékával. Először, amikor a 11 éves apámat ki akarták rúgni a Szent István gimnáziumból, másodszor pedig, amikor a gazdasági világválság közepén, apám számára protezsálást kért állás ügyben. Szorult helyzetükre való tekintettel ez a lépés érthető lenne, elvégre ifjúkorukban Rózának Haller is udvarolt, de volt ott más is. Apám visszaemlékezései szerint, kamaszkorában ő és édesanyja, de csak ők, havonta egyszer meg voltak hívva a Haller villába vasárnap délutáni uzsonnára. Ezek az uzsonnák csendes beszélgetést jelentettek a világ dolgairól, de valójában apám bemutatása lehetett, mert egyikük se tartotta lehetetlennek Haller apaságát. Numerus clausus fogalma a million. Más szavakkal Róza és Haller között kellett lenni szexuális kapcsolatnak. Tizenöt évvel később, az idősödő Haller hébe-hóba meglátogatta apámat – nem az otthonában – hanem az üzletében, ám hajdani barátjával, Mihállyal semmilyen kapcsolatot nem tartott.
Igény továbbra is lenne rá primitív/közönyös honfitársaink részéről. Hányszor hallottam már életemben, hogy "a zsidó" miatt rúgták ki, "a zsidót" vették fel helyette... Soha nem az egyén képzetlensége, nem létező munkamorálja a hiba, hanem "a zsidó". Soros is ugye ezért ideális bűnbak.
A pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Klinikájának előadóterme, 1928 (fotók: Fortepan) Ezt azzal indokolják, hogy a korábbi korszakok fajüldözését csak így lehet jóvátenni. Például az austini Texasi Egyetem szerint a pozitív diszkrimináció szükséges intézkedés a rasszizmus által beárnyékolt múlt jóvátételére. Ép ésszel gondolkodva felmerülhet a kérdés, hogy a 90 évvel ezelőtti faji megkülönböztetést hogyan lehet mai faji megkülönböztetéssel jóvátenni, de ez nem vitatható meg az amerikai egyetemeken. A Trump-adminisztráció az ifjabb Bush elnök irányelveihez nyúlt vissza, amelyek a "faji vakságot" ajánlották. Konszolidáció - Lexikon ::. Ezeknek az irányelveknek nincs jogi kötőerejük, nem úgy, mint a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek: azok megengedik a diverzitás érdekében a faji szempontok figyelembe vételét, feltéve, hogy a diverzitás más módon nem érhető el. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányértelmezése szerint a diverzitás nagyobb érték, mint a faji megkülönböztetés tilalma. Kísérletek azt mutatják, hogy akkor is meglehetősen kevert diákközösség jön létre, ha kizárólag a teljesítményt veszik figyelembe – például középiskolánként a legjobb 10%-ot elérők kerülnek be.
Eredeti dobozában, az összes alkatrészével, bontatlan hűtőpasztával. 5db heatpipe!!! Kellékszavatosság kizárva, csere, visszavásárlás, utánvét nincs, helyileg Dombóvár, postázás van, a vevő terhére és felelősségére a Magyar Posta Zrt. árai alapján. Foxpost szintén lehetőség immár Dombóvárról. (csak elért ide is a 21-ik század) Érdeklődni privátban. Köszönöm, hogy benéztél ide.
Ennek ellenére a kínai sikerek egyik fontos záloga a nyitottság. Kína már 2001 óta a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagja, s csak a 2008-as pekingi olimpiai játékok szervezése önmagában lehetővé tette, hogy diákok százezrei tanuljanak külföldi egyetemeken, ami a gazdasági növekedési potenciálra is igen erőteljes hatással van. Oroszország megközelítőleg sem ennyire kitárulkozó a külföldi befolyástól való félelem miatt. Moszkvában például még csak most tervezik a WTO-ba való belépést. Fordítás '21. század' – Szótár francia-Magyar | Glosbe. De az egyetemein is szinte kizárólag orosz professzorok tanítanak, szemben Kínával, ahol a top egyetemek szinte kizárólag külföldi oktatókat foglalkoztatnak. A gyors kínai fejlődés legsötétebb árnyai a környezetvédelemben tűnnek fel. Az átalakulás hatalmas lepusztult területeket eredményez, emberek tömegeit kényszeríti a világos jövő ígérete nélkül költözésre, az ivóvízkészletek tragikus mértékben elszennyeződnek, stb. A Világbank jelentése szerint a világ húsz legszennyezettebb városából tíz Kínában található.
19:08 Hasznos számodra ez a válasz? 4/4 anonim válasza: 2016. 19:09 Hasznos számodra ez a válasz? 21 ik század son. Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Éppen csak kikecmergőben vagyunk a globális pénzügyi válságból, azaz pontosan tudjuk, hogy milyen fontos megtalálni azt a jelenlegi körülményeknek megfelelő gazdasági modellt, amely szavatolja a fenntartható gazdasági fejlődést és a javuló életfeltételeket a világ lehetőleg minél nagyobb részén. Epping természetesen megkérdezi: ez a kapitalizmus volna? A 20. Az orvosi kannabisz a 21-ik század egyik legnagyobb kihívása? - Kannabisz Magazin. század azzal a tanulsággal szolgált, hogy a Szovjetunió gazdasági modellje (persze beleértve ebbe minden szocialista típusú gazdasági berendezkedést, például a kádáristát is) kudarcot vallott, szemben a szabadpiaci rendszerrel, amely – a fejlett kapitalista országok nagyvárosainak ragyogó neonfényében – nyilvánvalóan képesnek látszik ellátni a polgárokat mindazzal, ami lehetővé teszi a gazdagságban, egészségben és alkotómunkával eltölthető életet. Persze a csillogást alaposan megfakítják a társadalmi egyenlőtlenségek vagy az olyan válságok, amelyek – mint mostani is – emberek millióit taszítják a létbizonytalanságba. Lehet, hogy az előttünk álló időszakban ezért jobban működhet a kínai pártvezetők új álma, az "egy ország két rendszer" megoldás, azaz a kommunizmusba oltott kapitalizmus?
/ MTVA Fotó: Fölszállott a páva